-
„Egy fény a szorongatásban”
Egy szikszói ortodox magyar zsidó, Fleischmann Izrael visszaemlékezéseit tartalmazza az a kötet, amelynek bemutatóját november 24-én, vasárnap 16 órától tartják a Vörösmarty Színházban.
2024.11.21. -
Falvédő bölcsességek
Hímzett konyhai falvédőkből nyílt kiállítás október 30-án a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. A tárlathoz kapcsolódóan dr. Kriston-Vízi József néprajzkutató tart előadást november 22-én. A belépés ingyenes.
2024.11.21. -
Büchner a magyar színpadon
Büchner a magyar színpadon címmel nyílt színháztörténeti kiállítás a Pelikán Fészekben. A tárlat Georg Büchner német drámaíró magyar nyelvű előadásaiból válogat, és egészen jövő év áprilisáig látható.
2024.11.21. -
Farkas Ferenc bérlet
A Vörösmary Színházban megkezdődtek a Farkas Ferenc bérletsorozat előadásai. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és Petrus Bölöni Sándor csellóművész estjén Wagner, Dohnányi és Schumann művei csendültek fel.
2024.11.19.
Ünnepi püspöki mise a Bazilikában államalapító Szent István napján
Augusztus 20-a az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király napja, a keresztény magyar állam megalapításának, a magyar állam fennállásának emléknapja. Az ünnepen a város papságával együtt celebrált szentmisét a Szentkorona hiteles másolatának és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében Spányi Antal, megyéspüspök a felújított Szent István székesegyházban.
1083. augusztus 20-án Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király maradványait nyughelyén, az egykori székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. 1938-ban, a Székesfehérváron tartott kihelyezett országgyűlésen, Szent István király halálának 900. évfordulójának alkalmából törvényben nyilvánították augusztus 20-át nemzeti ünneppé.
Spányi Antal megyés püspök szentbeszédében emlékeztetett arra, hogy a 800 éves Aranybulla kimondja: augusztus 20-át, a Szent Király ünnepét meg kell ülni. „Ma nem az Aranybulla rendeletére, hanem a lelkünk sürgetésére vagyunk itt. Lelkünk és hitünk sürgetésére úgy érezzük, meg kell állnunk a Szent Király sírhelyénél és fejet hajtani szarkofágja előtt. Amikor pedig megállunk emléke előtt, felidézzük alakját, valamint a ránk felelősséggel hagyott örökséget, azt érezzük, hogy a nagyság igézetével állunk.”
Ahogy a megyés püspök fogalmazott, az az erő, ami Szent István lelkéből fakad, ma is büszkeséggel kell eltöltse a lelkünket. Mikor megállunk Szent István fejereklyéje előtt, éreznünk kell: „Az amire ő tanított minket, ma is aktuális. Az, amire ő vért áldozott, az ma is követhető és követendő is.” A Szent István-i tanításokat ezer év alatt sokan megvalósították életükben, ezzel pedig gazdagították a nemzetet, felül azonban nem múlta senki.
„Mi hiszünk Szent Istvánban. Benne megláttuk az igaz magyar értéket, a magyarok útját az életben. Szent István megtanít arra is, hogyan tekintsünk egymásra, mit lássunk egymásban. Megtanít arra, hogy igaz magyarok legyünk, hogy sajátos értékeinket megvalósítsuk, és velük gazdagítsuk a világot. Megtanít arra is, hogy nekünk is segíteni kell másokat, hogy ők is ily gazdagok lehessenek. Ezzel tartozunk Európának, és önmagunknak is. Gazdagítani akarjuk a magyar szív és lélek ajándékaival a világot.” – zárta gondolatait a megyés püspök, aki kiemelte: a magyar lelket ismerni, az értékeihez pedig ragaszkodni kell.
Spányi Antal fontosnak nevezte, hogy segítsünk másokon, hiszen csak így gazdagodik az emberek közössége. Hozzátette, hogy hűnek kell maradnunk értékeinkhez, ahogy minket magyarokat, úgy Európát sem az önfeladás, értékeink megtagadása vezet az élet felé.