Nagyobb iskola, látogatóközpont, megújuló múzeumépület

Jelentős fejlesztések indultak meg a Székesfehérvári Egyházmegyében, ezek közül a legkiemelkedőbb a Szent család zarándokút, melynek legfontosabb állomása Fehérvár lesz. Dózsa Istvánt, az egyházmegye vagyonkezelőjét erről, a nagyszabású intézményfejlesztésekről és a székesegyház felújításáról kérdeztük.

Nemrégiben megnyertünk egy GINOP-pályázatot vallási-turisztikai útvonal megtervezésére és fejlesztésére, ennek lesz a központja a Lakatos utcában épülő látogatóközpont. Itt az ásatás során feltárták a régi várfal egy részét. A tervek ugyan már megvoltak, de újabb kihívást jelent, hogy ezt a várfalat hogyan lehet megőrizni és bemutatni, hogy akár az utcáról is látható legyen. Most készültek el a módosított tervek, így lassan elkezdődik a kivitelezés. Az sem egyszerű kérdés, hogy az évszázadokig a földben lévő várfalat hogyan lehet úgy konzerválni, hogy méltóképpen megmaradjon. Emellett a belvárosi talaj is különleges: nagyon magas a vízszint, ezért az épület alapozása komoly feladat lesz - mondta Dózsa István.
Más épületek is látogathatóvá válnak a fejlesztések után?

A Püspöki palota is megújul. Egyrészt – egy másik pályázat keretein belül – lehetővé vált az energetikai korszerűsítés, ezzel kezdjük a munkát, másrészt pedig szeretnénk megnyitni a látogatók előtt az emeleti tér egy részét. Eddig ugyanis csak egy nagy terem és egy kiállítószoba volt nyilvános. Szeretnénk, ha ennél nagyobb terület, több terem egybenyílóan láthatóvá válna. A berendezés és az enteriőr a régi korokat idézné: mindegyiket úgy tervezzük, hogy különböző korszakokat mutasson be. Ez a falak rekonstruálását jelenti, és a bútorzat egységesítését is. Szeretnénk, hogy szép, impozáns hely legyen, és nem csupán esztétikai, hanem funkcionális szempontból is, hiszen tárgyalók is ki lesznek alakítva. Ez a fejlesztés szintén a GINOP-pályázat során nyert összeg segítségével valósulhat meg.

Az Egyházmegyei Múzeum is megújul, sőt úgy tudom, kívülről is más képet fog mutatni.

Itt a látogatóteret bővítjük ki, és jobban kihasználjuk a belső udvar adottságait. Egy olyan fogadóteret szeretnénk biztosítani, mely alkalmas akár egy jó beszélgetésre, egy kávé elfogyasztására is. A homlokzati megjelenése is változik. Kívülről nyitottabb lesz az összkép, a rendház régebbi megjelenését szeretnénk visszahozni: portálok kerülnek beépítésre, és visszaállítjuk ez eredeti bejáratot. A Szent Imre-templom új színe már a tornyon látszik, ehhez kell majd igazodnia a múzeum épületének is.

Mennyire terheli meg az egyházmegye kapacitásait ez a sok beruházás?

Fejtörést okoz. Ha beindulnak a munkálatok – melyek minden esetben energetikai megújítással kezdődnek – azok szinte az egész épületet érintik, így az ott dolgozók munkahelyét is. A Szent Imre Iskola és Óvoda is jelentős fejlesztésen megy keresztül. Ott még nagyobb a kihívás, hiszen egész osztályokat kell majd elhelyeznünk.

Az iskolában milyen fejlesztésekre lehet számítani?

Az energetikai fejlesztéseken túl az iskola bővítése is tervben van, hiszen egyre több a diák. Az egyházmegye 2016 decemberében kapott nagyobb állami támogatást arra, hogy a kiemelt beruházásait megvalósíthassa. Ennek keretében indulnak meg a bővítési munkálatok. Ez nagyobb tornatermet, több tantermet jelent. A hely adott, a beépítési százalék adott, így a tetőt emeljük meg, és a tetőtérben is lesznek helyiségek. Tantermek törvényileg nem lehetnek tetőtérben, de szakkörök részére tudunk kialakítani helyiségeket. Az utcáról nem fog változni az összkép, az udvar felől viszont jelentős változások lesznek: az iskolaudvar egy részét az óvodai udvar szintjére emeljük, így alatta jelentős beépíthető területet nyerünk. Napelem is kerül az iskolára, de ez is csak a belső felére engedélyezett. Emellett zöldfelületet is kialakítunk az udvaron.

A bazilika most nyitva áll, kívülről már gyönyörűen fel van újítva. Belül viszont még csak a régészeti feltárások valósultak meg, illetve ezeknek a kutatásoknak a tudományos dokumentációi. Mi várható a jövőben?

Ez is kihívás, hiszen különböző korszakokból tártak fel építészeti emlékeket, amiket valamiképpen be kell majd mutatni, miközben ez egy működő templom, ahová nap mint nap járnak misére a hívek. Egységes legyen vagy különböző korszakok együttese? Vagy hogyan tudjuk megvalósítani mindkettőt? Ez most fontos kérdés, ezen dolgoznak a régészek, művészettörténészek, tervezők. A székesegyház április negyedikén kerül bezárásra. Ezután lesz egy belső régészeti feltárás: elmozgatják a padokat, megkutatják a földet. Nyár folyamán kezdődik az állványozás, és minimum négy év, míg minden elkészül.