Hat harangja és kivilágított toronyórája is volt a Felsővárosi templomnak a századelőn

A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben minősítertték templomnak. 1778-ban Szabó József lett a felsővárosiak első plébánosa, amikor a Belvárosi és a Felsővárosi plébánia, közel azonos létszámmal különvált. A templom története megannyi példája annak is, hogy milyen összetartó közössége volt a Felsővárosnak.
2022 január 20-án Szent Sebestyén napján lesz a város fogadalmi szentmiséje a Felsővárosban.
2022.01.15. 09:46 |
Hat harangja és kivilágított toronyórája is volt a Felsővárosi templomnak a századelőn

A városrész polgárai a templom bővítésének érdekében folyamatosan kulcsoltak a városvezetésnél és a püspökségnél. Gyűjtést is szerveztek a templom megnagyobbítására 1800-ban és szép számmal adakoztak a városrész lakói. Az épületet aztán 1801 és 1807 között építették szép nagy templommá. A két torony építése pedig 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján.

Érdekesség, hogy az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város.

A felsővárosi gazdák 1807-ben ajánlották fel, hogy a Szent Sebestyén templom melletti romos iskolát megveszik lebontják a tűzveszély miatt. Az élelmes hívők a bontási anyagot elárverezték és 1070 forintért eladták, majd ezt a templom javára felajánlották. A templom előtti utat pedig 1809-ben lekövezték, melyhez a Belvárosi plébánia is hozzájárult.

A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján. A köveket a Csúcsos-hegyi kőbányából hordták, az építkezést pedig Vass János tanácsos vezette. Az építés azonban nem úgy sikerült ahogyan azt elképzelték, ugyanis a templomtornyok 1840-ben megrepedeztek. Ezt a tényt 1849-ben Szász Ferenc építőmester szakértői véleményben közölte a tanácsüléssel: a Szent Sebestyén templom tornyait meg kell erősíteni, az azt építő Langmár Mihály kőműves mester úrnak. Ezeket azonban a tanács javíttatta meg és a költségeket behajtatta a kőművesen.

A templom első toronyóráját Németh Ignác órásmester hat évi jótállással ezer forintért készítette, amit szintén adományokból fizettek ki. A templomban egészen 1885-ig tartottak német nyelvű istentiszteletet, ugyanis ebben az esztendőben a megyéspüspök határozatban szüntette meg a felsővárosi plébánián és a ciszterciták templomában a német nyelvű liturgiát és intézkedett a magyar nyelvű istentisztelet meghonosításáról.

A felsővárosi templomnak 1917 előtt még hat harangja volt, amik ekkor vándorútra keltek és beolvasztották őket ágyúnak és harang újra csak 1927-ben lett. Az akkori újság beszámolója szerint április 14-én „megkondult a felsővárosi Szent Imre harang. A 951 kg-os harangot kifeszített kötél őrzi. Ez a harang Walser Ferenc budapesti cégének harmadszori öntése”

A templomban már a harmincas évek elején volt villanyáram és kivilágítottak voltak a toronyórák, azonban a város nem fizette a villany költségeit így azt kikapcsolták: „Székesfehérvár Szabad Királyi Város Közüzeme a felsővárosi templom toronyórái kivilágítására szolgáló 6 darab 60 wattos átalányégőt kikapcsolta és végleg beszüntette világításukat." - írták akkoriban.

A templom a II. világháborúban megsérült, egyik tornyát el is vesztette és csak 1960-ra épültek fel teljesen a tornyok a hívek adományából, és ekkor restaurálták a Szent Sebestyén szobrot is.

Várostörténet

  1. 80 éve történt

    Székesfehérvár bevételéért 1944 december 22-én indult meg a szovjetek támadása és a következő napon már ők birtokolták városunkat. Az ezt követő három hónap szinte a földi pokol volt Fehérváron, megannyi szomorú történettel. Egészen 1945 március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt a város. A legszörnyűbb tettekről beszámolók maradtak fent, fotók ezekben a hetekben nem nagyon készültek.

    2024.12.22.
  2. Ezen a napon hunyt el 1437-ben Zsigmond magyar király

    Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.

    2024.12.09.
  3. Mátyás kori bazilika digitálisan

    A XV. századi Európa egyik legnagyobbjának számító templomát, a székesfehérvári koronázóbazilikát mutatja be az a szerda este megnyílt kiállítás, amely Szabó Zoltán építész több évtizedes munkáján alapul. A digitális technológia segítségével három dimenzióban elevenedik meg a hatalmas, középkori bazilika, amelyet a látogatók egy alkalmazás segítségével akár körbe is járhatnak.

    2024.11.27.
  4. Világháborús harckocsik

    Dr. Számvéber Norbert alezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója előadásával folytatódik a Székesfehérvár és Fejér vármegye 1944/45-ben című szabadegyetemi programsorozat. A Kodolányi János Egyetem Rákóczi utcai helyszínén november 28-án, csütörtökön 18 órakor kezdődő eseményen az 1944-45-ben Fejér vármegyében hadban álló harckocsikat ismerheti meg a hallgatóság.

    2024.11.27.