-
Búcsúünnep a Zsolt utcában
Gyerekeknek szóló kézműves foglalkozással indult az idei Krisztus Király Napok, a Zsolt utcai templomban és annak közösségi házában. A kicsik mézeskalácsot sütöttek, asztali díszeket, adventi koszorúkat készítettek szombat délelőtt. Az Krisztus Király Templomhoz kapcsolódó búcsúünnep eseményei késő délután folytatódnak.
2024.11.23. -
Pro Theatro-díj
Székesfehérvár kulturális, táncművészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Theatro-díjat adományozott Székesfehérvár Közgyűlése Cristina Porres Mormeneo-nak. A Székesfehérvári Balett Színház szólistája és vezető balettmestere a Tűzmadár című táncszínházi produkció pénteki premierje előtt vette át az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
2024.11.22. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
Béla király - újra műsoron a Királyi Napokon bemutatott történelmi dráma
Magyarország 1247: A muhi csata után világosan kiderült, hogy a magyar haderő képtelen érdemi védelmet nyújtani lakosai számára. A kudarc nemcsak hadászati reformokat követelt. IV. Béla a Muhi csata gyalázata után tisztában volt azzal, hogy teljesen új társadalompolitikára van szüksége, az 1241-es előtti politikájával ellentétes kurzust kellett megvalósítania. Ő maga nevezte ezt a politikát „renovatio regni”-nek, azaz az ország megújításának.
De hogy lehet egy országot romjaiból feltámasztani, amikor az újjáépítésre nincs pénz, közben pedig az európai nemzeteket fenyegető szuperhatalom, - ezúttal a tatárok- újabb rohamra készülnek?
IV. Béla – az országot újjáépítő, köztudottan vallásos király, különös, - a keresztény protokoll szabályait feszegető - levelet küld Ince pápának. A levélben a magyar király határozott fegyveres és ideológiai támogatást kér a katolikus egyház fejétől, a tatár (szinte bejelentett) támadásától tartva. Eddig a történelmi tények.
De vajon mi állhat a szokatlanul szókimondó levél hátterében? Egy, a környezetével és önmagával is vívódó ember drámája. Egy hosszútávra gondolkodó királyé, akinek a nemzet érdeke lebeg a szeme előtt, s akinek az önérzetes magyar bárókból álló kormánya még csak fel sem tud nőni a kor kihívásaihoz; mindeközben családja sem lojális; a sok üldöztetés után „végre normális életre vágyik”. Ebből az alapállásból pedig nagyon nehéz kormányozni, főként egy olyan királynak, aki egyszer már csatát vesztett.
Béla azonban megpróbálja, nem kíméli sem magát, sem a családját; szó szerint mindent feláldoz. Rendet akar, és békét, ám az élet felülírja az akaratát, döntéseiben egyedül marad.
A napi munka mellett nem jut már ideje arra, hogy szent legyen, pedig ez lett volna életében leghőbb vágya.
Szereposztás:
BÉLA KIRÁLY - Balogh Mihály
LASZKARISZ MÁRIA- Szabó Anett
ISTVÁN HECEG.- Csizmadia Máté
ERZSÉBET HERCEGNŐ- Szabó Flóra
TEUTON ATYA - Udvaros György
FILERIMÉ - Paulik Anna
VILLARD DE HONNECOURT- Fertő László
GERECSE- Szabó Miklós
A VAJDA- Kovács Szilárd
A FŐLOVÁSZMESTER- Szabó Miklós Bence
AZ ORSZÁGBÍRÓ- Magony Imre
A TÁRNOKMESTER- Kovács Máté
BÁCS- Kovács László
MÁRK- Brechler Tibor
EL DZSINGIDEJ- követ Jeszenszky Márton
HENUK- Solymossy Zoltán
FRANGEPÁN- Solymossy Gergő
PATER PETRUS- Berky Gyula
PATER BENEDICTUS Kalafatics Imre
PATER CARPINI X
PILVE - Kiss Gergő
Rendezte. Nagy Judit
Zene: Szabó Dániel Ferenc és Tajti Zoltán
Az előadásban továbbá elhangzik a Pusztaszó Zenekar Fekete kapu című dala, valamint Liszt
Ferenc: Magyar rapszódiájának részlete
Jelmez: Nagy Judit, Preszter Tímea