Még mindig vannak áldozatai - március 24. a TBC világnapja

 A tuberkulózis a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt. 1901-ben, Magyarországon a halálesetek 25 %-t okozta a TBC, amit magyar népbetegségnek tartottak és amit a tömegek nyomorából és szegénységéből eredő tömegesen egészségtelen életmód terjesztett el.  Ma már gyógyítható, de még mindig több mint kétmilliárd ember fertőzött a bacilussal.
 
2010.03.23. 20:11 |
 A tuberkulózis a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt. 1901-ben, Magyarországon a halálesetek 25 %-t okozta a TBC, amit magyar népbetegségnek tartottak és amit a tömegek nyomorából és szegénységéből eredő tömegesen egészségtelen életmód terjesztett el.  Ma már gyógyítható, de még mindig több mint kétmilliárd ember fertőzött a bacilussal. 


 A tuberkulózis (TBC) vagy gümőkór egy olyan fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis bacilus okoz, és ami leggyakrabban a tüdőt támadja meg, és a beteg tüdejében rögök, gümők keletkeznek, amelyek megakadályozzák a normális tüdőfunkciót.

 A kevésbé fejlett országokban évente kilencmillió új fertőzést és kétmillió halálesetet jelentenek. A fejlettebb országokban főként az immunrendszer csökkent védekezőképessége, amit például a HIV ellen hatásos, de az immunrendszer működését akadályozó gyógyszerek alkalmazása, valamint kábítószer-használat segíti elő a tbc-s megbetegedés terjedését. Hagyományosan a nem kielégítő táplálkozás, és általánosságban szegény életkörülmények voltak a betegség okozói, innen a nézet, hogy a tbc a „nyomor betegsége”. Bár a baktériummal fertőzöttek kb. 90%-a tünetmentes, látens tbc-fertőzöttséggel él, az esetek kb. 10%-ában a betegség teljesen kifejlődik, fertőzővé válik és ha nem kezelik gyakran halált okoz.
 
 A WHO adatai szerint tuberkulózis különösen Afrikában és Ázsiában terjed még ma is. 2006-ban 9,2 millió új esetet és 1,9 millió halálesetet jeleztek világszerte. A számok, Európát eltekintve, nem tartottak lépést a lakosság növekedésével és ahhoz viszonyítva 2003-tól kezdve hanyatlóban voltak, de az európai és afrikai késedelmek gátolják az ezredfordulón 2015-re kitűzött cél elérését, hogy az infekció terjedését világszerte megállítsák.

 Találhatunk adatokat arra, hogy a tbc már a történelem előtti korban is jelen volt:
  • 500 000 éves törökországi homo erectus maradványban,
  • 18 000 Kr.e. időből egy bölény csontvázmaradványában,
  • 4000 Kr.e. emberi csontvázmaradványokban,
  • 3000-2600 Kr.e. Egyiptomi múmiákban,
  • 2000 Kr.e. Dél-Amerika: jelenlétének jelei,
  • 1300 Kr.e. Nagy járvány Indiában,
  • 460 Kr.e. a görögök a phthysisnak (olv. fthiszisz) vagyis sorvadásnak nevezték a tbc-t,
  • Hippokratész, az orvosi tudomány ősatyja a phthisist széles körben elterjedt és mindig halálos betegségként jellemezte,
  • A középkorban a betegséget mindenféle babonákkal kapcsolták össze.