„Egy költségvetés nem tiszta lappal kezdődik, hanem egy folyamatnak a része.” – mondja Égi Tamás önkormányzati képviselő, frakcióvezető helyettes. Nem cél, hanem eszköz a város működéséért, ami felel az intézményekért, a kötelezően ellátandó közfeladatokért és a fejlesztési munkáiért is. Ezek a dolgok nem újrakezdődnek minden költségvetési év elején, hanem folytatódnak. Éppen ebből kifolyólag a költségvetés tételeinek legtöbbje előre tervezhető, hiszen a megrendelt munkák és a fenntartott városi intézmények folyamatos finanszírozásúak.
Tavaly év végén frakciónk kérte, hogy amennyiben a költségvetést előkészítő munkát előre tudja hozni a Polgármesteri Hivatal, ezt tegye meg és az első tervezetet már nyújtsák be januárban, hogy az egyeztetések lefolytatásával még a kampány előtt végezzünk. Szeretnénk ugyanis, hogy a felfokozott kampányhangulat előtt szülessen meg a büdzsé. Ezzel egyébként mindenki egyetértett.
Honnan vannak bevételei az önkormányzatnak és milyen kötelező kiadásai vannak?
Bevételei elsődlegesen a fenntartási és ellátási kötelező feladatok állami normatívái. Ezek már évek óta csökkennek. Az idei évben az ország költségvetésének decemberi elfogadásával pedig mintegy 730 millió forintos kormányzati elvonással kell számolnunk. Éppen ezért a városnak sok milliárd forinttal kell kiegészíteni ezt. Bevételként jelentkezik még a Személyi Jövedelemadó helyben maradó része, a helyi Iparűzési adó, a Gépjárműadó és az illetékbevételek. Idén egyébként mintegy 9 milliárd forintos iparűzési adóbevétellel számolunk, ami kiemelkedően sok, azonban így is 20-25 százalékos a visszaesés az előző évekhez képest. Nagyon fontos az-a folyamat is, melyet a saját cégek osztalékfizetésének növelésére indítottunk az elmúlt évben. Az előző évek szinte nulla befizetésével ellentétben idén 300-400 millió forintos bevétellel számolunk az önkormányzati cégektől.
Mekkora lesz az idei költségvetés főösszege?
A költségvetés főösszege önmagában nem mérvadó, nem ez a legfontosabb, hanem mindig a beltartalom az érdekes. A város lehetőségei úgy gondolom továbbra is jók, köszönhető ez a Fehérváron otthonra talált vállalatok befizetéseinek.
Említette, hogy a tavalyi évhez képest mintegy 730 millióval kevesebb állami támogatás jut ugyanannyi kötelező feladatra. Hogyan lehet ennyi pénzt kigazdálkodni? Ugyanakkor felmerül az a kérdés is, hogy miért nem lehetett feszesebb a büdzsé korábban, miért lehetett szinte észrevétlenül 600 millióval kevesebb például a Városgondnokság költségvetése és még sorolhatnánk olyan példákat, amiket az előző évi költségvetésekkel lehetne összehasonlítani?
Kétségtelen, hogy ez is egy válságév és rendkívül óvatos tervezés folyt. Az egyeztetések után még mindig el lehet mondani, hogy a 2008-as év csúcsbevételhez képest idén harmadannyi hitellel számolunk. Ennek oka, hogy a takarékosság mellett rendkívül fontos volt a kiadási oldal gondosabb tervezése és a vállalataink gazdálkodásának a mai igényekhez való igazítása. Ennek hatására állíthatjuk, hogy 1.5 - 2 milliárd forinttal kevesebbet költünk ugyanazokra a feladatokra. Egészen egyszerű oka van a kiadási oldal csökkentésének, méghozzá az, hogy lejjebb mentek az árak. Jó példa erre, hogy a Városgondnokság 2009 őszén közbeszerzésen kiadott nagyobb munkáinak mindegyike a 2006-os árak 75 százalékába kerül jelenleg. 2008 előtt a nem a takarékos gazdálkodás volt jellemző a városra. A másik jó példa a Fűtőerőmű helyzetének rendezése. A Fidesz mindig rettenetesen károsnak tartotta a Fűtőerőmű privatizációját. Sajnos többségi magántulajdonba került 2004-ben a vállalat és szinte a sírból sikerült visszahozni céget, hogy a város többségi tulajdonába kerüljön. Ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy befolyásoljuk a cég tevékenységét. A Fűtőerőmű, most minden évben 150 millió forintos fix bevételt hoz a város kasszájának. Győrben például a teljesen városi tulajdonban lévő fűtőerőmű évi egymilliárd forintos bevételt jelent az ottani költségvetésnek.
Az előző években rendkívül magas bevételei voltak a városnak, mégis hitelfelvételre szánta el magát az önkormányzat. Miért volt erre szükség, mikor kell ezeket visszafizetni és milyen hatással lesz ez a következő évek költségvetéseire?
A rendkívül magas bevételek ellenére az elmúlt években -amik a nem megfelelő gazdálkodás miatt mindig elfogytak- a jelentős fejlesztéseket mind hitelből finanszírozta a város. Ennek kézzel fogható példája, hogy az egyébként jó célt hozó panelprogramra fordított városi önrészből még egy forintot sem fizettünk ki. Az előző években átadott játszóterek kifizetése is még előttünk van. A városnak nem kellett volna felvenni hitelt ezekre, hiszen a lehetőségei ezt nem tették szükségessé. A jelenlegi 10 milliárdot meghaladó hitelállomány visszafizetésére a következő nyolc évben mintegy 20 milliárdot kell majd költenie a városnak. A hitelek éves kamatterhe pedig meghaladja az egymilliárd forintot. Tervezzük, hogy ebből a hitelcsapdába vezető útról letérünk és újratárgyaljuk a rossz feltételekkel felvett hiteleket. Terveink szerint minden ilyet visszafizet a város, hiszen ez korlátozza a fejlődést.
Nem pusztán számokból áll a költségvetés, a döntéshozó „filozófiája” is kiolvasható belőle, ami olyan mondatokban válik kézzel foghatóvá, mint hogy „bízzunk meg jobban az oktatási intézményeinkben”. Eddig nem bízott a város a saját iskoláiban?
Voltak egyeztetések a különböző szakszervezetekkel, melyeken arról is szó volt, hogy az önállóságukat növelnénk. Õk pedig a bizalomért nagyobb felelősséget vállalnak. Ehhez tartozik, hogy szorosabb, napi együttműködést alakítanának ki velük. Kemény válságév elé nézünk, és még nem látjuk a végét az állami megszorításokkal is terhelt folyamatnak. Az idei év gondosabb, takarékosabb elképzelései arra lesznek elegendőek, hogy az állami megszorításokat tompítsák.
