-
Régész Színház
Egy kalandos életút és egy szenzációs felfedezés elevenedik meg ismét, augusztus 1-től három napon át újra Régész Színház lesz a Szent István Király Múzeum díszudvarán. Jegyek a https://szikm.jegy.hu/ oldalon vásárolhatók.
2024.07.27. -
Késői opus
Augusztus 16-án pénteken nyílik meg Pinke Miklós Késői opus című képzőművészeti tárlata a Pelikán Galériában. A kiállítást Szűcs Erzsébet művészettörténész nyitja meg 18 órakor.
2024.07.26. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26. -
„Nagy az Úr!” - A klasszika mesterei
Nagy az Úr! - A klasszika mesterei címmel a Szent Sebestyén Templomban befejeződött a Harmonia Albensis koncertsorozat. Az esten Mozart és Haydn művei csendültek fel.
2024.07.26.
Megkezdődött a Musica Regia fesztivál
Augusztus 1 –én, vasárnap kezdetét veszi a Musica Regia zenei fesztivál. A Városház téren felállított színpadon 6 előadásra kerül sor. Négy alkalommal az Árva Lázár című balladát mutatják be, de sor kerül egy fuvola estre és a fesztivált augusztus 12 -én egy operagála zárja.
A magyar balladakincs ismert és eddig kevésbé ismert gyöngyszemei ihlették az előadás készítőit arra, hogy mintegy mítoszvilágot teremtve használják fel a közhiedelem és folklór fennmaradó népköltészeti alkotásait. Árva Lázár története eddig nem létezett a magyar balladahagyományban, de minden egyes eleme és résztörténete jelen volt, visszakereshető.
Az előadás a legteljesebb színházi műfaj irányába mutat, méghozzá az opera felé. Az előadásmódja nem énekes, de szerkezete, feldolgozása, zenéje és táncvilága leginkább Kodály Zoltán: Székelyfonó c. művével, vagy Janaèek: Jenufa c. operájával hasonítható.
Zenei világa balladai szimfonikus költemény, táncbetéteiben a néptáncra jellemző jegyek felismerhetőek, de a kortárs színpadi tánc irányába törekvő elemekkel bővítve, hangzásvilága hol énekes-, hol prózai-, hol verses forma.
Árva Lázár történetének elbeszéléséhez a ballada műfaj legismertebb képviselője, Arany János Tetemre hívás c. költeménye adta az alapgondolatot, amelyben egy, a néphiedelmünkben máig élő babonát jelenít meg.
Igazi világszínházi próbálkozás ez a szó barokk értelmében, mivel a színpadi műfajok – tánc, zene, próza – összességükben és összhangjukban jelenítik meg a történetet.
Árva Lázár részletes ismertető