Az utolsó támadó hadművelet a Dunántúlon – konferencia a Városházán

A „80 éve történt” című hatrészes konferenciasorozat ismét Székesfehérvárra ér. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltára, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség az 1944-1945. év magyar hadieseményeiről szóló sorozatot indított, ötödik konferenciájuk középpontjában 1945 márciusa szerepel.
2025.03.05. 06:57 |
Az utolsó támadó hadművelet a Dunántúlon – konferencia a Városházán

Az eseményre, amely március 6-án, csütörtökön 10 órakor kezdődik a Városháza Dísztermében, minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Az 1945. március: Az utolsó támadó hadművelet a Dunántúlon – Bécsi támadó hadművelet vs. „Tavasz ébredése” hadművelet a témája a „80 éve történt” című konferenciasorozatnak. A tavaly ősszel indult, hat tudományos előadásnapból álló sorozat ötödik állomása Székesfehérvár lesz. A program levezető elnöke dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem tudományos rektorhelyettese.

A Városháza Dísztermében március 6-án, csütörtökön 10 órakor kezdődő ülésen Prof. Dr. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója átfogó képet ad Az ország aktuális politikai, katonai helyzetéről 1945 tavaszán, majd dr. Lippai Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja a „Tavasz ébredése” elnevezésű, utolsó német támadó hadműveletről szól. Az 1. huszárhadosztály dunántúli harcát Szebenyi István, a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület elnöke ismerteti, majd dr. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár, gyűjteményi főigazgató-helyettese, főlevéltárosa a harcok Fejér vármegyei következményeiről ad összefoglalót. A Székesfehérvárért folytatott háborúról dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója, míg A háború következményei egyházi szemmel címmel Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója tart előadást.

Egy rövid szünetet követően, 12.35 órakor a délutáni szekciót Böhm Martin előadása nyitja.

A történész, muzeológus Székesfehérvár katonáiról, a város alakulatairól és azok parancsnokairól beszél. A Német Hadisírgondozó Népi Szövetség Magyarországi képviselője Kovács Imre nyá. ezredes a magyarországi német hadisírok jelenlegi helyzetéről is beszámol. Dr. Sántha István szociálantropológus, a kápolnapusztai tragédia közösségre gyakorolt hatásáról szól, majd a tudományos ülést Hatala András főhadnagy, a HM HIM Tárgyi Gyűjteményi Osztály, Lőszergyűjtemény gyűjteményvezetője „A földben lapuló halál” című előadása zárja.

A konferenciára mindenkit szeretettel várnak. A nap kísérőprogramjaként a Városház téren tűzszerész és katonai alakulatok bemutatóját láthatják az érdeklődők.

Várostörténet

  1. Fehérvári fotók 56-ról

    Videóüzenetben kéri a székesfehérváriak segítségét dr. Demeter Zsófia történész: készülő kötetéhez keres még rejtőző, korabeli fotókat, dokumentumokat a város 1956-os történéseiről.

    2025.04.07.
  2. Újjászületés a romok közül

    1945 március 23-ára lezárultak a második világháborús harcok Székesfehérváron, és még aznap megalakult az Ideiglenes Városi Bizottság 21 taggal, amelynek elnökét április 20-án Székesfehérvár polgármesterévé választották. A Gáspár János polgármester vezette testület megkezdte a városi közigazgatás újjáépítését, kiépítette az újjáépítési közmunkaszolgálatot, valamint az iskolai oktatás is újraindulhatott.

    2025.03.31.
  3. A leghosszabb ideig uralkodott

    1387-ben ezen napon koronázták magyar királlyá Zsigmondot, a magyar történelem második leghosszabb ideig, 50 évig regnáló uralkodóját Székesfehérváron. Zsigmond korában vált Fehérvár a diplomácia színterévé. 1412-ben Ulászló lengyel királyt, 1423-ben a cseh nemesek képviselőit fogadták itt.

    2025.03.31.
  4. Mécsesgyújtás az áldozatokért

    Szombaton este közös mécsesgyújtással emlékeztek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945. március 22-én véget értek a II. világháború harcai Székesfehérváron. A fehérvári civil áldozatok száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, és 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést.

    2025.03.22.
Loaded: 0%
Progress: 0%
Remaining Time -0:00