-
584 éve, 1440. július 17-én koronázták királlyá I. Ulászlót Székesfehérváron
1440. július 17-én koronázták meg I. Ulászló királyt. Uralkodását beárnyékolta az országot megosztó polgárháború, amit a két hónappal korábban megkoronázott V. László hívei ellen vívott meglehetősen rövid uralkodása alatt.
2024.07.17. -
861 éve koronázták
Lászlóról a hazai hagyományból tudjuk: 1163. január 14-én, uralkodása hatodik hónapjának betöltése előtt hunyt el, ezért koronázását nem lehet 1162. július 15-e elé keltezni. Későbbre viszont nem érdemes, hiszen Bizáncból hat hét alatt meg lehetett szervezni a királyváltást. Ily módon ezt a napot jó okkal jelölhetjük meg II. László (ellen)király (1162–1163) koronázási idejének.
2024.07.15. -
Török kori emlékek
Székesfehérvár török kori emlékeit ismerhetjük meg azon az ismeretterjesztő sétán, melyet a Tourinform Iroda szervez június 29-én, szombaton 10.00 órától. A részvételhez előzetes regisztrációt kérnek.
2024.06.27. -
Szent László napja
I. László király Hunyadi Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt, számos népmonda hőse, akinek népszerűsége egyszerre volt töretlen a dinasztián, a főúri és főpapi eliten belül és a nép körében. Ha életét és utóéletét egyszerre tekintjük át, akkor ő volt az egyetlen királyunk, aki szentet avatott és szentté avattatott.
2024.06.27.
82 éve ezen a napon volt vitézavatás Székesfehérváron
![82 éve ezen a napon volt vitézavatás Székesfehérváron](/_upload/images/news/59538/vitezavatas01.jpg)
Az 1938-as székesfehérvári avatás volt egyben az utolsó ünnepélyes vitézavatás is. Ezt követően általában már nem a kormányzó, hanem nevében a Vitézi Rend törzs- vagy székkapitánya avatta fel a jelölteket, kisebb csoportokban vagy egyénileg.
Korábban, 1921–1930 között rendszeresen, évente tartottak ünnepélyes vitézavatást Horthy Miklós kormányzó jelenlétében, az 1930. májusi pótavatást követően azonban csak 1934-ben, 1936-ban és 1938-ban tartottak ilyen rendezvényt. A vitézavatás hagyományos helyszíne a Margitsziget volt, 1938-ban kifejezetten az emlékévre és a város történelmi múltjára való tekintettel helyezték az ünnepélyt az 1930-as években modern nagyvárossá fejlődött Székesfehérvárra. (A videóban 6:50-nél kezdődik a vitézavatásról készült film)
Az 1938-as vitézavatás pompájában messze felülmúlta a korábbiakat. A kormányzó és családja (felesége és fiai), valamint kísérőik a Turán nevű kormányzói különvonattal érkeztek a virággal, lobogókkal, nemzeti színű drapériákkal és címerrel gazdagon ékesített székesfehérvári állomásra, miközben a katonazenekar a himnuszt játszotta. Fogadásukra kivonult a díszszázad, és számos polgári előkelőség, többek között Hóman Bálint, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, gróf Széchenyi Viktor megyei főispán, Havranek József alispán és Csitáry G. Emil, a város polgármestere. A kormányzó és kísérete felvirágozott és fellobogózott útvonalon haladva fogatokon érkezett az avatás helyszínére, az emlékévre kialakított, a magyar királyok koronázó templomának maradványait őrző Romkertbe. Az itt felállított díszemelvényen József főherceg és fia, József Ferenc főherceg mellett az ország minden részéből érkező előkelőségek foglaltak helyet.
Maga a vitézavatás a korábbi évek gyakorlatának megfelelően zajlott le, hangulatát mégis emelkedettebbé tette a kormányzó érkezésekor megszólaló harsonaszó, és az ország minden részéből összegyűjtött több ezer fehér postagalamb, amelyeket meghatározott időközönként csapatosan engedtek fel. Az ünnepség alkalmával összesen 1903 (más adatok szerint 1908) személyt avattak fel. A kormányzó aznap tette le a Vitézi Székház alapkövét is, amelynek később elkészült épületét Aba Novák Vilmos falfestményével díszítették.
Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette.