-
Átvette a kinevezést
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató Dr. Rétvári Bence miniszterhelyettestől, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárától, a Szent György Kórház Romhányi Auditóriumában.
2024.07.17. -
A 17-esekre emlékeznek
A Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred tiszteletére Székesfehérvár minden évben az ezred napján, július 18-án szervez megemlékezést a Zichy ligetben. A katonai tiszteletadással zajló eseményen az emlékező beszédet követően koszorúzásra kerül sor.
2024.07.17. -
Felajánlások a mentőknek
Különböző hasznos, a mindennapi munkát elősegítő és komfortosabbá tevő eszközökkel gazdagodtak a velencei mentőállomás dolgozói. A felajánlás a JóPont Alapítványtól érkezett, akik minden alkalommal igyekeznek más és más szervezetet támogatni.
2024.07.17. -
Átvette kinevezését
Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával Pintér Sándor belügyminiszter. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató.
2024.07.17.
Szabó Zoltán építészettörténés volt a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület vendége
![Szabó Zoltán építészettörténés volt a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület vendége](/_upload/images/news/66497/Szfvar_Jovojeert_Egyesulet_ulese-0213.jpg)
Szerencsésebb nemzetekkel ellentétben sajnos a nemzet Koronázó Bazilikája már nem áll, romokban van. Remélhetőleg azonban ez nem marad mindig így és Szabó Zoltán kutatásai nagyon fontosak ahhoz, hogy jövőképünk lehessen a Nemzeti Emlékhelyet illetően – mondta Cser-Palkovics András polgármester. Beszélt arról is, hogy a Városháza Dísztermében a jelentős dátumokról megemlékező falfeliratok jelentős része arra az időszakra emlékeztetnek, amikor az egykor Európa szerte híres bazilikában tették királyaink fejére a koronát.
A székesfehérvári bazilika egész Közép-Európát uralta, és a középkori magyar állam szimbóluma volt.
Szabó Zoltán, Kralovánszky Alán egykori kollégájaként és szellemi örököseként a középkori építészetnek és Szent István bazilikájának avatott szakértője. Az építészettörténész kutatásai új, kissé megdöbbentő megvilágításba helyezik a bazilika történetét. Az építészettörténész az elmúlt évtizedekben olyan hatalmas munkára vállalkozott, amely példaértékű és egyedülálló megvilágítást és rekonstrukciókat eredményezett a székesfehérvári királyi bazilika építéstörténetében. Kutatásai új, kissé megdöbbentő megvilágításba helyezik a bazilika történetét és a Magyar Királyság korai székhelyeinek rangját.
Szabó Zoltán beszélt azokról a 10. század előtti épültekről, mely az egykori bazilika helyén állhattak már a harmadik századtól kezdve. Többek között olyan érdekességek is elhangzottak, hogy a mostani járószint a római kori szinthez képest három méterrel magasabban van jelenleg Fehérvár Belvárosában. Szó volt a fehérvári római emlékekről is, rávilágítva arra, hogy miért is ezen a helyen épült a magyar királyok legjelentősebb temploma, koronázó és temetkezési helye. A bazilika alatt és körül olyan alapozásokat fedeztek fel, amelyek korábbiak a bazilika épületénél, nagy valószínűséggel a római korra keltezhetőek. Szabó Zoltán szerint Szent István 1018 után nem újonnan építette, hanem átépítette és háromhajóssá bővítette ki a templomot.