-
Év tájépítésze közönségszavazás
A Magyar Építész Kamara Táj‐ és Kertépítészeti Tagozata és a Magyar Tájépítészek Szövetsége idén is meghirdette az Év tájépítésze-díjat. Herczegné Ghyczy Zsuzsanna fehérvári tájépítész is bekerült az öt döntős közé és "Éljenek a Kertek!" mottóval a magánkerti zöldfelületek városi zöldinfrastruktúra hálózatban betöltött fontos szerepét hangsúlyozza.
2025.04.23. -
Bolondballagás 2025
Az idén is arra invitálják a diákokat, hogy vegyenek fel minél viccesebb jelmezeket és táncolva, zenélve, bolondozva vonuljanak együtt végig a Plazától a Fő utcán keresztül a Mercure Hotel Magyar Király előtti térig. Akik az itt álló színpadra egyedi produkciót hoznak, megnyerhetik a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata által felajánlott jutalmakat.
2025.04.23. -
Veszélyes vagy hasznos?
A Királykúti Társalgó sorozatban április 24-én, csütörtökön 18 órakor Mesterséges intelligencia: lehetőségek és veszélyek címmel Zachar Zsófia Virág, az Alba Innovár Digitális Élményközpont munkatársának előadását hallgathatja meg a közönség a Királykút Emlékházban. A programra a www.fehervariprogram.hu/jegy oldalon váltható belépőjegy.
2025.04.22. -
A Kneifel testvérekkel beszélgetnek
Az Aranyat érő beszélgetés vendégei ezúttal Kneifel György és Kneifel Imre lesznek. A zenepedagógusként, népzenészként ismert testvéreket a pályaválasztásról, a zene generációkon átívelő erejéről is kérdezi majd Bokros Judit újságíró. Az Aranybulla Könyvtárba minden érdeklődőt szeretettel várnak április 23-án, szerdán 17 óráról.
2025.04.22.
Tojásgurítás és vesszőzés – Húsvét hétfő Fejér megyében

A tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvéthétfő délután a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat.
Lukács László néprajzkutató elmondta, hogy a húsvéti szokások nagy része, mint például a locsolás még mindig él a megyében, mert a megtartásukhoz nem kell skanzenszerű elzártság. „A locsolás észak felől, lengyel és cseh területekről érkezett hozzánk. Igaz, a locsolók már nem hatkor jéghideg kúti vízzel ugrasszák ki a lányt az ágyból, hanem később indulnak el és kölnivizet használnak. Jutalomként pedig a házi kézzel festett tojás helyett igazi tojás helyett pedig csokiból készültet kapnak. Most már van arra is példa, hogy a lányok nem engedik be a locsolókat, régen viszont az volt a szégyen, ha valakit kihagytak, mert rátarti volt. ” – emelte ki a néprajzkutató.
A megye északi részén lévő elmagyarosodott szlovákok lakta településein például Bakonycsernyén vagy Pázmándon még mindig él a korbácsolás. A korbácsot a fiúk hét-nyolc fűzfavesszőből készítik, amivel finoman ráütnek a lány fenekére, és közben rigmusokat mondanak. A korbácsolásnak ugyanaz a szerepe, mint a locsolásnak: a lány jövőre is friss, és egészséges maradjon. A locsolók és korbácsolók szolgálatukért cserébe tojásokat kapnak. Az ügyesebbek akár több tucatot is összegyűjthetnek.
„Délután a fiúk ilyenkor mindig kimennek egy közeli lejtőre, ahonnan legurítják a tojásokat. Akinek a legmesszebbre sikerül törés nélkül gurítania a tojását, az elnyeri a többiekét. Persze ennek is megvan a technikája: a tojást hegyével kell bucskáztatni, mert az a része keményebb, ezért nehezebben reped meg.” – magyarázta.
A tojásgurítás mellett van tojásba dobálás is,amelynek lényege, hogy hat-tíz cipőnyi távolságról kemény fémpénzzel kell dobálni a tojást. Akinek az érméje először beleáll a tojás héjába, azé a tojás és a körülötte lévő pénz. Lukács László elmondta, hogy a tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvéthétfő délután a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat, és bíznak benne, hogy az övüké jut a legmesszebb.