-
A II. világháború következményei
Váczi Márk előadásával folytatódik a Vörösmarty Mihály Könyvtár Budai úti Tagkönyvtárának A kő marad sorozata. A történész a II. világháború székesfehérvári következményeiről mesél április 23-án, szerdán 17 órától.
2025.04.22. -
Városismereti séták
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont ebben az évben is megszervezi hagyományos városismereti sétáit. A hat részből álló sorozat sétáin az érdeklődők megismerhetik Székesfehérvár történetének jelentős emlékeit és nevezetes helyszíneit. 2025. április 23-án szerdán „Az ezeréves ifjú” – Szent Imre herceg és Székesfehérvár kapcsolata kerül a középpontba.
2025.04.21. -
Fehérvári fotók 56-ról
Videóüzenetben kéri a székesfehérváriak segítségét dr. Demeter Zsófia történész: készülő kötetéhez keres még rejtőző, korabeli fotókat, dokumentumokat a város 1956-os történéseiről.
2025.04.07. -
Újjászületés a romok közül
1945 március 23-ára lezárultak a második világháborús harcok Székesfehérváron, és még aznap megalakult az Ideiglenes Városi Bizottság 21 taggal, amelynek elnökét április 20-án Székesfehérvár polgármesterévé választották. A Gáspár János polgármester vezette testület megkezdte a városi közigazgatás újjáépítését, kiépítette az újjáépítési közmunkaszolgálatot, valamint az iskolai oktatás is újraindulhatott.
2025.03.31.
Harminc éve vonult ki a szovjet hadsereg - utcatárlat az Országzászló téren

Az Országzászló téren látható kiállítás 1944-től 1991-ig mutatja be a szovjet megszállás időszakát, az azzal összefüggő történéseket. A képek olyan témákat is érintenek, mint a „malenkij robot” vagy a GULAG, felidézik az 1956-os forradalom időszakát, bemutatják a végleges kivonulást. A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ által szervezett utcakiállítás Sinka Jenő, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének Fejér megyei elnöke által összeállított tárlat alapján készült, amelyet korábban több alkalommal is láthattak már a székesfehérváriak. A kiállítást a 30. évfordulón utcakiállítás formájában valósította meg az intézmény, hogy minél többen – a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők is – láthassák.
Magyarország területét 1991. június 19-én hagyta el az utolsó idegen megszálló katona. Ez a nap történelmi fordulópont, hiszen 1944. március 19., a német megszállás óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. A rendszerváltozáskor megindult tárgyalások nyomán az első alakulat 1989. április 25-én indult el a Szovjetunió felé. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.
A szovjet katonák 340 telephelyet, hatezer épületet és hétezer lakást ürítettek ki. Összesen 1547 vonatszerelvény, több mint 34 ezer vagon szállította el a Déli Hadseregcsoport felszereléseit, több mint 100 ezer szovjet állampolgár távozott Magyarországról: ennek mintegy fele katona, fele pedig polgári alkalmazott és családtag volt.