Szent József ünnepe Székesfehérváron nagy hagyományokkal rendelkezik. Püspök úr sok családdal tartott kapcsolatot, belelátott az apák életébe. Mit jelentett azok számára ez az ünnepi alkalom, akik évről-évre eljöttek áldást kérni ezen a napon?
Szent József ünnepe itt, Székesfehérváron egy fontos ünnepe az egykori szemináriumi templomnak. A búcsú napján ott szoktunk összejönni, és ott történik az a különleges szertartás, amellyel az édesapákat megáldjuk.
Nagy öröm volt számomra minden esztendőben, hogy a férfiak, az apák akár messzebbről is eljöttek erre a szentmisére, mert érezték, hogy van egy olyan példakép elfőttük, akitől tanulni tudnak. És érezték mennyire fontos, hogy kegyelmet kapjanak, áldásban részesüljenek. Mert pontosan tudták, hogy az élet megpróbál mindenkit, az apákat is megpróbálja, nekik sem könnyebb az életük. Az életben való helytálláshoz pedig szükségük van Szent József közbenjáró imájára, az ő példájára, az Őáltala kieszközölt, kiimádkozott kegyelmekre.
A Szent Család alappillére Szent József volt, az ő odaadása mellett Mária és Jézus biztonságban érezhette magát. Hogyan találjanak rá az apák erre a szentjózsefi útra a mostani pandémia időszak alatt, amikor különösen nagy szüksége van a családoknak a stabilitásra?
Szent József egy olyan szent, akit viszonylag ritkábban emlegettünk, ezért Ferenc pápa bevezette, hogy a szentmise kánonjába mindig megemlékezzünk róla, mint Szűz Máriának a jegyeséről. Jó, hogy újra meg újra, szentmiséről-szentmisére találkozunk vele, mégha csak egy pillantást is vetünk az Ő alakjára, ez akkor is sokat jelent a hívő ember számára. Mert Szent József nem maradt meg pusztán csak földi embernek, nem maradt meg olyannak, akinek céljai pusztán evilági célok, akinek csak az fontos, hogy saját elképzelései szerint szerethessen, vagy szeressék és a vágyai beteljesüljenek. Például, hogy olyan utódja legyen, akiben önmagát láthatja meg. Ezeken is túl tudott lépni, mert kereste, hogy mi az Isten szándéka vele, hogy azt a küldetést, amelyet férfiként kell megélnie, Isten akarata szerint tegye. Kereste, hogyan tudja szeretni Szűz Máriát, hogyan tud gondoskodni a családjáról, hogyan tud helytállni a mindennapi életben, vállalva az élet keresztjeit, szenvedéseit.
Szent József megmutatta, a legjobban egy apa taníthat meg arra, hogy az értékeinkért ki kell állnunk, mégha az áldozatokkal is jár. De hogyan mutat rá az Ő élete az örömre, a boldogságra, amit mindannyian keresünk, várunk az életünkben?
Szent József kereste, hogyan tudja megélni - erről ugyan kevesebb szó esik a Szentírásban, a szent hagyományban, - azokat az örömöket, amelyek nyilván hozzátartoztak az Ő életéhez, a Szent Család mindennapjaihoz is. Szent József az Isten szándékát kutatta és mélyen megértette, hogy az ember az útja csak akkor lehet boldog, hogyha a földi vágy, az emberi út, rá van hangolva az Isten tervére. Ezért mindig azt nézte, hogy az Isten mit vár Tőle, hogy itt van egy szituáció, amiben benne vagyok, amiben kihívásokkal találkozok, akkor ebben mit vár tőlem az Isten. Tudta, hogy ez sokszor nem könnyű, hogy van próbatétel, ami nehéz, ami szenvedés is lehet. És tudta, hogy ezt nem elég vállalni, ehhez kell az Isten kegyelme, amit Ő készségesen elfogadott. Olyan szép, amikor a Szentírásban olvassuk, hogy álmában is az Istenre volt hangolódva, nyilván azért, mert nappal is vele élt. Ébrenlétben és álomban, munkában és pihenésben, helytállásban és a lazításban is együtt volt mindig az Istennel. És így tud nekünk egy olyan életpéldát mutatni, amely egyfelől egy nagyon szép és boldog életnek az útja, amelyben megvalósul az Isten akarata. És egy életút, amelyben egy család megtalálhatja a maga örömét és boldogságát. A férj és a feleség életútja, amelyben az apa megmutatja hogyan kell szeretni a gyereket, hogyan kell elvégezni a kötelességeinket, a mindennapi munkánkat. Valami olyat tanít nekünk, amelyről mindannyian tudjuk, hogy szükségünk van rá. Ma sokszor nem találunk rá erre az útra, mert azt gondoljuk, hogy akkor leszünk boldogok, ha azt tesszük, amit akarunk, úgy csinálunk mindent, ahogy nekünk jól esik, az éppen aktuális hangulatunk szerint. Persze ebből sok konfliktus, csalódás keserűség lesz, elszigetelődés a másik embertől.
A mai társadalmak tragédiája éppen az, hogy a családokból hiányoznak az apák, akár fizikai, akár lelki értelemben. Szent József személye óriási felkiáltójel, arra figyelmeztet, mennyire fontos szerepe van az apának a családban.
Nagyon fontos, hogy lássák a férfiak, az édesapák Szent József példáját. Ő egy ideális ember a mi szemünkben, mert Isten kegyelme azzá tette. Nekünk is ebbe az irányba kell mennünk. És bár nem vagyunk ideálisak a magunk hivatásában, küldetésében, ahogy a legtöbb édesapa sem tökéletes férfi, mégis azt gondolom, a jó szándék megvan bennünk. Van egy tisztánlátás bennünk, hogy merre tartson az életünk, mit akarunk elérni. Ha ez hitben történik, akkor jó irányba megy az életünk.
Püspök úr, idén hogyan fordul az apákhoz Szent József ünnepén, hiszen a személyes találkozás lehetőségét a járványhelyzet miatt kerülni kell?
Én nem tudok most az idén, a járványhelyzet miatt ünnepélyes szentmisét tartani és olyan ünnepélyes áldást adni, amit az előző években szoktam. És a családpasztorációs közösségünk sem tudja megvalósítani azokat a terveket, amelyekkel szerettünk volna megajándékozni a családokat, az édesapákat. De azt meg tudom ígérni, hogy értük különösen is imádkozom és a szentmisémben, amit felajánlok értük, külön is adom áldásomat azokra az édesapákra, férfiakra, akik megnyitják a szívüket és akik akarnak Isten kegyelmével - amit ez az áldás közvetít - együtt munkálkodni, hogy az Isten terve bennük, mindannyiunkban megvalósuljon, és így épüljön Isten Országa közöttünk.
Berta Kata/Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió
