Nagyheti beszélgetés Dózsa István atyával, a Székesfehérvári Bazilika plébánosával

Dózsa István 1968-ban született Dunaújvárosban, 1993-ban Székesfehérváron szentelték pappá. Szolgált Csepelen, Fehérváron, a Jézus Szíve templomban és számos mezőföldi településen. Címzetes kanonok, püspöki tanácsos, érdemes esperes, a Székesfehérvári Egyházmegye vagyonkezelője 2012-től, a Bazilika plébánosa és a Szent Imre templom igazgatója 2017 óta. István atyával nagyhéten, a koronavírus-járvány árnyékában beszélgettünk.
2020.04.07. 15:20 |
Nagyheti beszélgetés Dózsa István atyával, a Székesfehérvári Bazilika plébánosával

A jelen időszakot fájdalmas egyben izgalmas időszakként élem meg, ugyanakkor kihívásként is, hogy mit tudunk mindezzel kezdeni? - válaszolta az első, in medias res kérdésre Dózsa István atya.

Távol áll tőlem az az istenkép, amely szerint Isten bennünket büntetni akarna. Bennem sokkal inkább él az a kép, - amelyet húsvétkor, különösen nagypénteken át is élünk - hogy a Jóisten együtt szenved velünk. Egyéni döntéseinket Isten sem kívülállóként, sem pedig büntetőbíróként nem szemléli.

Mindig megfog a keresztút ötödik stációja, amikor Cyrenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet. Amikor mindketten a kereszt alatt roskadoznak, akkor eltűnik, hogy ki segít kinek és ki viszi kinek a keresztjét. Ez a pillanat maga a valóság, együtt küzdenek, szenvednek, együtt járják a Golgotát.

Az Ószövetségben gyakran előfordul a büntető Isten képe. A Szentírást úgy tekintem, mint ahogyan az ember is, időben előrehaladva megismeri az Istent; vannak az életnek olyan szakaszai, például a gyermekkor, amikor még kevesebbet tudok róla vagy sokkal inkább tekintélyelv alapján szemlélem. Az Ószövetség történeteibe belefér az Istennel gyermekként ismerkedő valaki hasonlata. Ugyanakkor, az Ószövetségben is jelen van a szerető Atya megtapasztalása. Hasonlóképpen, mint egy gyermek: az apjában sok mindent lát; a hatalmasat, a félelmeteset, az erőset, ugyanakkor a kedveset is.

Aztán az Istennel való ismerkedésben is eljutunk a felnőttkorba, az Újszövetséghez, ahol - csakúgy, mint ahogyan később tekintünk idősebb apánkra - eltűnik a szigor és egy nagyon szeretetteljes kapcsolattá alakul át.

Ekkor ismerjük meg igazán, hogy ki is ő és hogy az atyai szigor nem az én büntetésemre szólt és ez neki is mennyire fájt.

Nem hiszek abban, hogy a jelen helyzet hatására megváltozna a világ. Például a home office is egy ilyen jelenség; próbáljuk tovább vinni azt, ami eddig volt, bár közben kitalálunk új utakat is. Azt sem gondolom, hogy a válság után többen keresnék a Mindenhatóval a kapcsolatot. A világháborúkat követően is volt egyfajta érték-újra felfedezés sokakban, amely később visszaállt az eredeti mederbe.

Az online közvetítéseket jónak tartom, - noha magam nem gyakorlom - mert el tud érni olyanokat, akik eddig nem tudtak bekapcsolódni. Jó ha megmarad ez az út, nem gondolnám, hogy valaki emiatt nem jönne el később személyesen is a templomba, mert a kapcsolat hiányzik. A közösség hiányzik. Hiányzik, hogy utána beszélgessünk vagy akárcsak köszöntsük, üdvözöljük egymást. Mindezt a média nem tudja visszaadni, mégis, jó út ez a keresőknek, akik még nem akarnak a közösséghez tartozni, de az Örömhír mégis eljut hozzájuk.

Interjú

  1. Mindig van egy jó ügyük

    Az év első felében a fehérvári és az agárdi adományboltok bevételéből a kórházban gyógyuló gyermekek és a gyógyítók mindennapjait szeretnék szebb tenni. Ennek egyik lépése volt, hogy megszépült a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött, Csecsemő és Gyermek Osztály sürgősségi részlegének folyosója. 

    2025.03.29.
  2. Korrajz és enteriőr

    A székesfehérvári Vörösmarty Színház soron következő bemutatója Herczeg Ferenc Kék róka című darabja. Ugyan Bagó Bertalan egyszer Szegeden már színpadra állította a művet, ezúttal azonban a Kozák András Stúdióban, egy sokkal intimebb térben találkozhatunk a szereplőkkel. A Kék rókát március 29-én mutatják be a Vörösmarty Színházban.

    2025.03.19.
  3. A népi kultúra otthona

    Egy romos házból, az egykori kézművesek munkájával, pályázatokkal, sok-sok segítséggel, adományokkal és a város támogatásával újult meg és vették birtokba a fehérvári kézművesek 2010-ben a Kézművesek Házát. Az elmúlt 15 évben a tárgyalkotó népi kultúra igazi otthona lett a Rácz utca 27. Az ÖKK Podcast következő adásában a Ház történetéről a történelmét alakítókkal beszélgetnek.

    2025.03.07.
  4. Rendezett közterületek és fejlesztések

    A Városgondnokság éves üzleti terve, az egyik legfontosabb dokumentum az önkormányzati szolgáltató cég működésével kapcsolatosan. Mik lesznek az idei évi feladatok és legfontosabb fejlesztések, mennyi pénzből gazdálkodhat, mennyi emberrel dolgozhat a Városgondnokság 2025-ben? A kérdésekre Béndek Balázs a Városgondnokság gazdasági igazgatója válaszolt.

    2025.03.03.
Loaded: 0%
Progress: 0%
Remaining Time -0:00