-
584 éve, 1440. július 17-én koronázták királlyá I. Ulászlót Székesfehérváron
1440. július 17-én koronázták meg I. Ulászló királyt. Uralkodását beárnyékolta az országot megosztó polgárháború, amit a két hónappal korábban megkoronázott V. László hívei ellen vívott meglehetősen rövid uralkodása alatt.
2024.07.17. -
861 éve koronázták
Lászlóról a hazai hagyományból tudjuk: 1163. január 14-én, uralkodása hatodik hónapjának betöltése előtt hunyt el, ezért koronázását nem lehet 1162. július 15-e elé keltezni. Későbbre viszont nem érdemes, hiszen Bizáncból hat hét alatt meg lehetett szervezni a királyváltást. Ily módon ezt a napot jó okkal jelölhetjük meg II. László (ellen)király (1162–1163) koronázási idejének.
2024.07.15. -
Török kori emlékek
Székesfehérvár török kori emlékeit ismerhetjük meg azon az ismeretterjesztő sétán, melyet a Tourinform Iroda szervez június 29-én, szombaton 10.00 órától. A részvételhez előzetes regisztrációt kérnek.
2024.06.27. -
Szent László napja
I. László király Hunyadi Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt, számos népmonda hőse, akinek népszerűsége egyszerre volt töretlen a dinasztián, a főúri és főpapi eliten belül és a nép körében. Ha életét és utóéletét egyszerre tekintjük át, akkor ő volt az egyetlen királyunk, aki szentet avatott és szentté avattatott.
2024.06.27.
Az egykori Sörház-malom történetéről nyílt kiállítás a Kodolányi János Egyetemen
Székesfehérvár évszázados sörfőző múlttal rendelkezik. A középkorban már lehettek ilyen üzemek a városban, azonban az erről szóló feljegyzések hiányosak vagy eltűntek. 1543 szeptemberében a város török kézre került, a következő évben, 1544-ben készült egy feljegyzés, melyben két, sört árusító üzemről tesznek említést.
1688-ban a törököket sikerült végleg kiűzni Székesfehérvárról. Ezt követően a városba és annak egyik legfontosabb tevékenységébe, a sörfőzésbe is életet kellett lehelni. Ennek eredményeként 1689. szeptember 15-én a városi vezetés regálékat, jogokat kapott a sör főzésére és árusítására. Ez lendületet adott, egy 1691-es német térképen már fel van tüntetve az általunk ismert épület első változata. A 18. század elejére tehát felépült a Sörház első változata. Az üzem története 1723-ban vett új irányt. A július 9-i tanácsülésen döntés született egy új sörház felépítéséről, amely munkálatok 1726-ra be is fejeződtek. A bővítést bérbeadások sorozata követte. A malmot 1800-ban kibővítették és átépítették. Érdekesség, hogy ekkor városfalak, a királyi bazilika kőfaragványai és sok török sírkő is bekerült a falazóanyagba.
A Kodolányi János Egyetem Fürdő utcai igazgatósági épületében, a Városi Levéltár és Kutatóintézettel együttműködve nyílt kiállítás , amely leírások, jegyzőkönyvek, térképek és korabeli fotók segítségével mutatja be az épület történetét.
A megnyitón Mészáros Attila alpolgármester, a főiskola egykori hallgatója köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, fontos, hogy megismerjük a múltját annak az épületnek, amely egykoron a város egyik fő malma, élelmiszerraktára is volt. Hozzátette: 30 évvel ezelőtt, a rendszerváltást követő fontos időszakban létrejött a Kodolányi János Főiskola, amely enyhítette a felsőoktatás hiányát a városban. Az elmúlt évtizedekben több ezer diák kapta meg itt azt a tudást, amely gyarapította a várost és a régiót. Az alpolgármester arra kérte az intézmény vezetését, hogy a várossal együttműködve a jövőbe is folytassák az egyetemi campus gyarapítását.
A tárlatot Dr. h.c. Szabó Péter PhD, az egyetem rektora nyitotta meg. Mint mondta, a történelem szakos hallgatók kapták azt a feladatot, hogy a 30 éves jubileumi év tiszteletére állítsák össze a kiállítást. A tárlat várhatóan az ünnepi év végéig tart nyitva. Napjainkban a felsőoktatásnak komoly gazdaságélénkítő, társadalomfejlesztő szerepe van, éppen ezért új alap- és mesterszakok indítását tervezik a Kodolányin.
A megnyitót követően Szarka Zoltán és Vankay Marcell hallgatók tartottak előadást az ikonikus épület múltjáról.