Kiállítás nyílt augusztus 18-án a Csók István Képtárban az 1938-as Fehérváron tartott országgyűlés 75. évfordulóján. A „Székesfehérvár nagy ünnepek között 1931-1938” című tárlat jellegzetes plakátokat, dokumentumokat, fényképeket és építészeti terveket vonultat fel a korszakból. A kiállítás megtekinthető: szeptember 29-ig, hétfőn 13–18 óráig, keddtől péntekig 10–18 óráig, szombaton 10–15 óráig.
A kiállításmegnyitó az Ars Musica Vegyes Kar előadásával kezdődött, majd Kozáry Ferenc színművész olvasott fel részleteket egy Szent István királyról szóló, 1280 körül keletkezett verses históriából. Székesfehérvár városfejlesztése a Szent Imre Év és a Szent István Év között. Ez a témája annak a Székesfehérvárral foglalkozó kiállításrésznek, amit a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége által rendezett országos vándorkiállítás első állomásaként mutatnak be. A műgyűjtés, műpártolás, kultúrpolitika kérdéseivel foglalkozó hat országos kitekintésű téma mellett minden résztvevő múzeum saját városának történetére jellemző témát is bemutat.
A 2013-as Szent István Emlékév programjához kapcsolódó kiállításra sokan kíváncsiak voltak. Jelen volt dr. Cser-Palkovics András polgármester, az alpolgármesterek és a képviselőtestület tagjai, közintézmények vezetői, e történelmi korszakot kutató tudósok és érdeklődők. Ezt követően Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Ferenczy Múzeum igazgatója, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy a Fehérváron felhalmozott kincseket az ország számos pontján megismerhetik, így Pécsen, Szegeden, Szombathelyen, Debrecenben és Nyíregyházán is látható lesz a vándorkiállítás anyaga. Mint elmondta, szeretnék elérni, hogy a vándorkiállítás hagyományos műfajjá válna a vidéki múzeumok számára, és időről időre ilyen országos jelentőségű tárlatokon tudnák megmutatni mindazt a kincset, amit eleink felhalmoztak a közgyűjteményekben. Fontos, hogy minél többen megismerjék a korszak kultúrpolitikáját.
Dr. Demeter Zsófia múzeumigazgató kiemelte, hogy a kiállítás tisztelgés a 70 évvel ezelőtti események előtt. 1938-ban ezen a napon, augusztus 18-án iktatták törvénybe Székesfehérváron Szent István király érdemét, illetve azt, hogy augusztus 20-a piros betűs ünnep legyen. Az országgyűlésre érkező vendégek 75 évvel ezelőtt a fehérváriakkal együtt ugyanezen a napon avatták fel hivatalosan is a Romkertet és ekkor leplezték le Sidló Ferenc alkotását, Szent István szobrát is a Megyeháza előtt.
A kiállítást L. Simon László, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a Horty-korszak újraértelmezése folyamatos identitásvitákat generál, mivel tág tere van az értelmezéseknek és a korszak miniszterelnökei is rendkívül eltérő értékeket képviseltek. „A mértéktartó, szélsőségektől mentes gondolkodóknak nyilvánvaló, hogy amit a történelmünk során elmulasztottunk, elvesztettünk, elrontottunk, azt maradéktalanul megjavítani, visszaszerezni, rekonstruálni képtelenség.” – mondta megnyitó beszédében L. Simon László. Az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke hangsúlyozta: „Az ország vezetésének egy korszak artikulálatlan dicsőítése és rehabilitálása helyett éppen azt kellene átgondolnia, azt kell átgondolnunk, hogy a mai korból visszatekintve hibásnak ítélhető döntések, a mindent átszövő revizionista törekvések milyen szempontokat hoztak be a gazdaság- és társadalompolitikába, kultúrpolitikába, amelyek ma is érvényesek és hasznosak lehetnek. Azt kell átvenni, ami úgy lehet társadalmat formáló erejű, nemzeti identitást megőrző és erősítő, hogy mindeközben kortárs, korszerű, előremutató.” Az elnök kiemelte: „Ez az, amire ráérzett a mi városunk, Székesfehérvár jelenkori vezetése is, amikor a „Zavaros-korszakhoz” és a „Csitáry-érához” okosan visszanyúlva tudtak olyan Szent István Emlékévet megszervezni, amely egyszerre illeszkedik a város történeti hagyományaihoz, és egyszerre képes az átlagpolgárnak és a tudományos, művészeti, politikai élet vezetőinek lehetőséget adni, hogy átérezzék saját, magyar történelmüket.”
Dr. Ujváry Gábor történész, tanszékvezető főiskolai tanár beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye a két világháború között sokkal közelebb volt a nyugat-európai átlaghoz, mint bármikor azután. A történész elmondta, hogy a tárlat olyan teljesítményekre hívja fel a figyelmet, amire ma is büszkék lehetünk. Újvári Gábor szerint ez nagyban köszönhető Hóman Bálintnak, akinek megítélése ma is vitákat generál, kultuszminiszterként és országgyűlési képviselőként azonban kiváló teljesítményt nyújtott, sikeresen lobbizott városa érdekeiért.
A kiállítás bemutatja Székesfehérvár nagy ünnepek közötti városfejlesztésének folyamatát a Szent Imre Év és a Szent István Év között. A két világháború közötti székesfehérvári városfejlesztés legjelentősebb korszakát két nagy országos ünnepség, az 1930-as Szent Imre Év és az 1938-as Szent István Év helyi bensőséges ünnepei jellemezték. Két polgármesteri program készítette ezt elő. A Szent Imre Évet Zavaros Aladár polgármester infrastrukturális beruházásai alapozták meg, majd ezeken az alapokon teljesedett ki a dicső történelmi múltra épített Csitáry Emil polgármesteri korszakában megvalósuló modern nagyváros. Fontos, hogy a két korszakot két nagy kultúrpolitikus portréja is összeköti: a Fehérváron nevelkedett gr. Klebelsberg Kunóé és a fehérvári képviselő dr. Hóman Bálinté.
A vándorkiállítást befogadó épület is ebben a korszakban épült, így annak építéstörténete és tervei is szerepelnek a tárlaton. Az 1938-as Szent István Év nagy jelentőségű műemléki helyreállítási programja (Székesegyház, Szent Anna kápolna, Városháza, Romkert) mellett a tárlat az ipartelepítést és lakásépítést is bemutatja. A kiállításon hangsúlyosan szerepelnek az ásatások és a Romkert kialakításának, a Szent István szobor és egyéb fontos városkép-alakító művek elhelyezésének dokumentumai.
