-
Moziműsor
A nyári időszakban is tartalmas kínálattal várja a filmkedvelőket a Barátság mozi. A város művészmozijának kínálatában az aktuális közönségkedvencek mellett számos érdekes alkotás közül csemegézhetnek a látogatók.
2024.07.17. -
Balett bérlet kapható
Különleges történetekkel várja a táncszínház szerelmeseit a Székesfehérvári Balett Színház az év második felében is. A négy estére szóló bérlet július 17-től érhető el, személyes vásárlással a Vörösmarty Színház jegyirodájában. A szeptemberben premierrel induló előadássorozatra Székesfehérvár polgármestere is az elsők között váltott bérletet.
2024.07.17. -
Tájképek és csendéletek
Egy apa-lánya alkotó páros festményeiből nyílt kiállítás a VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Házban. Pintér László és Pintér Zsuzsanna az eredendőt hozta el tájképeivel és csendéleteivel Székesfehérvárra.
2024.07.17. -
Áldozati állatok a koporsókon
Áldozati állatok a koporsókon, különleges leletek kerültek elő a kora avar kori sírokból Csákberényben. Negyedik alkalommal indult tervásatás Csákberényben az Arató-szérűn.
2024.07.17.
Császárok is lehettek volna - Jankovics Marcell előadása III. Béla és Mátyás királyokról
![Császárok is lehettek volna - Jankovics Marcell előadása III. Béla és Mátyás királyokról](/_upload/images/news/49112/Jankovics_Marcell_eloadasa-0073.jpg)
„A címben szereplő uralkodók életének egy bizonyos szakaszában úgy látszott, akár császár is válhat belőlük: Béla Keleten – mint Bizánc császárságának örököse –, Mátyás pedig Nyugaton.” - mondta köszöntőjében a házigazda, Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója, majd levetítették Jankovics Marcell „Az Árpádok emlékezete - keresztesek Magyarországon” című animációs filmjének második részét. (Az animációs film a kiállítás látogatása alkalmával megtekinthető.)
![Jankovics Marcell előadása a Városházán](/_upload/images/medialibrary/49113/Jankovics_Marcell_eloadasa-0012.jpg)
1187-ben a muszlimok elfoglalták Jeruzsálemet, amelynek felszabadítására indult, Oroszlánszívű Richárd, angol király által vezetett európai keresztes hadsereget átengedte az országon. „Krisztus seregét vendégszeretően fogadta” - írta róla Richárd, londoni kanonok. Amikor Halics és Volhínia fejedelmei hajba kaptak, III. Béla bevonult, de fiát, a későbbi II. Andrást ültette a trónra. Az ország területén öt monostort építtetett a ciszterci rendnek. Elsőszülött fiát 1196-ban, még életében megkoronáztatta és a szokásoktól eltérően az egész országot neki adta. Halála napját, noha ez csak a szentté avatottak esetében szokásos - pápai hozzájárulással - a Béla név napjává tette a magyar nép.
Mátyás király koronázásakor, 1458-ban a Szent Korona nincs az országban és egészen 1464-ig nem is jutott hozzá, mert azt az özvegy Erzsébet királyné kilopatta a Visegrádról és egész egyszerűen kivitte az országból. A korona III. Frigyes császárhoz kerül és Mátyás csak 80 ezer aranykorona árán tudta tőle kiváltani. Mivel a fiatal uralkodó legitimációs hiátust nem engedhetett meg magának, már akkor felmerülhetett benne a német-római császári cím megszerzésének gondolata. Ehhez a célhoz esetleges útvonalként jöhetett szóba a cseh trón, Mátyás szinte egész életében hadat viselt a csehek ellen. (A cseh király egyben német választófejedelem is volt.) Felmerülhetett Luxemburgi Zsigmond király neve, mint ezen törekvés előképe, hiszen Zsigmondot korábban német-római császárrá koronázták. „Sajnos ez a törekvés III. Frigyesnek sikerült, aki dinasztikus értelemben (Habsburgok) tudott a birodalom császári székébe ülni” - zárta előadását Jankovics Marcell.