Megnyílt a felbecsülhetetlen leleteket bemutató Árpád-ház kiállítás Székesfehérváron

A kiállítás egyik különlegessége Szent István kardja, amely Prágából érkezett Székesfehérvárra: a fegyver egykor István jegyesének, Gizellának a hozományaként kerülhetett Magyarországra. 

Magyarország Kormánya 2013-ban, a Szent István Emlékévben Székesfehérváron megtartott ülésén hirdette meg az Árpád-ház Programot. Azóta dolgoznak együtt hivatalok, intézmények és szakemberek, hogy minél részletesebben elevenítsék fel hazánk meghatározó korai évszázadait, az Árpádok korát. A program legújabb megvalósult eredménye az a felbecsülhetetlen értékű leletanyagot bemutató kiállítás, amely március 18-án nyílt meg Királyok és Szentek – Az Árpádok kora címmel. A tárlatnak a Szent István Király Múzeum most megújult Rendházépülete ad otthont – ez egyben a mintegy 5,1 milliárd forint kormányzati forrásból megvalósult rekonstrukció és bővítés utáni átadás is.

Egyedülálló kiállítással megnyitott a felújított Szent István Király Múzeum

A tárlaton több mint tíz országból csaknem 700 műtárgy látható

A résztvevőket Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntötte, aki kormánybiztosként az Árpád-ház Program megvalósulását, és így a múzeumépület megújulását is felügyelte. Beszédében kiemelte: Székesfehérvár a magyar államiság és alkotmányosság legfontosabb központja.

A város ezeréves történelme és történelmi jelentősége a múltunk és a jövőnk iránti felelősséggel is együtt jár. Ennek csak úgy tudunk eleget tenni, ha ápoljuk őseink hagyományait, és megőrizzük a hozzájuk kapcsolódó tárgyi és szellemi emlékeket. „Hatalmas munkát vállaltunk, hiszen 2016 óta azon dolgoztunk, hogy a mi múzeumunk, a Szent István Király Múzeum a kormány támogatásával a lehető legteljesebb mértékben megújulhasson, és méltó otthonként szolgáljon ezzel e korszakos kiállításnak is. Nekem személyes megtiszteltetés, öröm és szellemi izgalom is volt, hogy a kormány döntése után miniszteri, majd kormánybiztosként, Székesfehérvár országgyűlési képviselőjeként is részese és alakítója lehettem ennek a munkának, amelynek eredménye ez a megújult, ikonikus fehérvári épület a Belvárosban és annak megnyitó tárlata, A Királyok és Szentek – Az Árpádok kora.” – hangsúlyozta Vargha Tamás, majd köszöntője zárásaként köszönetet mondott a támogatásért és az együttműködésért mindenkinek. 

Királyok és Szentek – Az Árpádok kora - képeken a kiállítás szakmai megnyitója

Ez a nagyszabású kiállítás L. Simon László megközelítése szerint három dologról szól: Szent István és az Árpád-ház dinasztia művéről, az államalapítás nagyszerűségéről és a keresztény kultúra dicséretéről, valamint a régészek munkájának elismeréséről.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte, az Árpád-kor legfőbb eredménye az, hogy a magyar nemzet ma is él. A keresztény kultúra meghonosítása vezetett ahhoz a stabilitáshoz, amely gazdag államot hozott létre Európa közepén. Az Árpád-kor négy évszázadát bemutató tárlat anyaga pedig a régészek munkáját is dicséri.

Egy több mint 100 éve dédelgetett álom vált valóra ezzel a kiállítással, kezdte köszöntőjét Horváth-Lugossy Gábor. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója méltatásában elhangzott, hogy egy olyan nagyszabású tárlat nyílt meg ma Székesfehérvár szívében, amely a magyarságról szól. Magyar teljesítményeket, értékeket, személyeket láthatunk, akik a mai napig mindenkinek példaképül szolgálhatnak. Egyúttal invitált mindenkit, hogy aki megnézi ezt az értékes anyagot, büszkén hagyhatja majd el a múzeumot, tele olyan gondolatokkal, szellemi és szakrális inspirációval, amelyre 1000 éve szüksége van az országnak.

A Szent István Király Múzeum igazgatója, Pokrovenszki Krisztián elmondta, az Árpád-ház Programnak köszönhetően immár 1800 négyzetméteren, 17 teremben, a legmodernebb múzeumi körülmények között rendezhető kiállítás a Fő utca 6. szám alatti épületben. A nyitó, soha nem látott léptékű kiállításhoz több mint 40 magyar és 20 külföldi partnerintézmény kölcsönöz tárgyakat.

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a 2013-ban elindult Árpád-ház Programról szólt, amelynek keretében számos eredmény valósult és valósul meg a következő években építészeti és tudományos vonatkozásban egyaránt. Székesfehérváron az Aranybulla környéke újult meg, épül már az egykori koronázó bazilika fennmaradt értékeit bemutató látogatóközpont és kőtár, és megújult, bővült a múzeum Rendházépülete. „Székesfehérvárnak kettős ünnep ez a mai nap: ünneplejük azt, hogy kiemelkedően fontos intézményünk – amely nemcsak a város, hanem a régió szempontjából is meghatározó kulturális hely, szakmai közösség – megújulhatott és bővülhetett. Nagy büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a tervezéstől a kivitelezésig fehérvári közösségek, cégek dolgoztak ezen a beruházáson. És örömünnep, hogy egy ilyen nagyszabású kiállítással nyithatjuk meg újra a múzeumot.” A város polgármestere köszönetet mondott a Nemzeti Múzeumnak, a Magyarságkutató Intézetnek és a Szent István Király Múzeumnak, hogy együttműködésben létrehozták ezt a kiállítást, amelynek tárgyai „hazatértek” Székesfehérvárra. Dr. Cser-Palkovics András hozzátette, a Rendház felújítása során a tartalékkeret jelentős része megmaradt, amelyet szeretnének a város kulturális életére fordítani. Példaként említette az Aranybulla Emlékév programjait, valamint a Budenz-ház és a Vörösmarty Mihály Könyvtár részleges felújítását. Köszöntője zárásaként reményét fejezte ki, hogy a következő időszakban többezer látogatója lesz majd e gyönyörű és sok szempontból megható tárlatnak.

Dr. Cser-Palkovics András Polgármesteri elismerő emlékéremmel ismerte el Belényesy Károly régész, fenntartói megbízott munkáját.

A Királyok és Szentek – Az Árpádok kora kiállítás kurátora, Makoldi Miklós szerint mindegyik kiállítótér unikális a maga nemében, hiszen a magyar királyi kincstár egykor elpusztult, így nagyon kevés a hiteles Árpád-kori lelet. Elsősorban régészeti feltárásokból előkerült vagy külföldi gyűjteményekből kölcsönzés útján hozzánk érkezett tárgyak útján tudják most egy közös tárlaton ezt az egyedülálló leletanyagot bemutatni.

A középkor uralkodói dinasztiái között kivételes helyet foglal el az Árpád-ház, hiszen ez a család adta a legtöbb szentet a keresztény világnak. És ez volt az a korszak is, amelynek évszázadai egyértelműen a nemzet történelmi fővárosához, Székesfehérvárhoz köthetőek: „Éljenek... aszerint a szabadság szerint, amelynek fehérvári várnépeink és vendégeink örvendnek...” – szólt egykor a kiváltságokat megerősítő királyi rendelkezés. Fehérvár a királyság fő székvárosaként funkcionált, s a 11. századi külföldi források is úgy tekintettek a településre, mint amelyhez a legfontosabb állami események: a királykoronázás, temetések, országgyűlések kapcsolódtak.

A kiállítás egyik különlegessége Szent István kardja, amely Prágából érkezett Székesfehérvárra. A fegyver egykor István jegyesének, Gizellának a hozományaként kerülhetett Magyarországra. A 14. századi krónikakompozícióban a német lovagok ezzel a karddal övezték fel a 997-ben Koppány legyőzésére induló Istvánt, s a hagyomány szerint a koronázásakor is ez a fegyver volt a kezében. Az Árpád-ház dinasztikus kapcsolataihoz kapcsolódó értékes lelet melletti vitrinben az a sisak kapott helyet, amely szintén egyetlen Kárpát-medencei leletként fennmaradt a korszakból.

Királyok és Szentek – Az Árpádok kora - képek a kiállításról

A tárlaton szerepel többek között a feltehetően a 13. század közepén keletkezett Ómagyar Mária-siralom, Lehel kürtje, egy Árpád-kori eskükereszt és egy kettős kereszttel ellátott kora Árpád-kori magyar zászló – ez utóbbi ritkaság a svájci magyar nagykövetség közreműködésével kerülhetett kiállításra.

Látható a koronázási palást 1613-ban készült másolata Pannonhalmáról, és számos honfoglaláskori aranylelet is.

A Királyok és Szentek – Az Árpádok kora című tárlat délutáni közösségi megnyitóját pénteken a Fő utcai múzeumépület előtt tartották. A többszáz fős érdeklődő közönséget Vargha Tamás országgyűlési képviselő és dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte.

Ünnepi beszédében Székesfehérvár országgyűlési képviselője felidézte, hogy 12 évvel ezelőtt, amikor megkezdte képviselői munkáját, a város vezetésével közösen azt a célt tűzték ki, hogy Székesfehérvár azzá váljon, ami ma: hazánk legjelentősebb ipari, gazdasági, technológiai fellegvára; a kutatás, a fejlesztés és az innováció magyarországi központja. „A másik kitűzött cél az volt, hogy Fehérvárt, ezt az ősi koronázó székhelyet, ezt a több mint ezeréves várost visszahelyezzük arra a helyre a fehérvári emberek és minden magyar ember szívében és lelkében, ami a nemzet történelmi fővárosát megilleti.” Mint mondta, ennek a munkának fontos és jelentős állomása a mai. „Egyrészt megmentettünk, újjáépítettünk, újjávarázsoltunk egy ikonikus fehérvári épületet, a jezsuiták építette volt Ciszterci Rendházat, a Szent István Múzeum főépületét, melyben harmonikusan és organikusan találkozik és él együtt a megóvott régi és az innovatív új. Másrészt megnyílik ma egy kiállítás ebben az újraálmodott épületben, amelyben újra átélhetjük a középkori Magyarország történelmét, benne városunk szerepét.” – hangsúlyozta Vargha Tamás.

A XVIII. századi épület falai rejtik azt a XXI. századi, modern fogadóteret is, amely – a megújult kiállítótereket kiegészítve – mától várja a látogatókat a Fő utcán.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében kiemelte: „A város egyik legfontosabb belvárosi műemléki épülete újult meg teljes egészében, és bővült egy új épületszárnnyal. Ez is azt mutatja, lehet úgy modern várost építeni, hogy közben büszkék vagyunk értékeinkre, őrizzük múltunkat, amelyre a jövőt tervezzük. Büszkeség és öröm számunkra, hogy ebben a megszépült épületben nyithattuk meg a Királyok és Szentek kiállítást, amelynek Székesfehérvár adhatta a legméltóbb helyszínt és otthont.”

Az ünnepi beszédeket követően megnyílt a Rendház épületének kapuja, miközben a múzeum előtt is kulturális programok sora várta az érdeklődőket. Felvonultak a történelmi óriásbábok, ízelítőt kaphattak a résztvevők a középkorban kialakult körtáncokból és korabeli dallamokból, de volt tánctanítás és vitézi bemutató is. Sötétedés után tűzzsonglőrök veszik birtokba a Fő utcát, ők szórakoztatják a pénteken éjfélig nyitva tartó és ingyenesen látogatható kiállításra érkezőket.

A Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közös szervezésében eddig soha nem látott tárlat valósult meg, amely az Árpád-ház uralkodóinak történelmét mutatja be a nagyközönség számára.

A kiállítás június 15-ig, naponta 8–20 óra között látogatható a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében.

Székesfehérvár Önkormányzata fontosnak tartja, hogy minél több fiatal is lássa a kiállítást. Az iskolai csoportokat kedvezményes jegyárral és múzeumpedagógiai foglalkozással is várják a tárlaton. A csoportok a bejelentkezes@szikm.hu címen (folyamatosan), illetve a 70/649-5462-es és 22/202-700-as telefonszámokon (munkaidőben) jelentkezhetnek be. További részletes információk a kiállítás honlapján: www.arpadok.hu