Nemzeti összetartozás témanapot rendeztek a Kossuth Lajos Általános Iskolában

 Élmény- beszámolóval egybekötött ünnepséget rendeztek a Kossuth Lajos Általános Iskolában a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A diákok műsorukban felelevenítették az 1920-as trianoni békeszerződés következményeit, amellyel a magyar nemzetet öt, a mai állapot szerint nyolc államban szórták szét. Az iskolában a műsort követően a 7.A és a 7.B diákjai tartottak beszámolót délvidéki útjukról. A témanapon részt vett Östör Annamária önkormányzati képviselő is.
2016.06.07. 12:22 |
Élménybeszámolóval egybekötött ünnepséget rendeztek a Kossuth Lajos Általános Iskolában a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A diákok műsorukban felelevenítették az 1920-as trianoni békeszerződés következményeit, amellyel a magyar nemzetet öt, a mai állapot szerint nyolc államban szórták szét. Az iskolában a műsort követően a 7.A és a 7.B diákjai tartottak beszámolót délvidéki útjukról. A témanapon részt vett Östör Annamária önkormányzati képviselő is. 
A Nemzeti összetartozás témanapon az iskola diákjai megemlékeztek az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról. A műsorban felelevenítették, hogy a trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyar Királyság és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között jött létre. A trianoni békediktátum az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság új határait. Az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is. A trianoni döntés 23,4 millió lakost érintett.
A témanapon élménybeszámolót is tartottak az iskolában. A Határtalanul program keretében május végén Délvidéken jártak a Kossuth Lajos Általános Iskola diákjai, ahol többek között Szabadkát, Újvidéket és Nándorfehérvát keresték fel. Szabadkán megkoszorúzták Kosztolányi Dezső szobrát, majd a Palicsi-tó partjára indultak, hogy megnézték a szecessziós villasort. Második napon Eleméren, az aradi vértanú Kiss Ernő családi kriptájában koszorúztak, felelevenítették a 13. aradi vértanú sorsát és virágokat ültettek a templom udvarában. Felkeresték a Császár-tavat is, ahol kócsagokat és teknősöket láttak a természetvédelmi területen. Utána az écskai Lázár-kastélyba látogattak, ahol Liszt Ferenc is zongorázott 9 éves korában.
Harmadik napon Újvidéket keresték fel a diákok, meglátogatták a Mária neve nagytemplomot, majd a Duna parton elszavalták Tamkó-Sirató Károly Tengerecki Pál című versét, mivel a a költő is Újvidék szülötte. A kossuthos diákok az délvidéki kirándulás során felkerésték a péterváradi erődöt és Nándorfehérvárt, valamint Törökfalun egy magyar iskolába is ellátogattak, ahová ajándékokat is vittek a gyerekeknek Östör Annamária képviselő és a kossuthos diákok szüleinek jóvoltából.