Újabb harminc nappal elhalasztották a vádemelésről szóló döntést a Fővárosi Főügyészségen - értesült a Népszava. Immáron második alkalommal tolják ki a döntés határidejét, holott az ügyészek szoros felügyelet mellett kísérték végig a rendőri nyomozást, így feltehetően tökéletesen tisztában vannak a részletekkel és a rendelkezésre álló bizonyítékokkal. A rendőrségi szakértők szerint az ügyészség időhúzása egyértelműen azt bizonyítja, hogy nincsenek perdöntő bizonyítékok Kaiser és Hajdú ellen. Utóbbi nem zárja ki a két férfi bűnösségét, ám feltételezhető, hogy a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján jogilag nem lenne megalapozott az ügyészség által emelt vád.
Lejárt a mai napon az az egyszer már külön, főügyészi engedéllyel meghosszabbított határidő, amely arra kötelezi az ügyészséget, hogy meghozza döntését a móri vádemelésről. A rendőrség nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntette illetve annak kísérlete, és többrendbeli rablás miatt javasolta még idén januárban a vádemelést a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő Kaiser Ede és Hajdú László ellen.
Az ügyészségnek pedig a törvényi előírásoknak megfelelően pusztán harminc nap állt rendelkezésére ahhoz, hogy a rendőrség által javasolt vádemelésről döntsön. Annak ellenére, hogy a nyomozati szakban is szoros ügyészi felügyelet volt, vagyis az ügyészek értelemszerűen tisztában vannak minden részlettel és bizonyítékkal, eleddig mégsem hoztak döntést. A napilap megbízható információkra hivatkozva arról értesült, hogy tegnap már második alkalommal tolták ki újabb harminc nappal a vádemelésről szóló határidőt.
A rendőrségi szakértők szerint az ügyészség időhúzása egyértelműen azt bizonyítja, hogy nincsenek perdöntő bizonyítékok Kaiser és Hajdú ellen. Utóbbi nem zárja ki a két férfi bűnösségét, ám feltételezhető, hogy a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján jogilag nem lenne megalapozott az ügyészség által emelt vád.
Egyelőre az tény, hogy nincsen meg egyik gyilkos fegyver sem és az sem kizárt, hogy a Kaisert felismerő négy szemtanú vallomását az eljáró bíró nem fogja objektívnek tekinteni. Az is tény, hogy bár a rablópáros korábbi bűncselekményei során a mobiltelefonjaik alapján bizonyítható, hogy a helyszínen jártak - ez egyedül Mór esetében hiányzik. Hajdút a rendőrök "nem tudják a helyszínre helyezni", sőt utóbbinak egy védőtanúja is van, aki állítja: az adott időpontban telefonon beszélt a férfivel és a beszélgetés alapján nem úgy tűnt, mintha éppen bankot rabolna.
A rendőrök által felépített logikai láncot még az is erősen megrengette, hogy Kaiser - megszakítva némaságát - tagadta a móri vérengzés elkövetését, de beismert egy ausztriai rablást, amely azonban számos eddigi bizonyítékot elértéktelenít. Az is igen beszédes, hogy a móri események után a rendőrség forró nyomon két olyan férfit keresett hosszú ideig, akikről később kiderült: semmi közük sem volt a móri rabláshoz.
