1956 Székesfehérváron - nézze meg képeken a fehérvári eseményeket!

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Székesfehérváron az akkori diákok követeléseivel, tüntetéseivel kezdődött. Az október 24-i sortűz következményeként pedig a gyárak, hivatalok dolgozói és alkalmazottai is csatlakoztak a fehérvári diákokhoz. A Szent István Király Múzeumban őrzött képek segítségével betekintést nyerhetnek az 56 októberi fehérvári eseményekbe.
2024.10.23. 10:07 |
1956 Székesfehérváron - nézze meg képeken a fehérvári eseményeket!

Az események további menetében a legjelentősebb mozzanat a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság október 27-i megalakulása volt. A forradalom egyik tragikus székesfehérvári eseménye október 24-én, szerda este hét óra körüli időpontban történt.

Fotók: Szent István Király Múzeum

A késő délutáni órákban többségében a város üzemeiben dolgozó fiatalok, diákok gyülekeztek a Március 15-e utcában, innen a csoport a Szabadság térre ment, majd a József Attila Gimnázium diákotthona elé vonult, ahonnan azonban nem engedték ki a tanulókat.

A tüntetés részvevői ezután a statárium és a kijárási tilalom ellen tiltakoztak a megyei tanács, majd a Belügyminisztérium Fejér megyei főosztály épülete előtt. A Sztálin út és a Vöröshadsereg út sarkán álló Szabó-palota egyúttal az Államvédelmi Hatóság székhelye is volt. Amikor a tömeg odaért, a kijárási tilalom még nem volt érvényben. A hivatalos állásfoglalás szerint ekkor "a békésen tüntető tömegben a provokátorok részéről lövések hangzottak el". A karhatalmista alakulat ezt követően riasztó lövéseket adott le, majd az odaérkező szovjet páncélosok a tömegbe lőttek.

Az események e korabeli és hamis beállítása szerint az ávósok a tragikus kimenetelű események lefolyásában nem vettek részt, sőt tulajdonképp maguk is áldozatok voltak, hiszen közülük is többen megsebesültek. Szemtanúk, a tüntetésben résztvevők egykorú feljegyzéseiből megállapítható azonban, hogy másként történtek a véres események. Egy visszaemlékezés szerint a tömeg a József Attila úton haladt, amikor az Államvédelmi Hatóság emberei két tüntetőt elfogtak, és az épületbe hurcolták őket. A tömeg azonnal visszafordult, és társaik szabadon bocsátását követelte. Az épületből könnygázgránátot dobtak közéjük, amelyet azonban visszahajítottak, így a gránát az államvédelmis katonák között robbant fel. Az ÁVH-székházból ezután három hosszú géppisztolysorozatot adtak le, többen megsebesültek.

A Pirosalma utca sarkán álló, az orosz lakók védelmére kirendelt orosz páncélkocsi ezt követően avatkozott be, és nyitott tüzet a tüntetőkre. A karhatalmisták géppisztolya elől menekülő tüntetőket az orosz páncélos tüze hátulról érte. A lövöldözés következtében hatan vesztették életüket. Az áldozatok valamennyien fiatalok, 19-22 évesek voltak. Az orosz páncélos tüze a karhatalmistákat sem kímélte. A polgári sebesülteket a megyei kórházba, a karhatalmisták sérültjeit az egykori csapatkórházba - a szovjet katonai kórházba szállították.

A lövöldözésben sokan megsérültek, de a sérültek számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. A katonai kórházban hat rendőrt és rendőrtisztet ápoltak, közülük kettő súlyos, de nem életveszélyes sebesülést szenvedett. A tragikus kimenetelű eseményekről, csak október 26-án jelent meg tudósítás a Fejér Megyei Néplap különszámában, amely egyúttal az újság búcsúszáma is volt. Ebben nyolc fiatal tüntető sebesüléséről adtak hírt.

Várostörténet

  1. 80 éve történt

    A Városháza Díszterme adott otthont csütörtökön az 1944-45-ös magyar hadieseményeket elemző konferenciasorozat ötödik rendezvényének, amelyen elsősorban az 1945. március 6-án megindult Tavaszi ébredés hadműveletet és következményeit elemezték a történészek: ez a második világháború utolsó nagy német ellentámadása volt, ami gyökeresen kihatott Fejér vármegye történetére.

    2025.03.06.
  2. Az utolsó hadművelet

    A „80 éve történt” című hatrészes konferenciasorozat ismét Székesfehérvárra ér. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltára, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség az 1944-1945. év magyar hadieseményeiről szóló sorozatot indított, ötödik konferenciájuk középpontjában 1945 márciusa szerepel.

    2025.03.05.
  3. 80 éve történt - "Drága jó fiam, csakhogy megjöttél!"

    - Hát megjöttél, fiam.- Igen, Édesapám. - Aztán szótlanul mentünk egymás mellett be a házba. Éreztem, hogy a bánat, a fájdalom házába jöttem. Istenem, most mennyi van ilyen! - Bejczy Gyula akkori fehérvári püspöki titkár naplójában így írta le azt, amikor nyolcvan éve, hazautazott szülőfalujába. 1945-ben ezekben a napokban nagyon sokan menekültek nyugat felé Székesfehérvárról.

    2025.03.04.
  4. Íme az Évtizedes Ybl-kutatás eredménye

    Van-e vajon Székesfehérváron is alkotása a grandiózus építészeti örökséget hátrahagyó Ybl Miklósnak, a város szülöttének? – Csutiné Schleer Erzsébet építész éppen egy évtizeddel ezelőtt tette fel magának az izgalmas kérdést, s azóta több ezer órát töltött a kutatással. A hétfő esti előadásán több, eddig „rejtőzködő” városi épület titkáról lebbentette fel a fátylat, miszerint a 19. század legnagyobb magyar műépítészének zsenialitása volt az ő szülőatyjuk.

    2025.03.03.
Loaded: 0%
Progress: 0%
Remaining Time -0:00