Hat harangja és kivilágított toronyórája is volt a Felsővárosi templomnak a századelőn

A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben minősítertték templomnak. 1778-ban Szabó József lett a felsővárosiak első plébánosa, amikor a Belvárosi és a Felsővárosi plébánia, közel azonos létszámmal különvált. A templom története megannyi példája annak is, hogy milyen összetartó közössége volt a Felsővárosnak.
2022 január 20-án Szent Sebestyén napján lesz a város fogadalmi szentmiséje a Felsővárosban.
2022.01.15. 09:46 |
Hat harangja és kivilágított toronyórája is volt a Felsővárosi templomnak a századelőn

A városrész polgárai a templom bővítésének érdekében folyamatosan kulcsoltak a városvezetésnél és a püspökségnél. Gyűjtést is szerveztek a templom megnagyobbítására 1800-ban és szép számmal adakoztak a városrész lakói. Az épületet aztán 1801 és 1807 között építették szép nagy templommá. A két torony építése pedig 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján.

Érdekesség, hogy az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város.

A felsővárosi gazdák 1807-ben ajánlották fel, hogy a Szent Sebestyén templom melletti romos iskolát megveszik lebontják a tűzveszély miatt. Az élelmes hívők a bontási anyagot elárverezték és 1070 forintért eladták, majd ezt a templom javára felajánlották. A templom előtti utat pedig 1809-ben lekövezték, melyhez a Belvárosi plébánia is hozzájárult.

A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján. A köveket a Csúcsos-hegyi kőbányából hordták, az építkezést pedig Vass János tanácsos vezette. Az építés azonban nem úgy sikerült ahogyan azt elképzelték, ugyanis a templomtornyok 1840-ben megrepedeztek. Ezt a tényt 1849-ben Szász Ferenc építőmester szakértői véleményben közölte a tanácsüléssel: a Szent Sebestyén templom tornyait meg kell erősíteni, az azt építő Langmár Mihály kőműves mester úrnak. Ezeket azonban a tanács javíttatta meg és a költségeket behajtatta a kőművesen.

A templom első toronyóráját Németh Ignác órásmester hat évi jótállással ezer forintért készítette, amit szintén adományokból fizettek ki. A templomban egészen 1885-ig tartottak német nyelvű istentiszteletet, ugyanis ebben az esztendőben a megyéspüspök határozatban szüntette meg a felsővárosi plébánián és a ciszterciták templomában a német nyelvű liturgiát és intézkedett a magyar nyelvű istentisztelet meghonosításáról.

A felsővárosi templomnak 1917 előtt még hat harangja volt, amik ekkor vándorútra keltek és beolvasztották őket ágyúnak és harang újra csak 1927-ben lett. Az akkori újság beszámolója szerint április 14-én „megkondult a felsővárosi Szent Imre harang. A 951 kg-os harangot kifeszített kötél őrzi. Ez a harang Walser Ferenc budapesti cégének harmadszori öntése”

A templomban már a harmincas évek elején volt villanyáram és kivilágítottak voltak a toronyórák, azonban a város nem fizette a villany költségeit így azt kikapcsolták: „Székesfehérvár Szabad Királyi Város Közüzeme a felsővárosi templom toronyórái kivilágítására szolgáló 6 darab 60 wattos átalányégőt kikapcsolta és végleg beszüntette világításukat." - írták akkoriban.

A templom a II. világháborúban megsérült, egyik tornyát el is vesztette és csak 1960-ra épültek fel teljesen a tornyok a hívek adományából, és ekkor restaurálták a Szent Sebestyén szobrot is.

Várostörténet

  1. „Őrizd meg és emlékezz!”

    A Székesfehérvári Zsidó Hitközség több mint egy évszázados történetét mutatja be az az állandó kiállítás, amely vasárnap délután nyílt meg a Székesfehérvári Zsidó Hitközség imatermében. Az „Őrizd meg és emlékezz!” a Holokauszt 80. évfordulójára készült el. 

    2024.11.17.
  2. Őrizd meg és emlékezz!

    Őrizd meg és emlékezz! címmel nyílik meg 2024. november 17-én, vasárnap a Székesfehérvári Zsidó Hitközség történetéről szóló kiállítás a Várkörút 19. szám alatt. A hitközség 1837 és 1956 közötti történetét feldolgozó tárlat a két fehérvári zsinagóga építéséről, azok lerombolásáról, a fehérvári zsidóság virágkoráról és az 1944-es deportálásról is megemlékezik.

    2024.11.15.
  3. Az utolsó magyar születésű király

    1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.

    2024.11.11.
  4. Százéves a gyermekosztály

    1924-ben nem más, mint a nagy mesemondó fia, dr. Benedek Elek hívta életre Székesfehérváron a szülészettel együtt a fekvőbeteg gyermekellátást. Azóta az újszülöttek és a gyermekek ellátása rengeteget változott, de az itt dolgozók elhivatottsága, gyermekszeretete állandó. A kerek születésnapot a kórház auditóriumában ünnepelték meg szerda délután.

    2024.11.06.