Hagymásy András még a Budapesti Közgazdasági Egyetem hallgatójaként került kapcsolatba a politikával. A helyi közéletben a rendszerváltás óta vesz részt a Fidesz önkormányzati képviselőjeként, egy ciklus kivételével 1990 óta tagja a közgyűlésnek. Közgazdászként elsősorban a gazdasággal, vagyonhasznosítással kapcsolatos témákban járatos, jelenleg is tagja a Lakás és Vagyongazdálkodási Bizottságnak. "Civil" foglalkozása kommunikációs igazgató, a politikán kívül leginkább a cseh kultúra, zene, irodalom és gasztronómia érdekli.
- Mikor kezdett érdeklődni a politika iránt?
- 1989-ben kezdtem politikával foglalkozni. Még a Budapesti Közgazdasági Egyetem hallgatója voltam, amikor barátaimmal végigjártuk a komolyabb politikai rendezvényeket, megnéztük, hogy melyik párt mit képvisel és hamar leragadtunk a Fidesznél, mert hozzánk szóltak. 1989-ben be is léptem a Fideszbe: 1990-ben már részt vettem Fehérváron a parlamenti kampányban, ősszel pedig bejutottam a városi önkormányzatba, így elmondhatom, hogy - egy ciklus kivételével - a rendszerváltás óta részt veszek a helyi közéletben a Fidesz önkormányzati képviselőjeként.
- Milyen területeken szerzett tapasztalatokat a helyi politikában? Melyik bizottságban tevékenykedik?
- Közgazdászként elsősorban a gazdasággal, vagyonhasznosítással, lakásüggyel kapcsolatos témákban vagyok járatos, jelenleg is tagja vagyok a Lakás és Vagyongazdálkodási Bizottságnak. Sajnos a valóságban, a jelenlegei városvezetés számára a vagyongazdálkodás pusztán vagyonértékesítést jelent, bár az én felfogásom szerint többről kellene, hogy szóljon: a meglévő ingatlan- és cégvagyont az önkormányzat számára hasznosítanám úgy, hogy az megtérülő befektetést jelentsen. A lakásgazdálkodás területén születtek eredmények az elmúlt években: bérlakások épültek, ez mindenképpen jó hír, bár sehol nem vagyunk a polgármesteri kampányígéretekhez képest. Több ezren várnak lakásra, számukra azért az eddigi eredmények is enyhítést jelentenek. A kritikát leginkább ott fogalmazom meg, hogy a lakásokat drágán, rossz konstrukcióban építették, a terheit évtizedekig viseli majd a város.
- A 2002-es választásokon listáról került be a városi közgyűlésbe. Melyik az a városrész, amelynek fejlődését leginkább szívügyének érzi?
- Közel húsz éve élek a Palotavárosban, így igazán az otthonomnak tekintem. A városrész fő problémája a túlzsúfoltság, melyet nem szabadna további beépítésekkel tetézni: az infrastruktúra nem erre lett méretezve. A közlekedésben az utak kapacitása jelent problémát, nehéz például reggelente kijutni a Palotavárosból, az utcákat nem ilyen mennyiségű autóra tervezték. Sajnos a lakótelep szerkezete olyan, hogy nehéz változtatni ezen. Megoldást jelentene például, ha a forgalmat részben az elkerülő útra terelnénk ki. Fontos az is, hogy a lakótelep belső részein nem szabad újabb házakat építeni, így például a Horog utcában, vagy a Bátky Zs. utca mögött sem. Szükség lenne a városrészben az életkörülmények, az életminőség javítására is, a szabadidős, sport és kulturális tevékenységnek kellene inkább helyet biztosítani.
- Milyen programmal készül a fehérvári Fidesz a 2006-os választásokra?
- A fehérváriaknál van a bölcsek köve, nem nálunk, így elindítottuk a Városi Konzultációt, melynek keretében több ezer családot keresünk fel személyesen, hogy megismerjük a városlakók problémáit és megoldási javaslatait, valamint hogy beszélgessünk arról, mit gondolnak a városról és mit csinálnának másként. A kutatási eredményeket a párt programjának véglegesítésére kívánjuk felhasználni. Annyi biztos, hogy ebben fontos szerepet kap a város regionális szerepének növelése és a valós súlyának megfelelő pozíció megszerzése. Fehérvár gazdasági súlya hatalmas, ez a város történelmi múltjával együtt azt indokolja, hogy ne legyen kérdéses: Fehérvár-e a régió központja? Kudarcnak érzem, hogy városunk Veszprémmel közösen lett fejlesztési pólus. Nem Veszprémmel van a baj, csak az elmúlt negyven évben mindig egy közeli kisebb város mellé volt rendelve Fehérvár…
- Hogyan látja a munkahelyek, vállalkozások helyzetét a városban?
- A város gazdasági életével minden rendben, egészséges fejlődés mutatkozik. Amin változtatni kellene, az a kis és középvállalkozások támogatásának politikája. Konkrétan ez nem is kifejezetten pénzbeli támogatást, hanem olyan tudatos politikát jelent, amelynek révén elsősorban a városi vállalkozók jutnának nagyberuházásokhoz, önkormányzati megrendelésekhez. Azokat a fehérvári vállalkozókat kell támogatni, akik itt fizetnek adót, és fehérváriakat foglalkoztatnak. Vállalkozói körben nagy várakozást érzékelek az iránt, hogy partnerként kezelje őket az önkormányzat.
- Mi a „civil” foglalkozása és mivel tölti legszívesebben a szabadidejét?
- Közgazdász vagyok, kommunikáció a szakterületem és egy nemzetközi nagyvállalat országos központjában dolgozom kommunikációs igazgatóként. A politikán kívül leginkább a cseh kultúra érdekel, szimpatikus a cseh irodalom, zene, gasztronómia. Tagja vagyok a Bohémia Baráti Körnek, ami egy cseh-magyar baráti egyesület. Igyekszem segíteni a cseh kultúra magyarországi megjelenését is: múlt év őszén például az a megtiszteltetés ért, hogy én nyithattam meg a Hrabal életműkiállítást az Aszódi Petőfi Múzeumban.
