Az Országos Mentőszolgálat két héttel ezelőtt kereste meg az önkormányzatot egy olyan kéréssel, hogy egy új mentőorvosi kocsit tudnának indítani Fehérváron növelve a térség ellátásbiztonságát. Mindez annak a küszöbön álló humánerőforrás fejlesztésnek köszönhető, mellyel a megyében 20 fő többletlétszám lesz a mentőszolgálatnál – mondta Reszegi Imre az OMSZ Alapítvány képviseletében.
Szakértők, üzemeltető cégek, környezetvédelmi szakemberek mellett a Fejérvíz képviselői is ott voltak a kedd délelőtti közgyűlésen.
Guti Péter a Városfejlesztési Kft ügyvezetője tájékoztatta a testületet a stadion vízminőségi problémájával kapcsolatban. Mint mondta múlt év novemberében történt a használatbavételi eljárás és akkor megtörtént a megfelelő vízminőség igazolása is. Először december közepén jelezte a NÉBIH a vízminőséggel kapcsolatos problémát, majd a szakhatóságokkal egyeztetve elfogadtak egy intézkedési tervet és ezt az üzemeltető elvégezte. Elhangzott, hogy az új építésű nagy vízhálózatoknál nem új keletű jelenség a Pseudomonas aeruginosa baktérium, aminek semmi köze nincsen a kórházakban előforduló szuperbaktériumokhoz.
A stadion biztonságosan használható!
A hálózatöblítés, fertőtlenítés megtörtént december közepén és az elvégzett fertőtlenítés után december végén a mintavételezés alapján sikeres volt a fertőtlenítés. Januárban, februárban több helyről is vettek mintát és nem jelentkezett a probléma, majd később egy rutinellenőrzés során jelent meg újra, mely után szintén fertőtlenítés és hálózatöblítés volt. A szakhatóságokkal egyeztetve olyan technikai berendezést is telepítettek, ami a folyamatos vízkezelés mellett csökkenti az esélyét az újabb szennyeződésnek, továbbá egyedi csapra szerelt fertőtlenítő berendezéseket is felszereltek, amik orvostechnikai eszközök. A létesítmény a hatóságokkal egyeztetve biztonságosan használható – hangsúlyozta Guti Péter a Városfejlesztési Kft ügyvezetője. Külön megköszönte az Alphavet labordiagnosztikai eszköz felajánlását, amivel folyamatosan ellenőrzik a vizet. Az okozott kellemetlenségért mindenki elnézését kérte, majd kiemelte, hogy dolgoznak a probléma felszámolásán.
Az ilyen méretű létesítmények vízhálózatában ez a probléma nem egyedülálló dolog. A probléma nem érinti az egész létesítményt. A fertőzés a főépület vezetékszakaszát érinti.
Horváth Tancsa Ágnes kérdezte, hogy az első alkalom után miért nem vizsgálták az okát? But Sándor képviselő arról beszélt, hogy ez a baktérium az új vizes rendszerekben gyakran előfordul és könnyen lehet kivitelezői, tervezési vagy üzemeltetői hiba is. Szerinte meg kell vizsgálni a teljes hálózatot ami nem képviselői, hanem üzemeltetői felelősség. Javasolta, hogy a közgyűlés kérje az üzemeltetőt, hogy vizsgálja ki az okát. Márton Roland kevésnek ítélte meg a tájékoztatást és kérdezte, hogy milyen intézkedési tervek vannak és jelenleg mi a helyzet? Ráczné Földi Judit önkormányzati képviselő azt kérdezte, hogy hétvégén a decemberi jegyzőkönyvek mellett a májusi vizsgálati jegyzőkönyvet miért nem hozták nyilvánosságra?
A fertőzés első jelentkezésekor a laborvizsgálat kis kiterjedésű fertőzést állapított meg. A későbbi mintravétel az egész létesítményt érintette oly módon, hogy következtetni lehessen arra, hogy mi lehet az oka a fertőzésnek. A vízhálózat hossza kilométerekben mérhető és több száz csap van a létesítményben, amit vizsgálnak.
A rémhírterjesztés közművek vonatkozásában jogi kérdés. Képviselőként pedig olyan állításokat megfogalmazni, melyet nem lehet bizonyítani felelőtlenség – mondta Cser-Palkovics András polgármester.
A Fejérvíz műszaki vezérigazgató helyettese Rácskai András elmondta, hogy Fehérvár ivóvízhálózatából évente mintegy 800 mintát vesznek és nincs probléma a város vízhálózatában, ez csak a stadiont érinti, amit az is bizonyít, hogy vettek mintát a stadion környékén több helyről is. A stadionba egyébként egészséges ivóvíz érkezik és onnan kifele fertőzés nem történhet meg. Ez a baktérium főleg új építési rendszereken fordul elő és túlzásba viszik ennek jelentőségét – hangzott el.
2006 óta folytatnak rekultivációt a volt agyagbánya területén
Horváth Sándor a Fehérvári Téglaipari Kft. ügyvezetője is ott volt a közgyűlésen, aki 1970 óta vezette a fehérvári téglagyártást. Mint mondta, amikor 1970-ben felépült a téglagyár, annak beüzemelésére úgy kaptak engedélyt, hogy nem a kubikgödrökből bányásznak tovább agyagot, hanem a Zámoly felé vezető út mellett a téglagyártól mintegy egy kilométerre. Akkoriban a város szemetét mindenféle talajszigetelés nélkül, egészen 1980-ig a kubik gödrökbe hordták, majd mindössze 20-30 cm-es fedőréteget kapott. Az ez alatti rothadás miatt gázok távozhatnak a mai napig a földből.
Ennek a szemétnek még mindig van szaga és ha száraz időben kicserepesedik a talaj, akkor a levegőbe kerül, ami okozhat szaghatást a Park center és a Felsőváros környékén. A volt szemétlerakó területén több helyen földmunkát is végeztek, ami szintén megbolygatta a fedőréteget szintén szaghatást okozva.
Az első engedélyt a bányanyitásra kapta meg a téglagyár, akkoriban mint tanácsi vállalat. Azóta a bányakapitányság csak a környezetvédelmi működési engedély megléte után adja ki az engedélyeket, ami a cég esetében 2023-ig érvényes. A szagot mérsékelő berendezésekkel dolgozunk, amit amerikából vásárlunk – mondta a cég ügyvezetője. „Kötelességünk, hogy az elérhető legjobb technológiát alkalmazzuk. 48 évig termetünk ki agyagot és a gombócleső hegyen másfél év múlva fejeződhet be a tájrendezés, de 30 éves monitoring tevékenységet kell még végezni a területen.”
Az elmúlt években ezt az eljárást több szakmai fórumon is bemutatta a vállalkozás.
A közgyűlésen jelenlévő környezetvédelmi szakjogász elmondta, hogy ez nem veszélyes hulladék. A mozgatásához pedig egy előzetes bejelentésen kell átesni és az érintett országos illetékes hatóságok engedélyével lehet szállítani. Ebben az esetben nem lerakásról van szó és erre nem is hozható be Magyarországra semmilyen hulladék, a társaság hasznosítja az anyagot. Az anyagok különböző módon történő kezelésével és keverésével egy olyan terméket állít elő a cég, ami nem hulladék. A szennyvíziszap lerakásáról pedig szó sincs, mindössze hasznosításáról.
Ez egy rendkívül értékes szerves anyag, aminek a hasznosítása teljesen elfogadott dolog és a mezőgazdaságban rendszeresen használják.
A vállalkozás mind a bal, mind a jobboldali kormányzás alatt működött – mondta felszólalásában Juhász László önkormányzati képviselő. Most két dolog miatt került fókuszba: az egyik a közelgő kampány a másik pedig a szaghatás. Ez utóbbi szempontjából nem mindegy hogy stabilizált rothasztott iszap vagy egyéb iszap kerül-e oda, illetve a fehérvári szennyvíztelepről milyen és mennyi iszap kerül be. Egy olyan eljárás kidolgozására kaptak lehetőséget, amivel felmerül a rekultivációban való felhasználása. Sem az ivóvízbázis, sem az élelmiszerlánc egyáltalán nem károsodik. Folyamatos hatósági monitoring rendszerben pedig kizárható a szennyezés.
A testületi ülésen Kneifel Róbert, a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának osztályvezetője elmondta, hogy helyszíni ellenőrzést is tartottak a telephelyen és minden a jogszabályoknak megfelelően történik. Az idén egyébként már négy alkalommal járt a cég telephelyén a hatóság és folyamatosan figyelik az ott folyó tevékenységet.
Egy várost nem gyűlöletből, hanem szeretetből építünk!
A cég 2005-ben kapott Székesfehérvár jegyzőjétől engedélyt és támogatandó technológiaként engedélyezte az akkori városvezetés. Alapvetően egyébként környezeti kérdésről van szó, ami foglalkoztatja a fehérvári közvéleményt. Felelőtlen politikai haszonszerzés az alaptalan vádaskodás és az emberek pontosan tudják, hogy mi a különbség a gyűlölet és a városfejlesztés között. Az önkormányzatnak a helyi építési szabályzaton keresztül van ráhatása a tevékenységre, melynek módosítását nem támogatta a város – mondta Cser-Palkovics András polgármester.
A Székesfehérvári szennyvíztelepről havi ezer tonna szennyvíziszapot szállítanak hasznosításra 27 éve a Téglaipari kft-hez.
A vállalkozás szakemberei az elmúlt években számos erdő telepítésében vettek részt és ezen szakmai kötődés alapján kerültek a Téglaipari kft-hez egy erdész kollégájuk ajánlásával. A szennyvíziszapot folyamatosan monitorozzák mindenhol. A hasznosítási cél, hogy a szerves anyag és az ásványi anyag közötti kötődést biztosítsák. Ebbe a talajba pedig kezdetben lágy szárú, majd fás szárú növényeket ültessenek. Ez a talaj alkalmas arra, hogy a degradált területeket rekultiválják. Nincs szó mezőgazdasági kihelyezésről, korábbi bányák rekultivációjánál használják ezt a földet. A beérkező szennyvíziszapból hatóságilag ellenőrzött mintavétel történik. A cég belső határértékei pedig jóval szigorúbbak a jogszabályi előírásoknál.
