Több mint 5800 hallgató jelentkezett a Kodolányira - interjú dr. Szabó Péter főigazgatóval

 5800-nál is több hallgató jelentkezett ebben az évben a Kodolányi János Főiskolára. Ez azt jelenti, hogy több mint 500-al többen választották ezt a felsőoktatási intézményt, mint egy évvel ezelőtt. Dr. Szabó Péterrel, a főiskola rektorával a sikerről, az intézmény újabb szakindítási terveiről, a nemzetközi oktatási piacon elért eredményekről, az Alba Regia Felsőoktatási Konzorciumról és a nemrég elnyert, személyre szóló nemzetközi kitüntetésről, a Socrates díjról is beszélgettünk.
2006.03.25. 08:12 |

 5800-nál is több hallgató jelentkezett ebben az évben a Kodolányi János Főiskolára. Ez azt jelenti, hogy több mint 500-al többen választották ezt a felsőoktatási intézményt, mint egy évvel ezelőtt. Azért is meglepő hír ez, mert országos szinten drasztikus csökkenés tapasztalható a jelentkezési számokban. Dr. Szabó Péterrel, a főiskola rektorával a sikerről, az intézmény újabb szakindítási terveiről, a nemzetközi oktatási piacon elért eredményekről, az Alba Regia Felsőoktatási Konzorciumról és a nemrég elnyert, személyre szóló nemzetközi kitüntetésről, a Socrates díjról is beszélgettünk.

 "Pontos számadatot a központban nem tudnak mondani, de összességében nincs 150 ezer jelentkezési lap a magyar felsőoktatásban. Tavaly ezzel szemben az Államtitkár akkori tájékoztatója szerint 140 és 145 ezer közé tették a jelentkezési lapok számát, két évvel ezelőtt pedig 165 ezer diák folytatta tanulmányait a felsőoktatásban. A Kodolányi János Főiskola ebben a helyzetben őrizni tudja százalékos arányát a felsőoktatási versenyben, őrzi piaci pozícióját. Attól tartottunk korábban, hogy a bölcsész szakokra nem lesz elég jelentkező, mert az új, bolognai rendszerben a szakemberek számára a bölcsész terület a legkiérleletlenebb, a műszaki, vagy a közgazdászképzéssel ellentétben nagyon sok szakmai vita le sem zárult méga bölcsészettudomány területén. A kommunikációban országos bizottsági elnökként volt szerepem abban, hogy jól haladunk és már a mesterszakokkal foglalkozunk, de a művészeti és a bölcsészettudományi terület lemaradt. Ennek ellenére több jelentkezőnk volt itt is, mint az elmúlt évben, beleértve a nyelvszakokat is." - mondja dr. Szabó Péter.

- Nehéz piaci helyzetben érte el ezt az eredményt a főiskola. Az előrejelzések szerint a következő években a demográfiai helyzet rosszabbodni fog Magyarországon. Milyen tervekkel, programokkal készül a Kodolányi Főiskola piaci helyzetének hosszú távú megőrzésére?

- Azért sem volt könnyű esztendőnk, mert 2005-ben az egységes európai felsőoktatási térség kialakítására indított bolognai folyamat több új változást hozott a hazai felsőoktatásba. Új akkreditációra volt szükség, melyben a főiskola minden benyújtott szakját akkreditálták, de mégis, volt egyfajta bizonytalanság a diákokban. Új néven jelentek meg szakok, sokan nem tudták azonosítani őket a régen megismert szakokkal. Mi mindig nagy hangsúlyt fektetünk a tájékoztatásra, talán ennek is köszönhetjük sikerünket. Ez a bizonytalanság jövőre elmúlik, de a helyzet, hogy csökken a fiatalok száma Magyarországon, megmarad. A válaszunk a kihívásra a következő: mesterszakokat és több bachelor szakot kell akkreditáltatni, hiszen kiválóan képzett oktatógárdánkra alapozva lehetséges új szakok gazdaságos indítása. Magyar, vagy történelem szakokra gondolok, de törjük más szakokon is a fejünket. A jelenlegi oktatógárdára alapozva legalább hat új bachelor szakot lehet elindítani, ezt tervezzük is.
A KJF rektora áveszi a Socrates-díjat Oxfordban

- Lehet-e rangsort állítani a főiskola „végvárai” között az alapján, hogy az egyes képzések tekintetében mondjuk a budapesti, a székesfehérvári, vagy a siófoki tagozat áll jobban?

- Mivel minden szakunkat meghirdetjük minden tagozatunkon ezért már most azt mondhatjuk, hogy az alapszakok tekintetében már most Budapest tarol. Végül is kétmillió ember lakik Budapesten, tudomásul kell vennünk ezt. Nagyon jól tette a főiskola, hogy öt évvel ezelőtt Budapesten is elkezdett építkezni. Ezt igazolják az idei jelentkezési számok is. Azt gondolom, hogy amikor a mesterszakjaink meglesznek, akkor Fehérvár a mesterszakokkal újból erőre kap majd, de a budapestiek számára a helyben tanulás nyilván vonzóbb. Siófok erősen tartja a kialakult pozícióját, Magyarország elit turisztikai képzőhelye, ahová minden évben ezer fő jelentkezik. Székesfehérvár a külföldi hallgatók oktatási bázisa lehet, a csökkenő fehérvári hallgató létszámot ők egészíthetik ki. Új, fürstenfeldi intézményünk, nagyon jó ütemben nyitottuk, nagyon örülök, hogy megnyertük ezt a versenytárgyalást az amerikai partnerrel szemben és minket választottak a fürstenfeldiek. A Főiskolai Tanácsülés legutóbbi tárgyalásán hozott döntés értelmében a Turizmus tanszékünk képes német nyelvű képzés elindítására, mely talán már szeptemberben elindulhat. Nagyon fontosak ezért az európai díjaink, melyeket komolyan elismernek egész Európában, sőt, azt kell mondjam, hogy pillanatnyilag könnyebb tárgyalási helyzetben vagyunk bizonyos szempontból Ausztriában, mint Magyarországon. Két kiváló kollégám vezeti a fürstenfeldi központot: Dr. Melitta Backer, és Dr. Kovács László tanár úr a mi részünkről. Mindketten nálunk vannak főállásban, de a helyi kapcsolatokért Melitta Backer, a magyar oktatásszervezésért pedig Kovács László felel.

- Március elején megalakult az Alba Regia felsőoktatási konzorcium, amelynek alapítói a Budapesti Műszaki Főiskola, a Kodolányi János Főiskola, a Nyugat Magyarországi Egyetem és a Veszprémi Egyetem. Mit kell tudni az együttműködésről?

- Ez az együttműködés nem előzmény nélküli. A kilencvenes években némileg más szereplőkkel létrejött az Alba Regia Felsőoktatási Egyesület, melyet a az egyesület közgyűlése nemrég feloszlatott. Ez az együttműködés akkor azért jött létre, hogy fejlesztésekkel, összehangolt projektekkel minél több pályázatot tudjunk megnyerni közösen az akkor megnyíló forrásokból. Ebben az együttműködésben kétoldalú szerződések is létrejöttek főiskolánk részvételével. Legtöbb kapcsolatunk a Budapesti Műszaki Főiskola székesfehérvári intézetével a „Kandóval” alakult, közös képzéseink is voltak. A jogszabály azonban a hálózatos együttműködést nem tette lehetővé. Amiről most szó van, az minőségileg más, hiszen a konzorcium egy oktatási hálózat megteremtését célozza. Ilyen hálózat az EU-ban nagyon sok működik, meglepő módon a Kodolányi Főiskola előbb volt tagja európai oktatási hálózatnak, mint hazainak, hiszen magyar oktatási hálózatból a miénk az első. Ezek a hálózatok azért alakultak, mert az EU-ban is felismerték, hogy együttműködésben jóval több, sokkal komolyabb fejlesztéseket tudnak végrehajtani, mint külön-külön. Ez természetesen ugyanakkor nem zárja ki a piaci versenyt sem, hiszen a mi nemrég megalakult konzorciumunkban is van olyan partnerünk, akivel némely területen van némi konkurencia harcunk, de a fejlesztéseinket összehangoljuk és a mostani székesfehérvári piaci igényeknek megfelelően végezzük el ezeket a fejlesztéseket. Mivel a magyar törvény ezt már lehetővé teszi, ezért később akár közös diplomák kiadásáról is beszélhetünk, egyelőre azonban a kutatás és a felnőttképzés területén hangoljuk össze fejlesztéseinket. Nem véletlen, hogy a Kodolányi Főiskola volt az egyik katalizátora ennek a folyamatnak, hiszen mi már több külföldi hálózatnak tagja vagyunk, németországi és francia oktatási intézményekkel vagyunk hálózati kapcsolatban. Alig vártuk az új törvényt, mely lehetővé teszi a hazai hálózatok kialakítását is.

- Március 13-án, az oxfordi St. Jones egyetemi kápolnában Socrates díjat vehetett át. A díjat az európai felsőoktatás fejlesztésében végzett kiemelkedő innovációs és ahhoz kapcsolódó tudományos tevékenységért ítélte oda a kuratórium.

- Magam is meglepődtem, amikor három héttel ezelőtt postaválogatás közben egy email került elém, melyben meghívtak a díj átadására Oxfordba. Meglepő volt, hiszen a mai napig nem tudom, hogy ki terjesztett fel az elismerésre, melyet évente 15 szakember kaphat meg Kelet-Európából, ebből idén csak 12 díjat adtak ki, Magyarországról pedig a két felterjesztett közül én kaptam meg az elismerést. A felterjesztő kilétét a kuratórium nem árulta el. Magyarországon ennek a szervezetnek nincs helyi bizottsága. Azt kell tudni erről a díjról, hogy egy EU-s program nyomán jött létre 1995-ben. Több kuratórium több díjat ítél oda évente a kultúra, a gazdaság, a felsőoktatás területén. Minden tevékenységi körnek saját székhelye és kuratóriuma van, a felsőoktatásban elért kiemelkedő eredményekért járó díj kuratóriuma az angolszász felsőoktatás fellegvárában, Oxfordban működik. Az én díjam a 157-ik, tizenöt év alatt ugyanis mindössze ennyi díjat adtak ki. Magyarországról én vagyok az első, aki Socrates díjban részesül.