1848-as zászlóval emlékezik a szabadságharc évfordulójára a múzeum

A pesti forradalom 1848. március 15-i eszméjére, történetére a Szent István Király Múzeum gyűjteményének egyik jeles műtárgyával, egy 1848-49-es szabadságharcból származó zászlóval kíván emlékezni.
2021.03.15. 10:10 |
1848-as zászlóval emlékezik a szabadságharc évfordulójára a múzeum

A Szent István Király Múzeum Újkortörténeti Gyűjteménye egyik büszkesége az 1848-49-es szabadságharcból származó zászló, amit dr. Aradi János ny. rendőralezredes ajándékozott a múzeumnak 1998-ban.

A nemzeti ereklyének számító zászló történetét a családi hagyomány őrizte meg. A szabadságharc bukása utáni megtorlás, majd az azt követő másfél évszázad alatt méltó kegyelettel őrizte az Aradi család a magyar nemzeti függetlenségért és szabadságharcért vívott küzdelem ezen jelképét.

Az apáról fiúra örökített legenda szerint a zászlót az igari Bali család egyik őse kapta egy honvédtiszttől a dunaföldvári hídnál, mikor szénásszekerével segített átkelniük a folyón. Legutóbbi tulajdonosa néhai Bali György volt, tőle került az Aradi családhoz, onnan pedig a múzeumba. A jelenleg rendelkezésre álló, elsősorban heraldikai jegyek alapján a piros-fehér-zöld zászló eredetileg valóban a szabadságharc idejéből való. Az alapzászló funkciója: toborzó-zászló, csatazászló, csapatzászló stb., adatok hiányában jelenleg nem tudjuk rekonstruálni. A zászló közepén egy meglehetősen rossz állapotban lévő koronás középcímer látható, mely az 1874-es címerrendezés után Fiumét is feltüntette a címerpajzson. Az utólagosan rátett címer tehát a ’48-as zászló dualizmus kori használatát jelzi.

A zászló későbbi történetére vonatkozóan nincsenek adatok, de igen gyakori, hogy honvédegyletek, a ’48-as politikai pártok – akár korteszászlóként is – használták és büszkén őrizték a szabadságharc emlékét őrző ereklyét.

Várostörténet

  1. 80 éve történt

    A Városháza Díszterme adott otthont csütörtökön az 1944-45-ös magyar hadieseményeket elemző konferenciasorozat ötödik rendezvényének, amelyen elsősorban az 1945. március 6-án megindult Tavaszi ébredés hadműveletet és következményeit elemezték a történészek: ez a második világháború utolsó nagy német ellentámadása volt, ami gyökeresen kihatott Fejér vármegye történetére.

    2025.03.06.
  2. Az utolsó hadművelet

    A „80 éve történt” című hatrészes konferenciasorozat ismét Székesfehérvárra ér. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltára, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség az 1944-1945. év magyar hadieseményeiről szóló sorozatot indított, ötödik konferenciájuk középpontjában 1945 márciusa szerepel.

    2025.03.05.
  3. 80 éve történt - "Drága jó fiam, csakhogy megjöttél!"

    - Hát megjöttél, fiam.- Igen, Édesapám. - Aztán szótlanul mentünk egymás mellett be a házba. Éreztem, hogy a bánat, a fájdalom házába jöttem. Istenem, most mennyi van ilyen! - Bejczy Gyula akkori fehérvári püspöki titkár naplójában így írta le azt, amikor nyolcvan éve, hazautazott szülőfalujába. 1945-ben ezekben a napokban nagyon sokan menekültek nyugat felé Székesfehérvárról.

    2025.03.04.
  4. Íme az Évtizedes Ybl-kutatás eredménye

    Van-e vajon Székesfehérváron is alkotása a grandiózus építészeti örökséget hátrahagyó Ybl Miklósnak, a város szülöttének? – Csutiné Schleer Erzsébet építész éppen egy évtizeddel ezelőtt tette fel magának az izgalmas kérdést, s azóta több ezer órát töltött a kutatással. A hétfő esti előadásán több, eddig „rejtőzködő” városi épület titkáról lebbentette fel a fátylat, miszerint a 19. század legnagyobb magyar műépítészének zsenialitása volt az ő szülőatyjuk.

    2025.03.03.
Loaded: 0%
Progress: 0%
Remaining Time -0:00