515 éve hunyt el Candale-i Anna magyar királyné

Candale-i Foix-i Anna, II. Ulászló király (1490–1516) harmadik, utolsó felesége nem sokkal második gyermeke, a leendő II. Lajos király (1516–1526) születése (1506. július 1.) után hunyt el, az akkor éppen Budán tartózkodó velencei követek fennmaradt jelentése szerint gyermekágyi lázban. 
2021.07.27. 07:31 |
515 éve hunyt el Candale-i Anna magyar királyné

Bár egykorú források arról tanúskodnak, hogy a királyné már terhességét is nehezen viselte, április óta ágyban feküdt, egészséges gyermeket hozott világra. Fia keresztelőjét még megérte, azután végzett vele a láz.

Budai Kakas János feljegyzései alapján tudjuk, hogy Anna királynét eredetileg a – mára elpusztult – budavári Szent Zsigmond prépostsági templomban helyezték nyugalomra, amely éppen ebben az időszakban meglehetősen sok birtokadományban részesült, s a királyi család vallásos szolgálatát végezte.

Anna királynéhoz méltó gyászszertartásban és temetésben részesült, noha a király Benedetti velencei követségi titkár beszámolója szerint a királyné gyászmiséjén nem jelent meg, felesége elvesztése nagy csapás volt II. Ulászló számára. Nem véletlen, hogy a király halála után feleségét kihantolták, és Székesfehérvárott vele együtt újratemették.

Brandenburgi György őrgróf, II. Lajos nevelője, aki II. Ulászló király halálakor (1516. március 13.) mellette volt, egy 1516 márciusában kelt levelében a következőképpen emlékezett erről. „A boldogult királynét is kiásták és egy fekete kocsira helyezték. Erre megindult a menet, elöl a követek az érsekkel és a püspökökkel; azután a megboldogult király kocsija, utána a néhai királynéé; mindkettőjüket Székesfejérvárra vitték át; az urak mindnyájan velük mentek a temetésre. Nekem itt kellett maradnom, uram Lajos király mellett, vele vagyok éjjel-nappal. Azt is meg akarom írni, hogy ment végbe a temetés Fejérvárt. Bár nem voltam ott, de értesülést szereztem mindenről. Az összes papság elibe vonult processióval, átvették ő f[elsé]gét, bevitték a városba, a templomba letették s egész éjjel énekeltek felette. Másnap reggel elkészítették a sírt. Találtak egy régi sírt, amelybe száz év előtt egy királynét temettek el és Károly király leányát, meg egy Lengyelországban született királyt is megtaláltak. Uram királyomat aztán feleségével és a talált királynéval együvé temették. Az érsek misét mondott s erre nagy tisztességgel eltemették a királyt; mondják, egy királynak sem volt oly fényes temetése.”

Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette.

Kép: Anna királyné portréja David Frumerie (1641–1677) svéd festő festményén, Svéd Nemzeti (Szépművészeti) Múzeum (Nationalmuseum), Stockholm.

Várostörténet

  1. 80 éve történt

    Székesfehérvár bevételéért 1944 december 22-én indult meg a szovjetek támadása és a következő napon már ők birtokolták városunkat. Az ezt követő három hónap szinte a földi pokol volt Fehérváron, megannyi szomorú történettel. Egészen 1945 március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt a város. A legszörnyűbb tettekről beszámolók maradtak fent, fotók ezekben a hetekben nem nagyon készültek.

    2024.12.22.
  2. Ezen a napon hunyt el 1437-ben Zsigmond magyar király

    Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.

    2024.12.09.
  3. Mátyás kori bazilika digitálisan

    A XV. századi Európa egyik legnagyobbjának számító templomát, a székesfehérvári koronázóbazilikát mutatja be az a szerda este megnyílt kiállítás, amely Szabó Zoltán építész több évtizedes munkáján alapul. A digitális technológia segítségével három dimenzióban elevenedik meg a hatalmas, középkori bazilika, amelyet a látogatók egy alkalmazás segítségével akár körbe is járhatnak.

    2024.11.27.
  4. Világháborús harckocsik

    Dr. Számvéber Norbert alezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója előadásával folytatódik a Székesfehérvár és Fejér vármegye 1944/45-ben című szabadegyetemi programsorozat. A Kodolányi János Egyetem Rákóczi utcai helyszínén november 28-án, csütörtökön 18 órakor kezdődő eseményen az 1944-45-ben Fejér vármegyében hadban álló harckocsikat ismerheti meg a hallgatóság.

    2024.11.27.