Kitartani a Szent István-i értékek mellett – fogadalmi szentmisével emlékeztek

A Püspöki Palotából a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar felvezetésével, körmenetben vitték át a Magyar Szent Család - Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre herceg - ereklyéit a Szent István-székesegyházba az országfelajánlás napján, augusztus 14-én, hétfőn este.

Az ünnepi szentmise első részében Spányi Antal megyés püspök megemlékezett a 985 évvel ezelőtti események jelentőségéről, a Szent István-i értékek mai napig érvényes üzeneteiről. A szentbeszédet követően a megyés püspök a Nemzeti Emlékhelyen mondta el a felajánlási imát, megújítva Szent István király 1038-as fogadalmát, amikor is Szűz Mária oltalmába ajánlotta hazánkat.

A lelkünk megtelik hálával, hittel és reménnyel – kezdte gondolatait Spányi Antal megyés püspök, aki visszaemlékezett az egy évvel ezelőtti szentmisére, ami az első fogadalmi szentmise volt a Székesegyház felújítása után. Ahogy fogalmazott: a magyarok, akik lelkükben is igazán magyarok, egy különleges eseményről emlékeznek meg a mai évfordulón. „Ünnepünk, emlékezésünk irányt ad az egész város számára, és egyszerre ünneplünk az egész országgal, az egész nemzettel. 985 évvel ezelőtt itt, ebben a városban a halálára készülő Szent István király az egyetlen biztosat választotta az országa, hazája számára: Máriának ajánlotta koronáját. Erre a gesztusra, hosszú királyságának legjelentősebb tettére ma emlékezik az egész ország.”

Sokan emlékeznek ma arra, hogy a történelem tanúsága szerint mit köszönhetünk ennek a felajánlásnak – folytatta a megyés püspök, aki kiemelte a Szent István által mutatott példát. „Amikor kellett, a király harcolt, tárgyalt és szövetségeseket keresett. Így védelmezte az általa alapított fiatal államot. Amikor azt látta, hogy emberileg nincs út előtte, mikor kiszolgáltatottnak látta magát és nemzetét is, nem kétségbe esett, hanem megtalálta az egyetlen biztos utat. Nem kesergett, hogy kikben csalódott. Nem panaszkodott, hogy nincs biztosítva az utódlás és általa a magyarok védelme. Erős férfiként, felelős vezetőként a felelős ember gesztusát, a hit gesztusát tette: Isten felé fordult. Így biztosította a jövőt a magyaroknak, nekünk, mindannyiunknak.”

Spányi Antal megyés püspök kiemelte: Szent István tudta, hogy felajánlása addig védi az övéit, ameddig nem csak a bajban kiáltanak segítségért, hanem ameddig életüket is az egyházi értékek szerint élik. A megyés püspök hangsúlyozta, hogy Szent István életének és cselekedeteinek a ma magyarsága számára is fontos üzenete van. „Szent István a sok lehetségesnek gondolt út közül kit tudta választani azt, ami az élethez vezetett. Amikor az erkölcs szilárd, élt és fejlődött a nemzet. Amikor más utak csábították a nemzetet és vezetőit, mindig sok baj ütötte fel a fejét. A népet és az országot azok tartották meg, akik a nehézségekben, akár az üldözöttségben is, ki tudtak tartani meggyőződésükben. Akik a Szent István-i utat tudták, merték választani. Azok voltak a nemzet oszlopai, akik tudtak imádkozni, vállalva a nehézségét és mellőzöttséget, de kitartottak a régi hagyományok, a keresztény tanítások mellett.” – a megyés püspök hozzátette: ma, amikor sokféle fenyegetettséget tapasztalatunk és azt látjuk, hogy más elvekhez igazodó emberek elfelejtik a Szent István-i útmutatást, más irányt szeretnének adni életünknek, fel kell ismernünk, hogy ismét választás előtt állunk. A tét pedig ma sem kevesebb, mint 1038-ban, hiszen az élet és halál között választhatunk.

„A király sziklaszilárdan kitartott és hű volt önmagához, lelkiismeretéhez, egyházához; nekünk is ezt a kitartást, hűséget kell gyakorolnunk.” – húzta alá Spányi Antal, majd hozzátette: mindannyiunk felelőssége, hogy a ránk hagyott utat védelmezzük, azt el ne hagyjuk, bármilyen kecsegtető ígéretek is kísértenek meg minket. „Felelősek vagyunk azért, amit elfogadtunk. Azért, amit a gyermekek lelkéhez közel engedünk, felelősséggel tartozunk 1000 év magyar és keresztény kultúrájáért, Európa szellemi és lelki kincseiért.” A megyés püspök azzal zárta szavait, hogy ugyan olykor előkerülnek a nyugtalanító kérdések, miszerint mi lesz Európával, mi lesz a világgal. Kiemelte ugyanakkor, hogy az elbizonytalanodás a gyengeség jele, így bármilyen erők próbálják elhitetni velünk, hogy kicsik és gyengék vagyunk, erőtlen a hangjuk.

A szentbeszéd után a Magyar Szent Család ereklyéit körmenetben kísérték át a Nemzeti Emlékhelyre, Szent István király és Szent Imre herceg sírjához, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott beszédet.

Mindig különleges érzés és felelősség ezen a helyen beszélni, ahol a legméltóbban emlékezhetünk, és hívhatjuk fel arra a figyelmet, hogyan hatnak ezek az egykori gondolatok a mában – mondta dr. Cser-Palkovics András polgármester a Nemzeti Emlékhelyen. „Különös felelősség Székesfehérvár polgárának lenni. A Királyi Napok sem csak egy összművészeti rendezvénysorozat, hanem tudatosan vállalja fel azokat az értékeket, amik nélkül ma nem lehetnénk itt: hogy mindez hitünknek és annak köszönhető, hogy Szent István király a hazát és a nemzetet ebben a városban ajánlotta Szűz Mária oltalmába.”

Beszélt arról a polgármesteri irodában található, Pekár István készítette gobelinről, amin a város életfáját látható, és amelyen négy fontos történelmi esemény fölött ott van Szent István országfelajánlása. Mint mondta, ez is azt üzeni nekünk, hogy mindez nem pusztán egy történelmi esemény volt, hanem annál sokkal több.

Éppen ezért nem csak az a dolgunk, hogy történelmi eseményként emlékezzünk a Királyi Napokon Szent István országfelajánlására. Ez a hitünk alapját adja, amit meg kell élnünk az ünnepen és a szürke hétköznapokon egyaránt, ami értéket ad mindannyiunknak.

Székesfehérvár polgármestere emlékeztetett arra, hogy 985 éve történt Szent István országfelajánlása, és hamarosan, mindössze 15 év múlva következik az ezredik évforduló. „2031 és 2038 pedig olyan kerek évfordulók lesznek, melyekre méltón kell majd emlékeznünk. Ezekre a várost lélekben és megjelenésében is fel kell tudnunk készíteni.” - mondta Fehérvár polgármestere.

A beszéd után Spányi Antal megyés püspök elimádkozta a felajánló imát, majd dr. Cser-Palkovics András polgármester, Vargha Tamás, Törő Gábor és Tessely Zoltán országgyűlési képviselők, valamint dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke közösen koszorúzta meg Szent István király és Szent Imre herceg sírjait. A koszorúzást követően a résztvevők elénekelték a Boldogasszony Anyánk himnuszt, majd visszakísérték a Magyar Szent Család ereklyéit a Püspöki Palotába.