-
Sikerfilmek a Barátságban
December 27-én pénteken a Fekete pont, december 28-án szombaton pedig a Futni mentem című magyar sikerfilmeket tűzi műsorára a Barátság mozi. Emellett animációs filmet, spanyol vígjátékot és zenés mozifilmet is láthatunk.
2024.12.25. -
Szrnteste Sárpentelén
Jézus születését a legszebb ünnepünkként tartjuk számon. Székesfehérvár határában, Sárpentelén zajló csodás karácsonyi ünnepségek emlékeit Széchényi Zsigmond aranytollú író és vadász örökítette meg Csordapásztorok című írásában.
2024.12.24. -
Lucától vízkeresztig
A karácsonyi ünnepkör népszokásainak színes, különleges, már-már kimeríthetetlennek tűnő tárházából válogattunk néhány érdekes darabot. A legtöbb hagyomány ma már csak a múzeumokban vagy egy-egy családi örökségként felemlegetett történetben van jelen. Lukács László néprajzkutatót hívtuk segítségül.
2024.12.24. -
Köszönet a mentősöknek
Székesfehérvár közössége nevében mondott köszönetet Mészáros Attila alpolgármester és Östör Annamária egészségügyi, sport- és társadalmi fenntarthatósági tanácsnok az OMSZ Székesfehérvári Mentőállomásán a mentős dolgozóknak, akik az ünnepek alatt megerősített szolgálatban teljesítenek szolgálatot.
2024.12.23.
Tojásgurítás és vesszőzés – Húsvét hétfő Fejér megyében
A tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvéthétfő délután a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat.
Lukács László néprajzkutató elmondta, hogy a húsvéti szokások nagy része, mint például a locsolás még mindig él a megyében, mert a megtartásukhoz nem kell skanzenszerű elzártság. „A locsolás észak felől, lengyel és cseh területekről érkezett hozzánk. Igaz, a locsolók már nem hatkor jéghideg kúti vízzel ugrasszák ki a lányt az ágyból, hanem később indulnak el és kölnivizet használnak. Jutalomként pedig a házi kézzel festett tojás helyett igazi tojás helyett pedig csokiból készültet kapnak. Most már van arra is példa, hogy a lányok nem engedik be a locsolókat, régen viszont az volt a szégyen, ha valakit kihagytak, mert rátarti volt. ” – emelte ki a néprajzkutató.
A megye északi részén lévő elmagyarosodott szlovákok lakta településein például Bakonycsernyén vagy Pázmándon még mindig él a korbácsolás. A korbácsot a fiúk hét-nyolc fűzfavesszőből készítik, amivel finoman ráütnek a lány fenekére, és közben rigmusokat mondanak. A korbácsolásnak ugyanaz a szerepe, mint a locsolásnak: a lány jövőre is friss, és egészséges maradjon. A locsolók és korbácsolók szolgálatukért cserébe tojásokat kapnak. Az ügyesebbek akár több tucatot is összegyűjthetnek.
„Délután a fiúk ilyenkor mindig kimennek egy közeli lejtőre, ahonnan legurítják a tojásokat. Akinek a legmesszebbre sikerül törés nélkül gurítania a tojását, az elnyeri a többiekét. Persze ennek is megvan a technikája: a tojást hegyével kell bucskáztatni, mert az a része keményebb, ezért nehezebben reped meg.” – magyarázta.
A tojásgurítás mellett van tojásba dobálás is,amelynek lényege, hogy hat-tíz cipőnyi távolságról kemény fémpénzzel kell dobálni a tojást. Akinek az érméje először beleáll a tojás héjába, azé a tojás és a körülötte lévő pénz. Lukács László elmondta, hogy a tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvéthétfő délután a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat, és bíznak benne, hogy az övüké jut a legmesszebb.