|
Történelme:
Nemcsak Horvátország, de az egész adriai régió egyik legrégibb városa. Zadar környékén találtak a kőkorszakból származó régészeti leleteket. A kr.e. 2. században római fennhatóság alá került. Stratégiai helyzetét kihasználva katonai állomáshelyként használták. A 4.-6. század között megjelent a városban a kereszténység, ekkor épült a püspöki palota, a bazilika és a keresztelő kápolna. 537-ben a Bizánci Birodalom része lett. 1000 óta a Velencei Köztársaság folyamatosan ostromolta. Egészen 1358-ig harcoltak elfoglalásáért, amikor a horvát-magyar uralkodó, I. Nagy Lajos segítségével megkötötték a zárai békét. A 15. században Nápolyi László 100.000 dukátért eladta a várost Velencének. A 19. században az osztrákok kezére került a város és egészen a Monarchia széthullásáig oda tartozott. 1943 és 1945 között a város 80%-a bombatámadások áldozata lett. 1947-ben Jugoszláviához csatolták. A balkáni háborúkat követően Horvátország része lett.
Gazdaság:
Zadar tengerparti helyzetét kihasználva tranzit kikötőként funkcionál. Emellett jelentős a halfeldolgozó ipara is.
Látnivalók:
- Szent Donát-templom: A város legismertebb szimbóluma. A 9. században kezdték építeni. A 15. századig Szentháromság templomának hívták. A város szimbóluma.
- Szt. Anasztázia-katedrális: A gótikus épületet romantikus alakok, faragott rózsák díszítik. Dalmácia középkori építményeinek egyik legérdekesebbike, amelyet Dandolo doge építtetett; benne képek az ifjabb Palmától és Carpacciótól. Harangtornya ma Zadar egyik jelképe, amelyet a középkorban kezdtek el építeni, de csak 1892-ben fejeztek be.
- Szent Mária-templom: A háromhajós templomot 1091-ben szentelték fel. Az itt található archívumok nagy értéket jelentenek, mivel a 11. századi horvát királyokról sok adat megtalálható bennük. A második világháborúban nagy károkat szenvedett a templom, de azóta újjáépítették.
- Szt. Simon templom: az 5. században épült korakeresztény templom. Az évek alatt többször is kibővítették, legutoljára a 17. század végén. Ekkor került ide Szent Simeon ezüstszarkofágja.
- Archeológiai Múzeum
- városfal: a római- és középkorban készült. Déli részén áll a Kopneni kapu.
|
