A Külgazdasági és Külügyminisztérium 1,55 milliárd forint európai uniós támogatásból fejleszti a külügyi-külgazdasági humánerőforrás-gazdálkodási folyamatokat, továbbá megújítja a belső képzési és továbbképzési, illetve az informatikai rendszert. A Külügyi és Külgazdasági Tudásbázis eredményeit országos roadshow keretében ismertetik a hónap folyamán további nyolc regionális helyszínen.
Négy esztendővel ezelőtt Magyarország Kormánya új típusú külgazdasági stratégiába kezdett, kettős céllal;
„az egyik, hogy Magyarországot tegyük fontossá, ipari parkjainkban olyan befektetési környezetet ajánljunk, ahol nem is a külföldi tőkebevonás a legfontosabb szándék, hanem annak a nemzetközi tapasztalat és tudásanyagnak a behozása, hogy
hosszú távon hogyan kell piacot fejleszteni, termelési kapacitást növelni és természetesen új munkahelyeket is teremteni.
Másik cél a magyar gazdaság gerincét adó kis és közepes vállalkozások exportképességének növelése. Mindkét tevékenység kapcsán örömmel jelenthetjük, hogy már a nemzetközi minősítés alapján is a világ egyik legvonzóbb befektetési környezete lett Magyarország.
Ebben Székesfehérvár kiemelt szerepet játszott, nem csak az ipari parki környezettel, hanem a helyi önkormányzat és a területi közigazgatás pozitív hozzáállásával.
Befektetőink sorban azt jelzik vissza a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, hogy jól érzik magukat a régióban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szakmai fóruma Fehérváron
A kis és középvállalkozások össznemzeti exporttevékenysége több mint 100 milliárd euró évente, ezt szeretnénk újra és újra, mint rekordot megugrani minden esztendőben.
Jelen rendezvénnyel is szeretnénk azt a fajta közös tudást létrehozni, hogy a központi közigazgatás, a minisztériumok, a területi közigazgatás és a helyi önkormányzati igazgatásban dolgozó kollégák hogyan tudnak egymással jól kommunikálni és segíteni ezt a munkát, akár a kis és közepes vállalkozások vagy nagyvállalatok bármilyen fajta államigazgatási, pénzügyi vagy adózási kérdéssel az állam bármely szereplőjéhez fordulnak, akkor világos kérdésre világos választ kaphassanak.” - hangsúlyozta Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium magyarországi tudástranszfer elősegítéséért felelős miniszteri biztosa.
„A magyar gazdaság, így Székesfehérvár gazdasága nagyot változott.
Míg a kilencvenes évek első felében elsősorban az összeszerelő-üzemek adtak lendületet Székesfehérváron a rendszerváltást követő nagy sokk után, addig az elmúlt években ez nagyban megváltozott hiszen egyre inkább a hozzáadott értékű munka vált elsődlegessé.
Ez több területen is látszik, a város iparűzési adóból származó bevétele az elmúlt kilenc esztendőben csaknem megduplázódott; míg 2010-ben mintegy 9.5 milliárd, addig a tavalyi évben már 18.1 milliárd forint volt és az idei előrejelzések azt mutatják, hogy további növekedés várható.
A város a leginkább azzal tudja segíteni az itt működő vállalatokat, hogy a szolgáltatásait bővíti, ezért kezdtünk néhány évvel ezelőtt felsőoktatási programunkba. Ez óriási lehetőség az itt működő vállalatok számára is.
Nem véletlenül fogalmazott úgy a miniszter úr, hogy a duális képzés Fehérváron működik a legjobban.
Mindemellett az úthálózat-fejlesztés, a kultúra fejlesztése, a sport támogatása mind-mind hozzájárul, hogy közép-európai szinten is egy nagyon magas színvonalú, szolgáltató város legyen Székesfehérvár.” - emelte ki Mészáros Attila, alpolgármester.
A szakmai workshopon szó volt a külgazdasági közszolgáltatások és a helyi szintű támogató folyamatok hazai és nemzetközi jó gyakorlatáról, az exportorientált gazdaságélénkítésről, valamint a beruházás,- és exportösztönzés finanszírozásának gyakorlatáról is.
A konferencia a helyi és térségi színtű tapasztalatokat összegző kerekesztal-beszélgetéssel zárult, amelyen részt vett Mészáros Attila, Fehérvár alpolgármestere is.
