-
Katyń áldozatai
Április 13-án van a Katyńi Áldozatok Emléknapja. Székesfehérváron hagyományosan a Jávor Ottó téren tartott méltó megemlékezést a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Lengyelország ma is fájó nemzeti tragédiája kapcsán, a lengyel és a magyar nép barátságának, összetartásának jegyében.
2025.04.11. -
Kerülővel jut csak be a kórházba
Lezárják április 12-én, szombaton, a Szent György Kórház Hunyadi utca felőli Gombaporta bejáratát, munkavégzés miatt. Ebben az időszakban, kerülőúton, a függőfolyosó alatti hátsó lépcsőházi bejáraton keresztül tudnak majd bejutnai a betegek és a hozzátartozók.
2025.04.11. -
Közgyűlési összefoglaló
Nincs döntés a Vörösmarty Színház következő igazgatójának személyéről. Székesfehérvár pénteki közgyűlése eredménytelennek nyilvánította a pályázati kiírást.
2025.04.11. -
Miyawaki-erdő a Palotavárosban
Japán minta alapján tervezett Miyawaki-erdőt telepítettek a Palotavárosi tavaknál. A különleges eljárással ültetett csemeték érdekessége, hogy mivel kis területen sorakoznak egymás mellett, versenybe kezdenek azért, hogy minél gyorsabban, minél magasabbra nőjenek.
2025.04.11.
A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek az Ötvenhatosok terén

A kommunista vészkorszak áldozatairól 2001. február 25-e óta emlékeznek meg minden évben az Országgyűlésben és a középiskolákban. 1947-ben ezen a napon a szovjet hatóságok köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
A város Önkormányzata és a Fejér Megyei Önkormányzat hagyományosan közösen szervezett emlékünnepséget az Ötvenhatosok terén, ahol részt vettek a közhivatalok, a honvédség, a fegyveres és rendvédelmi szervek, a fehérvári egyetemek, a tankerület, az egyházak, a pártok és a hagyományőrző civil szervezetek vezetői, képviselői.
A Himnusz elhangzását követően a Székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai adtak emlékező műsort, melyben elhangzott, hogy a kommunizmus leírhatatlan kegyetlenséget és embertelenséget tanúsított, pusztulást okozott Kelet-Európában és szerte Ázsiában.
A halálos áldozatok számát 1917 és 1991 között kerek 100 millióra becsülik világviszonylatban. Magyarországon az elhunytak, a bebörtönzöttek és a kitelepítettek száma legalább 50-55 ezerre tehető úgy, hogy nem sorolják ide a második világháborúban szovjet fogságba kerülteket, az 1946–ban munkaszolgálatra elvitt embereket, valamint az elnyomó rendszer miatt éhező vagy lelkileg megnyomorított tömegeket.
A műsorban idéztek a Gulágot túlélt két hadifogoly, Marczin Borbála és Galgóczi Árpád visszaemlékezéseiből, illetve az alkalomhoz illő versek, dalok és imádságok is elhangzottak.
„Emlékezünk a helyrehozhatatlanra. Arra, hogy végigtarolt a huszadik századon egy forradalminak kikiáltott eszme. Ez az eszme Marx és Engels szellemében a nép felemelkedésének ígéretével elkábított tömegeket a lenini-sztálini diktatúra igájába hajtotta. Emlékezünk a kivégzett, legyilkolt, börtönökbe vetett, elhurcolt, munkatáborokba zárt, kitelepített, otthonuktól, családjuktól, értékeiktől megfosztott áldozatokra.” - hangsúlyozta beszédében Vargha Tamás államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője.
Mint mondta, a megnyomorított emberek és családok elrabolt évei, évtizedei nem hozhatóak vissza, a bűnök soha nem tehetőek jóvá.
A képviselő idézte Orbán Viktor híres beszédét, amely 1989-ben, Nagy Imre újratemetésén hangzott el, majd azzal zárta gondolatait, hogy a megnyomorított nemzedék utódai, mi magunk, gyermekeink és unokáink is áldozatok.
