Hűség - Székesfehérvár fogadalmi szentmiséje a Felsővárosi Templomban

 Január 20. Szent Sebestyén napja fontos ünnep nemcsak a városrész, hanem egész Székesfehérvár életében. 1739-ben, a pestisjárvány idején a felsővárosiak böjtöt tartottak és körmeneteken kérték Szent Sebestyén közbenjárásával Istent, hogy menekítse meg őket. A fehérváriak szerencsésen megmenekültek és fogadalmuk részeként először kápolnát, majd templomot emeltek Szent Sebestyénnek.
2011.01.20. 08:23 |
 Január 20. Szent Sebestyén napja fontos ünnep nemcsak a városrész, hanem egész Székesfehérvár életében. 1739-ben, a pestisjárvány idején a felsővárosiak böjtöt tartottak és körmeneteken kérték Szent Sebestyén közbenjárásával Istent, hogy menekítse meg őket. A fehérváriak szerencsésen megmenekültek és fogadalmuk részeként először kápolnát, majd templomot emeltek Szent Sebestyénnek.
 Szent Sebestyén napján Spányi Antal megyéspüspök celebrált misét a Felsővárosi templomban. Ez egyben a város fogadalmi ünnepe is. 1778-ban alakult plébánia a Felsővárosban, temploma pedig 1800-1807 között épült, ami mai formáját 1864-ben nyerte el.
 
 Szent Sebestyén napján évszázadokig nem dolgoztak a felsővárosiak. Részt vettek a püspöki szentmisén, majd ünnepi ebéden látták vendégül a családtagokat, rokonokat. A menü hagyományosan húsleves, malacsült, párolt káposzta és fánk volt, ami a Felsővárosban élő családok többségénél a szombati búcsún került az ünnepi asztalra.
 
 Szent Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozott. Mint segítőszenthez fordultak hozzá pestis és más – embereket vagy állatokat pusztító – járvány idején. Január 20-án ünnepeltük a szent mártírt, aki Diocletianus római császár keresztényüldözései során ezen a napon halt vértanúhalált.