Új név a fehérvári táncvilágbajnokok listáján - interjú Pauker Barbarával

Még tavasszal utaztál volna a horvátországi Porecbe, hogy megmérkőzz a Dance Star által szervezett világbajnokságon felnőtt, szóló, „commercial dance” kategóriában. Ezt akkor a vírus elsodorta, majd a szervezők úgy döntöttek, hogy kicsit máshogy, de novemberben mégis megrendezik a versenyt! Hogyan zajlott ez?

Már tavaly a terveim között szerepelt, hogy részt vegyek a versenyen, amikor az nem sikerült, eldöntöttem, hogy idén biztos ott leszek! Rendkívül sokat készültem, aztán kiderült, hogy májusban a vírus miatt elmarad a viadal, majd jött a hír, hogy novemberben online formában tartják meg a szervezők. Így végül „csak” annyi volt a dolgom, hogy készítsek egy videót, ahol eltáncolom a nevezett koreográfiát. A beküldött táncokat online, élő műsor keretében adták le, ahol egy három tagú szakmai zsűri bírálta a videókat. Így lettem a saját kategóriámban első, ami azt jelenti, hogy világbajnoki címet tudhatok a magaménak, és ezzel együtt bejutottam a december 4. és 6. között szintén online tartandó gálára is. A gálán különdíjakat osztanak majd, így akár a legjobb női táncos vagy legjobb koreográfia, legjobb jelmez díjakra is esélyes vagyok még. 

A tánc esetében hogy néz ki egy világbajnoki cím, hány szervezetnek van joga ehhez hasonló elismerést odaítélni?

Itt egy kicsit másképp épül fel, mint más sportágak tekintetében: több szervezetnek van meg a jogosultsága világbajnokságok szervezésére, amik résztvevő-számban, táncstílusokban eltérhetnek egymástól. Vannak kisebb, illetve nagyobb bajnokságok. A poreci egy nagyobb versenynek számít. A legnagyobb világverseny hip-hop, moderntánc szempontból a World of Dance, ahol például Jennifer Lopez is a zsűri tagja. Az a célom, hogy egyszer azon is megmérettessem magamat. 

A koreográfiád címe False confidence, azaz hamis magabiztosság. Hogy készült, mi inspirálta?

A commercial dance kategória azt jelenti, hogy a koreográfiámban más stílusokat is vegyíthettem a hip-hoppal. A táncom, amelynek a címét a zene címe adta, a kortárs és a hip-hop vegyítése. Egyedül álltam neki az ötletelésnek, majd Katona Péter, az edzőm segítségével raktuk össze a koreót. Egy történetet mesélünk el, amelynek az elején bizonytalan és félénk vagyok, majd pedig, ahogy a zene is beindul, ledobom a terheimet, boldogabb és magabiztosabb leszek. Érdekes, hogy a tánc nem kifejezetten a poreci versenyre készült, hanem a hazai megmérettetésekre. Nem úgy készültem, hogy online kell majd bemutatnom, de szerencsére azért öt-hat versenyre el tudtam vinni élőben is, ahol szintén szép eredményeket értem el. 

17 éves, vasváris gimnazista vagy, hihetetlen nagy ambíciókkal és elképesztő eredményekkel. Hol kezdődött a szerelem, ami a tánchoz fűz?

Hatalmas váltás volt az életemben, amikor 12 évesen elkezdtem táncolni. Előtte 6 évig szinkronkorcsolyáztam, aztán a csapatunk kezdett szétesni, és a sportágváltás mellett döntöttünk itthon. Ekkor próbáltam ki magamat a táncban, ami azóta az életem szerves részét képezi. Rögtön hip-hopozni kezdtem csapatban, majd duóban és szólóban is. Két évvel ezelőtt egy háromfős lánycsapattal elindultunk a Fehérvár Táncosa  versenyen is, ahol különdíjasok lettünk. Ez az elismerés nagyon kedves helyet foglal el a szívemben, hiszen a szülővárosomban ismerték el a tehetségünket, egy borzasztóan színvonalas verseny keretében. (...) Máig keresem azt az irányzatot, ami a stíluson belül a legközelebb áll hozzám. Szeretek új dolgokat kipróbálni, más stílusú órákat meglátogatni. Nem alakult még ki teljesen a saját stílusom, most azt érzem, hogy jelenleg a lassabb, lírikusabb, kortárs elemekkel vegyített hip-hop vagyok én. 

Hol és hogyan képzed magadat?

Amellett, hogy rengeteg táncos videót nézek, Budapest két legnevesebb iskolájába, az Art Kingdom-ba és a R3d one-ba járok, ahol fantasztikus edzőim vannak, és szuper, inspiráló a közösség, illetve tavaly volt szerencsém egy hónapot Amerikában tölteni, ahol mindennap különböző táncórákra jártam. Ez óriási lökést adott, rengeteg új célt tűztem ki magam elé, elképesztő, ami az államokban van. Ha a vírus engedi, jövő nyáron is szeretnék kint tanulni egy kicsit. Most vagyok abban a korban, amikor még rengeteget tudok fejlődni, az a célom, hogy az elkövetkezendő években éljek ezzel a lehetőséggel. 

Ha húsz év múlva beszélgetünk majd, szerinted hol fog tartani a karriered?

Remélem, addigra egy gyerekzsivajtól hangos táncegyesületem lesz, sok-sok tehetséges táncossal, akiknek egyengethetem az útját, és olyan emberekkel leszek körülvéve, akik maximálisan támogatnak, és remélem, hogy nagyon sikeres leszek abban, amit csinálok. Most nem tudok annál jobb érzést elképzelni, mint hogy másokat inspiráljak mindazzal, amit én szeretetből, nagyon sok munkával csinálok.