-
"Minden forrásom belőled fakad"
Családi napot és ünnepi szentmisét tartott szombaton délután az Öreghegyi Római Katolikus Plébánia a Béla úti temető előtti parkban. Délután megannyi színes programmal várták a közösség tagjait, majd kora este Tornyai Gábor atya ünnepi, szabadtéri ezüstmiséjén vehettek részt a hívek.
2024.06.30. -
Mónos Jenő kiállítása
A székesfehérvári Szekfű Gyula utcai Evangélikus Gyülekezeti Házban a hétvégén nyílt meg Mónos Jenő festőművész kiállítása. Bencze András evangélikus lelkész köszöntötte az egybegyűlt művészetbarátokat és mutatta be Mónos Jenő festőművészt.
2024.06.30. -
Lakodalmi és népzenei dallamok
Utolsó koncertjéhez érkezett a Szent István Népzenei Műhely Szimbólumok népzenei világunkban című előadássorozata. Ezúttal Csörsz Rumen István dalait hallhatta a közönség.
2024.06.28. -
Kiállítás nyílt a kórházban
A kórház dolgozóinak alkotásaiból nyílt kiállítás az intézményben. A tárlat a közelgő Semmelweis nap kapcsán kapott helyet, ezzel is elismerve az áldozatos munkát, ami a Szent György Kórházban zajlik.
2024.06.26.
Folytatódott az előadássorozat Szent László királyról
Szent László királyunk trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a Nemzetpolitikai Államtitkárság országos Szent László Emlékévet hirdetett. A Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával előadássorozatot indított a Szent István Művelődési Házban. A sorozat második előadását szombaton tartották.
2017.06.28. 07:29 |
![Folytatódott az előadássorozat Szent László királyról](/_upload/images/news/45357/horvat001.jpg)
Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar adjunktusának nyitóelőadása után ezúttal egy Székesfehérváron élő, horvát származású házaspár; Bálint Károly, a Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat képviselője, családtörténeti kutató és felesége Bálintné Muskovits Ibolya tartottak áttekintést Szent László király életéről.
„László belső viszályok következtében nem magyar földön, hanem Lengyelországban született 1046-ban. Apja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richeza lengyel hercegnő. Vallásos lelkületét anyjától, a vitézséget apjától örökölte. László az ország védelmében már fiatal hercegként kitüntette magát, amikor az úzok (fekete kunok) betörtek az ország keleti részébe (1068). A Cserhalom (Kerlés) melletti ütközetben döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában. Ő volt a csata főhőse, itt említhetjük meg legismertebb legendáját a „László herceg megmenti az elrabolt magyar lányt” is.
Három törvénykönyvet hozott létre, az elsőt 1077-ben adták ki, legfontosabb kérdése a magántulajdon védelme volt. Törvényei nagyon szigorúan büntették a lopást.
Uralkodása idején, 1083-ban szentté avatták István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt. A szentté avatások növelték az ország tekintélyét és megerősítették az ország helyzetét a keresztény Európában. Szent István sírjának felbontásakor épen maradt jobb kezét szent László ereklyetartóba foglaltatta és egy bihari bencés kolostorban helyezte el.
1091 tavaszán a horvát Trpimirovia-dinasztia utolsó királya, Zvonimir halála után elfoglalta Szlavóniát, Horvátországot és Boszniát – ezzel kezdődött a magyar-horvát kapcsolat. Zvonimir felesége, Ilona királyné Szent László királyunk húga volt.
László király a meglévő székesegyházakat, káptalanokat és kolostorokat nagy birtokokkal gazdagította, a megkezdett templomépítéseket befejezte, új egyházak és kolostorok egész sorát hozta létre. A zágrábi püspökséget is ő alapította 1093-ban.
Krisztus katonája, azaz a keresztes hadak vezére szeretett volna lenni, erre azonban nem kerülhetett sor, mert 1095-ben Nyitrán meghalt. A somogyvári bencés monostorban temették el, később holttestét átvitték Nagyváradra, ahol az általa építtetett székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Sírja zarándokhellyé lett, amelyet tömegek kerestek fel, gyógyulást, vigasztalást remélve. A csodás gyógyulások híre gyorsan terjedt. Ezek után az Egyház hivatalos lépése sem váratott sokáig magára, III. Béla király sürgetésére III. Celesztin pápa 1192-ben László királyt a szentek sorába iktatta.”
„László belső viszályok következtében nem magyar földön, hanem Lengyelországban született 1046-ban. Apja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richeza lengyel hercegnő. Vallásos lelkületét anyjától, a vitézséget apjától örökölte. László az ország védelmében már fiatal hercegként kitüntette magát, amikor az úzok (fekete kunok) betörtek az ország keleti részébe (1068). A Cserhalom (Kerlés) melletti ütközetben döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában. Ő volt a csata főhőse, itt említhetjük meg legismertebb legendáját a „László herceg megmenti az elrabolt magyar lányt” is.
![](/_upload/editor/2017/balazs/horvat002.jpg)
Uralkodása idején, 1083-ban szentté avatták István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt. A szentté avatások növelték az ország tekintélyét és megerősítették az ország helyzetét a keresztény Európában. Szent István sírjának felbontásakor épen maradt jobb kezét szent László ereklyetartóba foglaltatta és egy bihari bencés kolostorban helyezte el.
1091 tavaszán a horvát Trpimirovia-dinasztia utolsó királya, Zvonimir halála után elfoglalta Szlavóniát, Horvátországot és Boszniát – ezzel kezdődött a magyar-horvát kapcsolat. Zvonimir felesége, Ilona királyné Szent László királyunk húga volt.
László király a meglévő székesegyházakat, káptalanokat és kolostorokat nagy birtokokkal gazdagította, a megkezdett templomépítéseket befejezte, új egyházak és kolostorok egész sorát hozta létre. A zágrábi püspökséget is ő alapította 1093-ban.
Krisztus katonája, azaz a keresztes hadak vezére szeretett volna lenni, erre azonban nem kerülhetett sor, mert 1095-ben Nyitrán meghalt. A somogyvári bencés monostorban temették el, később holttestét átvitték Nagyváradra, ahol az általa építtetett székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Sírja zarándokhellyé lett, amelyet tömegek kerestek fel, gyógyulást, vigasztalást remélve. A csodás gyógyulások híre gyorsan terjedt. Ezek után az Egyház hivatalos lépése sem váratott sokáig magára, III. Béla király sürgetésére III. Celesztin pápa 1192-ben László királyt a szentek sorába iktatta.”