Öt fontos vizsgálat - néha kínos, de életmentő lehet

 Nem üres frázis: a szűrővizsgálatok akár az életet is menthetnek - évente csak pár órát kell a vizsgálatokra szánni, ráadásul a legtöbb teljesen fájdalommentes. Íme az öt legfontosabb szűrés, illetve módszerek és eszközök, amelyekkel tesztelik az egészségünket.





1. vizsgálat: méhnyakrákszűrés és HPV-teszt 

 

 Bármennyire is kínos a nőgyógyászati vizsgálat, évente legalább egyszer muszáj elmenni a szakorvoshoz - bár a méhnyakrák leggyakrabban a negyvenévesnél idősebb nőknél alakul ki, tizennyolc éves kor felett mindenkinek részt kellene vennie az éves rákszűrésen. Egyébként a "hagyományos" szűrés mellett érdemes kérni HPV-tesztet is, amely kimutatja, hogy a szervezetünkben jelen van-e a méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillomavírus. Persze nem kell azonnal megijedni, ha pozitív a HPV-eredmény, a vírusnak ugyanis körülbelül száz típusa van, amelyek közül csak tizennégynek van köze a daganatos betegségekhez, ráadásul ezek sem minden esetben okoznak bajt!

 

Mi történik a szűrővizsgálaton?
 

 Ugyan a mintavétel nem kellemes érzés, de szerencsére teljesen fájdalommentes - a nőgyógyász először kézzel és speciális eszközökkel vizsgál, majd egy pálcika vagy apró kefe segítségével sejtmintát vesz a méhnyak felszínéről. A kenetet a citológiai laboratóriumban elemzik: olyan sejteket keresnek, amelyek rákos elváltozásra vagy a daganatos betegséget megelőző állapotra utalhatnak.

2. vizsgálat: mellvizsgálat és mammográfia 

 

 Havonta legalább egyszer, lehetőleg a menstruációt követő negyedik-ötödik napon érdemes elvégezni az önvizsgálatot: a tükör előtt állva először az esetleges látható elváltozásokat keressük, majd az ujjunkkal a hónaljadtól kiindulva aprólékosan tapogassuk végig a keblünket! Ha magától nem jutna eszébe, kérje meg a nőgyógyászát, hogy a szokásos rutinvizsgálat után a melleket is nézze meg - ne felejtse el, 45 éves kor felett kétévente mammográfiás szűrésre is el kell menni!

 

Mi történik a szűrővizsgálaton?
 

 A mammográfiás vizsgálat olykor-olykor kellemetlen, fájdalmas lehet: a melleket ugyanis két sugáráteresztő lemez közé szorítják, majd összesen két-két felvételt készítenek, amelyeken a legkisebb elváltozások is jól látszódnak. Kellemetlenség ide vagy oda, az egészség érdekében megéri - érdemes a vizsgálatot a menstruáció utáni második hétre időzíteni, ilyenkor ugyanis kevésbé érzékenyek a keblek. 

 

3. vizsgálat: diabéteszszűrés 

 

 Tévhit, hogy a diabétesz az "öregek betegsége". Az egyes típusú és az úgynevezett MODY-cukorbetegség fiatalkorban is kialakulhat, de az elhízással és az egészségtelen táplálkozással összefüggő kettes típusú diabétesz is egyre több harmincas-negyvenes nőt és férfit érint, és akkor még a terhességi cukorbajról nem is beszéltünk. Úgyhogy érdemes időnként ellenőriztetni a vércukorszintünket - főleg akkor, ha gyanús tüneteket észlelünk.

 

Mi történik a szűrővizsgálaton?
 

 A terheléses diabéteszvizsgálat tulajdonképpen két vérvételből áll, a teszt azonban csak akkor ad használható eredményt, ha előtte semmilyen ételt nem fogyasztunk: az első vérvétel után vízben oldott szőlőcukrot kell inni, majd két óra múlva újabb vérvétel következik. A két mintából már jól látszik, hogyan reagál a szervezet a glükózra, a normál vércukor felső határa éhgyomorra 6,0 mmol/l, a szőlőcukros ital után pedig 7,8 mmol/l. 

 

  

 Havonta egyszer szánjunk öt percet az anyajegyek, a szemölcsök és a pigmentfoltok átvizsgálására - akármilyen változást észlel az alakjukon, színükön vagy méretükön, azonnal forduljon orvoshoz! Évente egyszer egyébként is érdemes felkeresni bőrgyógyászunkat, ha pedig sok anyajegy van a testünkön, akár félévente is kérhetünk melanómaszűrést.
 

 

Mi történik a szűrővizsgálaton?
 

 A bőrvizsgálat csak pár perc - a bőrgyógyász egy speciális nagyítóval megvizsgálja az anyajegyek és egyéb elváltozások szerkezetét, alakját és színét. Magánrendelőkben egy összetettebb szűrési módszert is igénybe lehet venni: digitális fényképezőgéppel időről időre minden egyes anyajegyet lefényképeznek, így a legapróbb változást is észreveszik. 

 

5. vizsgálat: csontsűrűségmérés 

 

Magyarországon közel egymillióan szenvednek csontritkulásban. A néma kór (eleinte ugyanis egyáltalán nincsenek tünetei) rengeteg ötvenes-hatvanas éveiben járó, klimaxoló nőt érint: ezért a nőknek ötven, a férfiaknak pedig hatvan év felett kétévente kell csontsűrűségmérésre menniük. Persze fiatalabb korban is érdemes elvégeztetni a vizsgálatot - a megelőzésben segíthet, ha ötévente ellenőriztetjük a csontjaink állapotát.

 

Mi történik a szűrővizsgálaton?
 

 A csontsűrűség mérésére már itthon is többféle módszert használnak, de szerencsére egyik sem fájdalmas. Az egyik típus leginkább a röntgenvizsgálathoz hasonlít, általában az alkaron végzik: a gép az elnyelt és megmaradó sugármennyiség alapján számolja ki a csontok ásványianyag-tartalmát vagy az ásványi csontsűrűséget, majd az adatokat összevetik az életkorral és a nemmel.
 

 1. Vérnyomásmérés: évente két-három alkalommal méressük meg a vérnyomásunkat a háziorvossal - még akkor is, ha semmilyen tünetünk nincs.

 2. Tüdőszűrés: évente egyszer mindenképpen menjünk el szűrővizsgálatra - főleg akkor, ha dohányzunk, illetve előfordult már a családban valamilyen tüdőbetegség.
 

3. Szájüregvizsgálat: sajnos a szájüregi rák egyre több embert érint, ezért évente legalább egyszer érdemes elmenni fogorvoshoz.
 

4. Pajzsmirigyvizsgálat: negyvenéves kor felett évente-kétévente érdemes részt venni a szűrővizsgálaton.
 

5. Laborvizsgálat: évente egyszer kérjünk beutalót a háziorvostól vér- és vizeletvizsgálatra.