-
"Minden forrásom belőled fakad"
Családi napot és ünnepi szentmisét tartott szombaton délután az Öreghegyi Római Katolikus Plébánia a Béla úti temető előtti parkban. Délután megannyi színes programmal várták a közösség tagjait, majd kora este Tornyai Gábor atya ünnepi, szabadtéri ezüstmiséjén vehettek részt a hívek.
2024.06.30. -
Mónos Jenő kiállítása
A székesfehérvári Szekfű Gyula utcai Evangélikus Gyülekezeti Házban a hétvégén nyílt meg Mónos Jenő festőművész kiállítása. Bencze András evangélikus lelkész köszöntötte az egybegyűlt művészetbarátokat és mutatta be Mónos Jenő festőművészt.
2024.06.30. -
Lakodalmi és népzenei dallamok
Utolsó koncertjéhez érkezett a Szent István Népzenei Műhely Szimbólumok népzenei világunkban című előadássorozata. Ezúttal Csörsz Rumen István dalait hallhatta a közönség.
2024.06.28. -
Kiállítás nyílt a kórházban
A kórház dolgozóinak alkotásaiból nyílt kiállítás az intézményben. A tárlat a közelgő Semmelweis nap kapcsán kapott helyet, ezzel is elismerve az áldozatos munkát, ami a Szent György Kórházban zajlik.
2024.06.26.
Amit a király tekintélye szentesít - Ribi András előadása III. Béla Kancelláriájáról
A Királyi Kancellária, latinul cancellaria regis, a középkori magyar központi kormányzat oklevélkiadó hivatala. III. Béla (1172-96) idejétől 1526-ig a legfőbb iratképző szerv a Magyar Királyságban. Hatáskörébe tartoztak az írásbeliséget igénylő közigazgatási, adományozási, bíráskodási, diplomáciai ügyek.
„A Kancellária intézményének jogelődje a Királyi Kápolna, mely csak másodlagosan foglakozott oklevéladással. A Kancelláriát 1180 körül III. Béla király hozta létre, ettől kezdve a király mellett állandóan szolgált egy kancellár. (a cancelli kifejezés eredetileg a bíró és a peres felek közti kerítést jelentette, a cancellarius ennek őre)” - emelte ki Ribi András, az ELTE BTK történésze.
A Királyi Kápolna, mint a Királyi Kancellária elődje II. Béla király (1131-41) idejétől folytatott oklevéladó tevékenységet. Közjogi feladatkörét a Királyi Kancellária kialakulásával elveszítette, de mint intézmény megmaradt és eredeti feladatát, a királyi udvar lelki életének szolgálatát végezte, exempt volt, azaz közvetlenül az esztergomi érsekség joghatósága alá tartozott.
"A Királyi Kancellária vezetője magas egyházi méltóság volt, - általában maga az esztergomi érsek – aki – egyházi hivatalát is megtartva - nem tudott foglalkozni a napi ügyekkel, helyette a királyi alkancellár vezette a hivatalt. „Ezt a tisztséget általában a székesfehérvári prépost töltötte be, aki a királyi oklevelek kiadásának, kezelésének irányítója volt.” - zárta előadását Ribi András, történész.
Tárlatvezetések a "III. Béla király (1172-1196) - Teste Fehérvárott nyugszik" kiállításon:
április 18. szerda, 16:30
május 9. szerda, 16:30
május 23. szerda, 16:30
május 30. szerda, 16:30
A vezetéseket Kovács Dóra, múzeumpedagógus tartja, a belépés díjtalan.