-
„Őrizd meg és emlékezz!”
A Székesfehérvári Zsidó Hitközség több mint egy évszázados történetét mutatja be az az állandó kiállítás, amely vasárnap délután nyílt meg a Székesfehérvári Zsidó Hitközség imatermében. Az „Őrizd meg és emlékezz!” a Holokauszt 80. évfordulójára készült el.
2024.11.17. -
Őrizd meg és emlékezz!
Őrizd meg és emlékezz! címmel nyílik meg 2024. november 17-én, vasárnap a Székesfehérvári Zsidó Hitközség történetéről szóló kiállítás a Várkörút 19. szám alatt. A hitközség 1837 és 1956 közötti történetét feldolgozó tárlat a két fehérvári zsinagóga építéséről, azok lerombolásáról, a fehérvári zsidóság virágkoráról és az 1944-es deportálásról is megemlékezik.
2024.11.15. -
Az utolsó magyar születésű király
1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.
2024.11.11. -
Százéves a gyermekosztály
1924-ben nem más, mint a nagy mesemondó fia, dr. Benedek Elek hívta életre Székesfehérváron a szülészettel együtt a fekvőbeteg gyermekellátást. Azóta az újszülöttek és a gyermekek ellátása rengeteget változott, de az itt dolgozók elhivatottsága, gyermekszeretete állandó. A kerek születésnapot a kórház auditóriumában ünnepelték meg szerda délután.
2024.11.06.
1848-as zászlóval emlékezik a szabadságharc évfordulójára a múzeum
A Szent István Király Múzeum Újkortörténeti Gyűjteménye egyik büszkesége az 1848-49-es szabadságharcból származó zászló, amit dr. Aradi János ny. rendőralezredes ajándékozott a múzeumnak 1998-ban.
A nemzeti ereklyének számító zászló történetét a családi hagyomány őrizte meg. A szabadságharc bukása utáni megtorlás, majd az azt követő másfél évszázad alatt méltó kegyelettel őrizte az Aradi család a magyar nemzeti függetlenségért és szabadságharcért vívott küzdelem ezen jelképét.
Az apáról fiúra örökített legenda szerint a zászlót az igari Bali család egyik őse kapta egy honvédtiszttől a dunaföldvári hídnál, mikor szénásszekerével segített átkelniük a folyón. Legutóbbi tulajdonosa néhai Bali György volt, tőle került az Aradi családhoz, onnan pedig a múzeumba. A jelenleg rendelkezésre álló, elsősorban heraldikai jegyek alapján a piros-fehér-zöld zászló eredetileg valóban a szabadságharc idejéből való. Az alapzászló funkciója: toborzó-zászló, csatazászló, csapatzászló stb., adatok hiányában jelenleg nem tudjuk rekonstruálni. A zászló közepén egy meglehetősen rossz állapotban lévő koronás középcímer látható, mely az 1874-es címerrendezés után Fiumét is feltüntette a címerpajzson. Az utólagosan rátett címer tehát a ’48-as zászló dualizmus kori használatát jelzi.
A zászló későbbi történetére vonatkozóan nincsenek adatok, de igen gyakori, hogy honvédegyletek, a ’48-as politikai pártok – akár korteszászlóként is – használták és büszkén őrizték a szabadságharc emlékét őrző ereklyét.