-
Nyolc nemzetiségi önkormányzat kezdte meg a munkát
Az új ciklusban összesen nyolc nemzetiségi önkormányzat képviselői kezdték meg munkájukat. A székesfehérvári kisközösségeket segítő testületek elnökeivel szerdán délután találkozott dr. Cser-Palkovics András.
2024.11.20. -
Lakossági fórum Öreghegyen
A közlekedés volt az egyik legfontosabb téma az Öreghegyi lakossági fórumon, ahova szerdán kora este Östör Annamária a 12. számú választókörzet önkormányzati képviselője várta a városrészben élőket. Szó volt arról, hogy várhatóan a jövő évi városi költségvetés tartalmazza majd a Nagyszombati felújításának első ütemét, a Pozsonyi út teljes felújítására pedig 2025 március végéig nyújtja be pályázatát Fehérvár.
2024.11.20. -
Lakossági fórum Öreghegyen
Az Öreghegyen, Csalán élők problémáira, kérdéseire adott választ Östör Annamária lakossági fórumán. Az eseményen beszámoltak a jövőbeli tervekről, felújításokról is.
2024.11.21. -
30 éves a Zeneturmix
Több rádiót is megjárt már, de még mai napig él és népszerű Kiss György műsora, a Zeneturmix. A Vörösmarty Rádión minden vasárnap hallható összeállítás egyrészt a helyi értékekre fókuszál, másrészt az 1980-as évek diszkózenéit eleveníti fel.
2024.11.21.
A Nemzeti Összetartozás Napján avatták fel az Országzászló Emlékművet és az új teret
Az ünnepséget megelőzően a Magyar Honvédség Székesfehérvár Helyőrségi Zenekara, a Vox Mirabilis Kamarakórus és Bartal Dóra, népdalénekes előadását hallhatták a megjelentek. „A székesfehérvári Országzászló tér kialakítása 1934-ben kezdődött. E helyütt állt egykor a székesfehérvári vár Budai kapuja. A tér kialakításának rendezési tervét Schmidl Ferenc építész készítette. 1936. május 24-én avatták fel az országzászlót, melynek tervezője Rimanóczy Gyula építész volt. Az Országzászló talapzata egy dombon álló kőoltárt jelképezett, melyen az ország pallosa és egy kőből faragott párnán elhelyezkedő Szent Korona nyugodott. A zászló árboca az oltárból nyúlt ki, tetején kettős kereszt volt látható. Az emlékművet a második világháború után megszüntették, átalakították, a teret átnevezték. A közterület a rendszerváltás után kapta vissza eredeti nevét, és lett újra Országzászló tér, de az emlékmű újjáépítésére csak 2018-ban került sor.” - hangzott el az ünnepség kezdetén a megtelt téren.
A bevezető után az Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékmű Nemzeti Lobogójának Védnöki Testülete nevében Dr. Boór Ferenc, a Fejér Szövetség társelnöke a társadalmi összefogás kezdeményezőjeként és szervezőjeként fejete ki köszönetét az Országzászló tér és névadó emlékművének helyreállítását kezdeményezőknek, köszönetet mondott az adományozóknak, a 63 történelmi vármegye plusz egy vármegyei jogú város, Fiume jelképes örökbefogadóinak, majd a lovagrendek és vitézi rendek kíséretében ünnepélyesen átadták a társadalmi összefogás nemzeti lobogóját Székesfehérvár polgármesterének és az Országzászló Védnöki Testületnek. Ezt követően a Boldogasszony Anyánk felcsendülő dallamára leleplezték az Országzászlót. A vármegyék örökbefogadói egy-egy szál fehér szegfűvel rótták le tiszteletüket az emlékműnél.
Köszönetet mondtak a Városgondnokságnak, a KörTeKert Tájépítész- és Kertépítész Stúdiónak, a SZEM-Invest Kft.-nek, Boór Bernadettnek, Vojtek Tímea és Herczegné Ghyczy Zsuzsa kert- és tájépítész tervezőknek, Máthé Krisztián szobrásznak és Láposi Gabriella, illetve Bíró Csaba bronzműveseknek, és mindazon szakértőknek és civil szervezeteknek, akik sokat tettek a tér újjászületéséért és a térnek nevet adó emlékmű újjáépítéséért. Köszönet illette továbbá mindazon adományozókat, akik egy-egy vármegye jelképes örökbefogadásával vagy más adományaikkal hozzájárultak az Országzászló elkészítéséhez. Megköszönték Vidermann Csabának és a Magyar Kardforgatók Rendjének, akik több éves munkája eredményeképpen gyűlt össze a történelmi Magyarország 64 vármegyéjének földje, melyet az emlékmű ereklyéjeként Pünkösdhétfőn ünnepélyes keretek között áldották meg és helyezték el az emlékmű talapzatában.
„Köszönöm mindenkinek, aki kezdeményezte, aki elindította, felkarolta és vállalta ezt a nehéz feladatot és felelősséget, amelynek nyomán itt lehetünk és nyugodtan megállapíthatjuk; ez a tér egyszerre hagyományainkat és értékeinket tisztelő, az Országzászló elhelyezésére alkalmas környezetet biztosító, egyúttal azonban modern, az embereket befogadó, az emberek számára találkozási pontot biztosító terünk lett.
Már az elmúlt napokban is látszott, hogy egy közösségi tér ahol az emberek sétálnak, fotókat készítenek, a fiatalok ezeket feltöltik a közösségi médiafelületekre, büszkén odaírva, hogy az Országzászló téren vannak, beszélgetnek, jól érzik magukat, mosolyognak, úgy, hogy közben, amikor erre a zászlóra, erre az emlékműre rátekintenek, akkor tisztelegnek ezen nemzet és annak kiemelkedő városa, történelme és elődeink, hőseink emléke előtt.
Pár hónappal ezelőtt sajnos Fehérvár megkapta azt a vádat, hogy túlságosan tiszteli hagyományait és keresztény értékeit. Akkor is elmondtuk, hogy igen, büszkén vállaljuk ezeket az értékeket, amelyek nélkül nem lehetnénk egy több mint ezer éves város, enélkül nem mondhatnánk, hogy méltó helye van itt az Országzászlónak és enélkül nem lenne jövünk sem. Igenis lehet egyszerre hagyományokat és értékeket tisztelni egyúttal modern, élhető és szerethető környezetet megvalósítani.” - emelte ki ünnepi beszédében Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, aki befejezésül Csitáry G. Emil polgármester hetven évvel ezelőtt ugyanazon a helyen elmondott beszédéből idézett: „magyar testvérek, a imént lezajlott ünnep a hőseink iránt érzett mélységes tisztelet és soha el nem múló hála kifejezője volt.” Az Országzászló és Trianon Emlékművet a katolikus, a református és az evangélikus felekezet képviselője is felszentelte, majd közös imádság következett.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést 98 évvel ezelőtt írták alá. A diktátum a háborúban vesztes országok közül Magyarországot sújtotta a legtragikusabban, meghatározta hazánk új határait. Óriásiak voltak a területi, a nemzeti és az anyagi veszteségek, az ország területe 282 ezer négyzetkilométerről 92 ezerre csökkent, a 18 milliós magyarságból mindössze 7,6 millióan maradtak a trianoni határokon belül. Felvidéket, Erdélyt, Délvidéket és az Őrvidéket más országok vették birtokba. A mindmáig meghatározó trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
Az eseményen részt vett Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Székesfehérvár és Fejér megye önkormányzati képviselői, a történelmi egyházak és rendvédelmi szervek tagjai, közművelődési és oktatási intézmények vezetői.