-
Szépkorúak Anna bálja
A július nem múlhat el Anna-napi bál nélkül: a „Nem csak a 20 éveseké a világ” Nyugdíjasklub idén már huszadik alkalommal rendezte meg hagyományos zenés-táncos nosztalgia-délutánját a Felsővárosi Közösségi Házban. Az esemény sztárfellépője Mészáros János Elek volt, és díszvendégként Horváth Évát, az 1977-es füredi Anna-bál szépét köszöntötték.
2024.07.28. -
Érik a vadszeder
Augusztusban már a gyógynövények mellett elkezdhetjük a termések gyűjtését is. Az augusztus 4-i kiránduláson a vitaminokkal, ásványi anyagokkal teli vadszedret gyűjtjhetjük majd, amivel erősíteni tudjuk az immunrendszerünket.
2024.07.27. -
Animóka a Felsővárosban
Animóka címmel szerveznek művésztábort augusztus 26-30-a között a Felsővárosi Alkotóházban és annak kertjében. A napközis tábor a 9-16 éves korosztálynak ajánlják, jelentkezni és a részvételi díjat befizetni július 31-ig lehet.
2024.07.27. -
A Nagy Átalakítás II.
A stílusos megjelenés, a környezettudatos vásárlás, az újrahasznosítás és egy jó ügy szolgálata egyszerre lesz téma a székesfehérvári JóPont Adományboltban. Ma 15 és 18 óra között Pánczél Anikó stílustanácsadó személyre szabott ötletekkel segíti a Sarló utca 11/D szám alatt található üzletbe betérőket.
2024.07.26.
Tojásgurítás és vesszőzés – Húsvét hétfő Fejér megyében
![Tojásgurítás és vesszőzés – Húsvét hétfő Fejér megyében](/_upload/images/news/49155/tojasfehervar.jpg)
A tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvéthétfő délután a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat.
Lukács László néprajzkutató elmondta, hogy a húsvéti szokások nagy része, mint például a locsolás még mindig él a megyében, mert a megtartásukhoz nem kell skanzenszerű elzártság. „A locsolás észak felől, lengyel és cseh területekről érkezett hozzánk. Igaz, a locsolók már nem hatkor jéghideg kúti vízzel ugrasszák ki a lányt az ágyból, hanem később indulnak el és kölnivizet használnak. Jutalomként pedig a házi kézzel festett tojás helyett igazi tojás helyett pedig csokiból készültet kapnak. Most már van arra is példa, hogy a lányok nem engedik be a locsolókat, régen viszont az volt a szégyen, ha valakit kihagytak, mert rátarti volt. ” – emelte ki a néprajzkutató.
A megye északi részén lévő elmagyarosodott szlovákok lakta településein például Bakonycsernyén vagy Pázmándon még mindig él a korbácsolás. A korbácsot a fiúk hét-nyolc fűzfavesszőből készítik, amivel finoman ráütnek a lány fenekére, és közben rigmusokat mondanak. A korbácsolásnak ugyanaz a szerepe, mint a locsolásnak: a lány jövőre is friss, és egészséges maradjon. A locsolók és korbácsolók szolgálatukért cserébe tojásokat kapnak. Az ügyesebbek akár több tucatot is összegyűjthetnek.
„Délután a fiúk ilyenkor mindig kimennek egy közeli lejtőre, ahonnan legurítják a tojásokat. Akinek a legmesszebbre sikerül törés nélkül gurítania a tojását, az elnyeri a többiekét. Persze ennek is megvan a technikája: a tojást hegyével kell bucskáztatni, mert az a része keményebb, ezért nehezebben reped meg.” – magyarázta.
A tojásgurítás mellett van tojásba dobálás is,amelynek lényege, hogy hat-tíz cipőnyi távolságról kemény fémpénzzel kell dobálni a tojást. Akinek az érméje először beleáll a tojás héjába, azé a tojás és a körülötte lévő pénz. Lukács László elmondta, hogy a tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvéthétfő délután a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat, és bíznak benne, hogy az övüké jut a legmesszebb.