Fekete Sas Akadémia – Fejezetek a fehérvári zsidóság történetéből

A Fekete Sas Társaság és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség Fejezetek a fehérvári zsidóság történetéből című közös rendezvénye kedden 16 órakor a Fekete Sas szálló előtt megemlékezéssel indul, majd városnéző sétával folytatódik és előadással zárul október 3-án.
2023.10.02. 12:40 |
Fekete Sas Akadémia – Fejezetek a fehérvári zsidóság történetéből

A zsidóság, amely már évszázadok óta jelen van Székesfehérváron, több mint 150 éve újra tevékeny részese a város kulturális, társadalmi és gazdasági életének. A művészet, az építészet és a helytörténet mentén halad a Fekete Sas Akadémia október 3-i kultúrtörténeti eseménye, amelyet a Fekete Sas Társaság és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség közösen szervez.

Az érdeklődőket kedden 16 órára várják az egykori Fekete Sas szálló előtt, ahol a Grosz-család botlatóköveinél rövid megemlékezést tartanak.

A 16.30 órakor induló városnéző séta során Váczi Márk történész vezetésével megismerkedhetünk néhány jeles személlyel, emblematikus épülettel, valamint a közösség múltjával és jelenével. Ezt követően 18 órától Fontana Eszter történész „A fehérvári neológ zsinagóga orgonája“ címmel tart előadást a Székesfehérvári Zsidó Hitközségnél, a Várkörút 19-ben. Többek között szó lesz arról, hogy a fehérvári zsinagóga az újító eszmék jegyében 1862–1864 között 400 személyre épült, az orgonát, egy fehérvári mester művét pedig 1895-ben adták át. Ötven éven keresztül jó szolgálatot tett. Goll Dezső Székesfehérvár köztiszteletben álló karnagy a zsidóság deportálása után aggódott a „meglehetősen jó karban lévő és használható” hangszer sorsáért, de az – ahogy a hitközségi levéltár is – 1944 decemberében egy bombatalálat során elpusztult. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Várostörténet

  1. Fehérvári fotók 56-ról

    Videóüzenetben kéri a székesfehérváriak segítségét dr. Demeter Zsófia történész: készülő kötetéhez keres még rejtőző, korabeli fotókat, dokumentumokat a város 1956-os történéseiről.

    2025.04.07.
  2. Újjászületés a romok közül

    1945 március 23-ára lezárultak a második világháborús harcok Székesfehérváron, és még aznap megalakult az Ideiglenes Városi Bizottság 21 taggal, amelynek elnökét április 20-án Székesfehérvár polgármesterévé választották. A Gáspár János polgármester vezette testület megkezdte a városi közigazgatás újjáépítését, kiépítette az újjáépítési közmunkaszolgálatot, valamint az iskolai oktatás is újraindulhatott.

    2025.03.31.
  3. A leghosszabb ideig uralkodott

    1387-ben ezen napon koronázták magyar királlyá Zsigmondot, a magyar történelem második leghosszabb ideig, 50 évig regnáló uralkodóját Székesfehérváron. Zsigmond korában vált Fehérvár a diplomácia színterévé. 1412-ben Ulászló lengyel királyt, 1423-ben a cseh nemesek képviselőit fogadták itt.

    2025.03.31.
  4. Mécsesgyújtás az áldozatokért

    Szombaton este közös mécsesgyújtással emlékeztek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945. március 22-én véget értek a II. világháború harcai Székesfehérváron. A fehérvári civil áldozatok száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, és 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést.

    2025.03.22.
Loaded: 0%
Progress: 0%
Remaining Time -0:00