80 éve történt - a Rác utcában kivégzett ártatlan fehérváriakra emlékeztek

80 esztendővel ezelőtt tragikus és véres események helyszíne volt a Rác utca.

1945 március 22-én a II. Ukrán Front katonái fegyveres erejükkel visszaélve először bort kértek a lakóktól, majd az egyik házban rátámadtak az ott tartózkodó fiatal nőre. A család férfi tagjai a nő védelmére sietve megöltek két szovjet katonát. A harmadik elmenekült és jelentette a történteket, ami véres megtorlást vont maga után. A pincékben menedéket kereső polgári lakosokat kiterelték az utcára, és agyonlőtték őket az utcán.

A pincékben meghúzódó polgári lakosok férfi tagjait, "málenkíj robot" felszólítással terelték ki az utcára és a csoport néhány tagját a 25-ös számú ház falánál felsorakoztatták, majd géppisztolysorozatokkal kivégezték, másokat néhány házzal odébb lőttek agyon. A vérengzés áldozatai még sokáig az utcán hevertek, aztán a hozzátartozók esténként sorban kilopakodták és ideiglenesen elásták szeretteiket. A holtak között volt Németh Ferenc másodéves teológus hallgató is, aki a Petőfi utcában lévő papi szeminárium kisegítő könyvtárosaként dolgozott. Róla halála előtt letépték a reverendát a katonák.

80 éve történt - a Rác utcai tragédiára emlékeztek Fehérváron

Tizenkét család élete változott meg a gépfegyverek ropogása után. A feleségeknek és a gyermekeknek kellett helytállni a hétköznapokban a családfők elvesztése miatt. Anyák vesztették el gyermekeiket.

Az ártatlanul kivégzettekről minden évben megemlékeznek a Rác utcai Mártírok Emlékművénél.

Az áldozatok között volt Németh Ferenc, a papi szeminárium könyvtárosa, Bakos István (44 éves), Baranyai József (81 éves), Berta József (21 éves), Felső István (46 éves), Fésű György, Gergely Ferenc (31 éves), Héger Ferenc, Kéri István (54 éves), Máté János (49 éves), Szőke József és Tóth István (28 éves). Édesapja mellett állt Héger István 17 éves fiú is, akit hátulról nyakon ért a lövés, de csodával határos módon túlélte azt.

Spányi Antal megyéspüspök és Pavle Kaplan esperes közösen emlékezett meg az ártatlanul kivégzettekről, akik között volt az a kispap is, akit reverendájától megfosztva gyilkoltak meg. "A keresztény hit imádságra hív bennünket az elhunytakért. Imádkozunk értük, akik a földi életet így vesztették el, hogy Istennél kapjanak örök életet. Imádkozunk azért is, hogy az ami nyolcvan évvel ezelőtt történt soha többet ne történhessen meg. Ne a háború, a gyilkolás, a fegyverkezési verseny haszna irányítsa az emberiség történelmét, hanem Isten áldásaként béke és szeretet legyen" - mondta Spányi Antal megyéspüspök.

"Rettegéssel teli időszakot éltek át nyolcvan évvel ezelőtt a fehérváriak és 1945. március 22-e soha nem múló gyásszal vonult be városunk történetébe. Tizenkét ártatlan áldozat, tizenkét lemészárolt polgári lakos, kiknek történetét minden évben újra felidézzük, hogy soha ne merülhessen feledésbe az egykori szovjet katonák által elkövetett bűntett.” - hangsúlyozta Lehrner Zsolt alpolgármester a megemlékezésen.

Mint mondta „minden közösség hordozza magában az őt ért tragédiákat. A II. világháború lezárultának 80. évfordulóján, a megemlékezésekkel tisztelgünk mindazok előtt a hősök előtt, akik harcoltak és életüket vagy egészségüket áldozták, és tisztelgünk azok előtt is, akik otthon maradottakként szenvedtek és próbáltak túlélni a harcok idején. Ne feledjük: a testi és a lelki sebek is nehezen gyógyulnak, sőt gyakran nemzedékeken keresztül nyomot hagynak családok és közösségek életében egyaránt.”

Az emlékezők között ott volt Warvasovszky Tihamér Fehérvár korábbi polgármestere, de jelen voltak unokák, ükunokák, akik máig őrzik őseik emlékét és minden évben megemlékeznek a Rác utcai templomkert falánál a II. világháború ártatlan fehérvári vértanúiról. Az esemény gyászmisével zárult, amelyet Pavle Kaplan esperes celebrált.