-
Ezen a napon hunyt el 1437-ben Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.
2024.12.09. -
Mátyás kori bazilika digitálisan
A XV. századi Európa egyik legnagyobbjának számító templomát, a székesfehérvári koronázóbazilikát mutatja be az a szerda este megnyílt kiállítás, amely Szabó Zoltán építész több évtizedes munkáján alapul. A digitális technológia segítségével három dimenzióban elevenedik meg a hatalmas, középkori bazilika, amelyet a látogatók egy alkalmazás segítségével akár körbe is járhatnak.
2024.11.27. -
Világháborús harckocsik
Dr. Számvéber Norbert alezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója előadásával folytatódik a Székesfehérvár és Fejér vármegye 1944/45-ben című szabadegyetemi programsorozat. A Kodolányi János Egyetem Rákóczi utcai helyszínén november 28-án, csütörtökön 18 órakor kezdődő eseményen az 1944-45-ben Fejér vármegyében hadban álló harckocsikat ismerheti meg a hallgatóság.
2024.11.27. -
„Őrizd meg és emlékezz!”
A Székesfehérvári Zsidó Hitközség több mint egy évszázados történetét mutatja be az az állandó kiállítás, amely vasárnap délután nyílt meg a Székesfehérvári Zsidó Hitközség imatermében. Az „Őrizd meg és emlékezz!” a Holokauszt 80. évfordulójára készült el.
2024.11.17.
A felsővárosi Szent Sebestyén templom történetéről
A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben templomnak minősítették. A Belvárosi és a Felsővárosi plébánia, közel azonos létszámmal vált külön: a felsővárosiak első plébánosa Szabó József lett 1778-ban. A városrész polgárai a bővítés érdekében folyamatosan kulcsoltak a városvezetésnél és a püspökségnél. Gyűjtést is szerveztek a templom megnagyobbítására 1800-ban szép számmal adakoztak a városrész lakói.
A felsővárosi gazdák 1807-ben felajánlották, hogy a Szent Sebestyén templom melletti romos iskolát megveszik és lebontják a tűzveszély miatt illetve nem utolsó sorban a templom „díszességét” is növelni akarták. Az élelmes hívők a bontási anyagot elárverezték és 1070 forintért eladták, majd ezt a templom javára felajánlották. A templom előtti utat 1809-ben pedig lekövezték, az összegyűjtött pénzből.
A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján. Az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város. A követ a Csúcsos-hegyi kőbányából hordták, az építkezést pedig Vass János tanácsos vezette. Az építkezés azonban nem úgy sikerült ahogyan azt elképzelték, ugyanis a templomtornyok már 1840-ben megrepedeztek, ezt 1849-ben Szász Ferenc építőmester szakértői véleményben közölte a tanácsüléssel, hogy a Szent Sebestyén templom tornyait meg kell erősíteni, az azt építő Langmár Mihály kőműves mester úrnak. Ezeket azonban a tanács javíttatta meg és a költségeket behajtatta a kőművesen. A kőfaragó munkájáért, pedig még az építkezés után két évvel mindig tartoztak a mester özvegyének. A toronyórát pedig Németh Ignác órásmester hat évi jótállással 1000 forintért készítette, ezt is adományokból fizették.
A templomban egészen 1885-ig tartottak német nyelvű istentiszteletet, ugyanis ebben az esztendőben a megyéspüspök határozatban szüntette meg a felsővárosi plébánián és a ciszterciták templomában a német nyelvű liturgiát és intézkedett a magyar nyelvű istentisztelet meghonosításáról.
A felsővárosi templomnak 1917előtt hat harangja volt, amik ekkor vándorútra keltek és beolvasztották őket ágyúnak, harang újra csak 1927-ben lett, az akkori újság beszámolója szerint április 14-én „megkondult a felsővárosi Szent Imre harang. A 951 kg-os harangot Walser Ferenc budapesti cégének harmadszori öntése. A templomban már a harmincas évek elején volt villanyáram és kivilágítottak voltak a toronyórák, azonban a város akkoriban nem fizette a villany költségeit így azt kikapcsolták, pedig a felsővárosi templom toronyórái kivilágítására szolgáló 6 darab 60 wattos átalányégő este is láthatóvá tette az órákat.
A templom a II. Világháborúban megsérült, egyik tornyát el is vesztette és csak 1960-ra épültek fel teljesen a tornyok a hívek adományából, továbbá ekkorra restaurálták a Szent Sebestyén szobrot is.