Ünnepélyes keretek között nyílt meg a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban az „István, a szent király” című kiállítás, amelynek keretében a történelemben először látható együtt az első magyar király zágrábi, székesfehérvári és kalocsai ereklyetartó hermája. Szent István király állkapcsereklyéje például 600 év után érkezett újra Magyarországra. Az ünnepélyes megnyitón Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt kívánta, hogy Szent István király példája alakítsa a magyarság életét és adjon erőt művének továbbépítéséhez.KÉPGALÉRIA a kiállítás ünnepélyes megnyitójáról
Az Egyházmegyei Múzeum tárlatán Szent István három legnagyobb ereklyetartó hermája látható együtt: erről 1938-ban a szakemberek is csak álmodni mertek. A kiállítás 2013. augusztus 31-től 2013. december 11-ig tart nyitva. A történelmi jelentőségű találkozást hosszas diplomáciai egyeztetések és tárgyalások előzték meg, míg végül a felbecsülhetetlen értékű ezüst műtárgyak tulajdonosai – a zágrábi és a kalocsai érsekség – Szent István halálának 975. évfordulója alkalmából engedélyezték a kölcsönzést. A különleges műtárgy-együttesnek további jelentőséget ad, hogy a világon ismert legnagyobb ereklyetartók közé tartoznak a mellszobor alakú ötvösremekek. Három évszázad művészeti csúcsteljesítményének eredményei most együtt csodálhatók meg Székesfehérváron.
Spányi Antal megyéspüspök az ünnepélyes megnyitón rövid történeti áttekintést nyújtott a Szent István kultusz alakulásáról. Felidézve a legfontosabb dátumokat, kiemelte, hogy István 1038. augusztus 15-én halt meg, holttestét az általa emeltetett székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra. 1083. augusztus 20-án avatták szentté VII. Gergely pápai engedélyével. Egészen 1543-ig, a török hódoltság kezdetéig töretlen volt Szent István tisztelete Magyarországon. Kultusza újjáéledt 1777-től, a székesfehérvári egyházmegye alapítása után. Spányi Antal megyéspüspök kiemelte, hogy augusztus 20-a méltó megtartására mindig ügyeltek a püspökök Székesfehérváron.1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulóját nagyszabású programsorozattal ünnepelte Magyarország. Székesfehérvár országos rendezvények helyszíne volt, számos eseménynek adott otthont. A megyéspüspök felidézte, hogy a Magyar Szent Korona 1978-ban érkezett vissza Magyarországra több mint három évtized után, ez egyben István király kultuszának ébredését is jelentette, 1988-ban Szent István Emlékévet hirdettek az államalapító halálnak 950. évfordulóján. Az „István, a szent király” című kiállítás közvetlen előzményét jelentette a Szent Imre kiállítás 2007-ben és a 2012-es Szent István konferencia, amely a tárlat koncepciójának kidolgozását segítette. Spányi Antal kiemelte, hogy a megnyíló tárlaton olyan ritkaságok szerepelnek, mint Szent István király állkapocsereklyéje, amely 600 év után érkezett újra Magyarországra. A megyéspüspök a kiállításért köszönetet mondott Smohay Andrásnak, az egyházmegyei múzeum igazgatójának.
Az ünnepélyes megnyitón Kövér László, az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy Szent István király, aki emberként és államférfiként is a legnagyobbak közé tartozott, a pusztulásból az életbe vezette a rábízott magyarságot. „Szent István döntései kiállták az idő próbáját, a rákényszerített háborúkat megnyerte, a belviszályokat pedig megszüntette.” - mondta. „Napjainkban újra fel kell fedezni és a közgondolkodás részévé kell tenni a király művét.” - tette hozzá az Országgyűlés elnöke. Kövér László a kiállítás megnyitása alkalmából azt kívánta, hogy Szent István király példája alakítsa a magyarság életét és adjon erőt művének továbbépítéséhez.Az Országgyűlés elnöke megnyitó beszédében kiemelte: minden nemzedéknek meg kell ismernie, meg kell értenie, valamint újra és újra fel kell mutatnia Szent István művét. "Azt a művet, amely boldogabb időkben a nemzet életének szilárd alapja volt, nehéz időkben támasz, amelyre tekintve mindig újra lehetett kezdeni" - mondta. Kövér László hangsúlyozta, hogy a kiállítás révén "egyre többet tudhatunk meg a szent királyról, mert a történészek végtelen türelemmel, oklevelek félmondatainak értelmezésével, új források megnyitásával hozzátesznek valamit ahhoz a nagy mozaikhoz, amelyet a történetírás megszületése óta a szakma eddig felkutatott".
Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a kiállítás a Szent István-kultusz időbeli folytonosságát sugallja. A főigazgató szerint a páratlan értékeket felvonultató tárlat megoldja azt a nehéz feladatot, hogy megmarad az ereklyék spirituális vonzereje, miközben érvényesül a történelmi ismeretek átadása is.Hatszáz év után újra Magyarországra érkezett Szent István király állkapocs ereklyéje. Az ereklye Mate Uzini dubrovniki megyés püspök és Petar Pali helynök engedélyével, valamint Gordan Grli Radman Horvátország magyarországi nagykövete támogatásával látható. A relikvia minden valószínűség szerint Nagy Lajos király ajándékaként került Raguzába (Dubrovnikba), ahol a székesegyház kincstárában a mai napig nagy tisztelettel és megbecsüléssel őrzik.
A kiállításon a történelemben először látható együtt Szent István zágrábi, kalocsai és székesfehérvári ereklyetartó mellszobra. Smohay András, az intézmény igazgatója korábban elmondta, hogy a különleges műtárgyegyüttesnek további jelentőséget ad, hogy a mellszobor alakú ötvösremekek a világon ismert legnagyobb ereklyetartók közé tartoznak. A zágrábi ereklyetartó 2001-ben járt már Magyarországon.A Szent István halálának 975. évfordulója alkalmából szerveződő tárlaton további 250 értékes műtárgy és egyedi installáció segítségével mutatják be első királyunk tiszteletének gazdagságát. A kiállítási tárgyak az ország számos múzeumából érkeztek Székesfehérvárra. Láthatóak többek között az államalapító sírja körüli márványpadló darabjai és faragott kőtöredékek is a király sírja környékéről.
Könyvek, festmények, szobrok, ötvöstárgyak és még reklámplakátok is szerepelnek a tárlaton. Az István, a szent király című kiállítás idejére visszatér Székesfehérvárra a bécsi Stephansdom Szent István ereklyéje is. Smohay András hangsúlyozta: a múzeum 600 négyzetméteres kiállítóterében megpróbálnak teljes képet nyújtani az államalapító király legendájáról, keresztelésének történetéről, a korona felajánlás és szentté avatásának körülményeiről is. A tárlatra magyar és horvát szerzők közreműködésével katalógus készül, amelyben tanulmányok és leírások olvashatóak a kiállított tárgyakról.
