-
30 éve dolgozik az elesettekért
Zsabka Attila 1994 októberében csatlakozott az akkoriban már két éve működő Kríziskezelő Központhoz és harminc éve tartozik hivatalosan munkakörébe a hajléktalanellátás. A tenni akarás, az elesettek felé fordulás, a segítségnyújtás azonban már előtte is része volt a mindennapjainak.
2024.11.16. -
Interjú Patik Ferenccel
Víziváros új önkormányzati képviselőjének Székesfehérvár az otthona, a szülővárosa, melynek rengeteget köszönhet, ezért is vállalkozott arra, hogy következő éveit a város és a városrész szolgálatára tegye fel. Patik Ferenc számára az Akóts-malom és a Fűtőerőmű területei is adnak bőven feladatot, folytatni kívánja a zöldfelületek növelését, a kereszteződések, zebrák biztonságosabbá tételét és a közbiztonság erősítését.
2024.10.28. -
A felelősség most jóval több!
A Köfém lakótelep tízemeleteseitől Ráchegy és Búrtelep kertvárosias utcáin át egészen Börgöndig húzódik Székesfehérvár legnagyobb választókerülete, amelynek minden négyzetméterét jól ismeri Békési Ferencné Ági.
2024.10.25. -
Az együttgondolkodásban hiszek!
Szontaghné Kovács Erika, Feketehegy-Szárazrét és Szedreskert megválasztott új képviselője már túl van élete első lakossági fórumán, ahol nyitottan, sok-sok kérdéssel és kéréssel fogadták őt a körzet lakói. A képviselő közel egy évtizeden át dolgozott a szociális szférában tevékenykedő civil szervezetekkel, így nem véletlen, hogy szociális tanácsnokként az ő mindennapjaikat is segítheti majd önkormányzati munkája során.
2024.10.21.
Polgármesteri Elismerő Emlékérmet kapott Zákányi Tamás
Székesfehérvár polgármestere Cser-Palkovics András a Városházán mondott köszönetet azért a több mint 18 és fél évnyi munkáért, amit a városért végzett Zákányi Tamás.
A Petőfi Sándor Általános Iskolába, majd a Jákyba járt, utána pedig Baján végzett vízügyi mérnökként. Dolgozott a Vízügyi Tervező Vállalatnál, Kincsesbányán a vízműnél és mintegy 25 éven keresztül vállalkozóként is, mielőtt 2004-ben, az akkor még a Polgármesteri Hivatal részeként működő Városgondnoksághoz szerződött.
Mozgalmasan telt az utóbbi 18-19 év, rengeteg emberrel és feladattal. Nem volt soha egyetlen unalmas perc sem és sokszor a nap is kevés volt a feladatok elvégzéséhez - mondta Zákányi Tamás.
Mennyiben volt más 2004 környékén a városüzemeltetés, mint ma?
Teljesen más volt, mert akkor a mostaninak a tizede volt a létszám és alvállalkozói rendszerben dolgozott a Városgondnokság. Az utóbbi 14 évben pedig olyannyira felfejlődött, hogy saját gépekkel és saját munkatársakkal dolgozunk, ami sokkal könnyebb, de egyben felelősségteljesebb is, mint akkoriban volt.
Sokrétű a városüzemeltetői igazgató feladata?
Amikor erről beszélgetünk ismerősökkel akkor azt szoktam mondani, hogy amikor megy az utcán és lát valamit, akkor annak fenntartása, karbantartása a feladatunk. Négymillió négyzetméternyi zöldfelület rendkívül sok feladatot ad. Gondoljunk csak arra, hogy ha a saját kertünk körülbelül 200 négyzetméter és a ház előtt van egy-két fa az mennyi munkával jár és ehhez képest a Városgondnokságon mi négymillió négyzetméterért felelünk és nyolcvanezer fáért.
Mely munkák álltak a legközelebb a szívedhez a Városgondnokságon?
A jónéhány évvel ezelőtt kezdődött útépítési projektek indulásakor nagy öröm volt számomra, hogy sikerült egy olyan módszert találni az útfelújításokra, amivel nagyon sok utcát sikerült felújítanunk a városban. Emlékezetes volt a Csónakázó-tó kotrása és felújítása, amit sikerült a Sóstó projekt keretén belül elvégezni és a tó azóta is a város egyik gyöngyszeme. Tavaly-tavalyelőtt pedig az Aranybulla emlékmű környezetének felújítása volt nagy munka és nap, mint nap látom - hiszen azon a környéken lakom - , hogy szeretnek oda járni az emberek és népszerű hely lett.
Ha jól tudom szíved csücske a Deák Dénes-szökőkút a Csónakázó-tó szigetén...
Régről ismertem az eredeti helyén való működtetés kapcsán az alkotót és ennek köszönhetően belekeveredett a fiam is a felújításba, aki akkoriban művészettörténelmet tanult az ELTE-n és egy másik egyetemista rekonstrukciós tervei alapján sikerült, végül eredeti állapotában felállítani a Csónakázó-tó szigetén. Úgy hiszem jó helyre került és szép dolog lett belőle.
Több mint kettőszáz szobor található Székesfehérváron, amik karbantartása is sok munkát adott...
A szobrokat is takarítani kell időnként és egy-egy megemlékezés kapcsán is különös figyelmet kap egy-egy alkotás és annak környezete. Mindig alkalmas időben, rendszeresen el kell végezni a karbantartásukat, hiszen fontosak a város életében.
Szabadidődben mit szoktál csinálni?
Mit szoktam, vagy mit szeretnék? Az utóbbi időben rákaptam a kertészkedésre és egészen intenzíven gondozom a szőlőnket, a fáinkat és az egész kertet. Kifejezetten élvezem, hogy a szőlővel sok munka van. A másik hobbim a horgászat, bár tény, hogy voltak olyan évek, amikor két-három alkalommal jutottam ki a vízre. Sportolok rendszeresen és a heti két kosárlabda 1972 óta máig megmaradt. Futni már nem futok rendszeresen, de hetente kétszer elmegyek kora reggel teniszezni a Bregyóba.
Azt gondolom, hogy amikor valaki olyan munkát végez, ami mellé szükséges a mozgás, arra soha nem szabad sajnálni az időt.
Vannak már unokáid is...
Gyönyör és élmény, amikor találkozunk. Két fiam mellé két kislány unokát kaptam ajándékba.
Végig tudsz sétálni nem szakmai szemmel a városon, hogy nem azt nézed, hogy mit kell rendbetenni a közterületeken?
Ez nehéz lesz azért, mert az elmúlt húsz évben amerre csak mentem néztem mindig, sőt autóval is ha közlekedtem, akkor általában mindig másfelé mentem, hogy több helyen körbenézzek. Riogattam is a kollégáimat, hogy hol mit láttam, de azt vallom, hogy inkább mi vegyük észre és javítsuk meg, takarítsuk össze, nyírjuk le, öntözzük meg minthogy másnak szúrja a szemét.
Próbálok most úgy közlekedni, hogy nem a problémákat keresem, hanem a szépségét próbálom észrevenni annak, amit látok.
Mi volt a legnehezebb feladat a munkádban?
Sokszor átkapcsolták hozzám a legproblémásabb eseteket a kollégák és ilyenkor mindig megpróbáltam a megoldás irányába elmenni, hiszen végső soron az a cél.