-
584 éve, 1440. július 17-én koronázták királlyá I. Ulászlót Székesfehérváron
1440. július 17-én koronázták meg I. Ulászló királyt. Uralkodását beárnyékolta az országot megosztó polgárháború, amit a két hónappal korábban megkoronázott V. László hívei ellen vívott meglehetősen rövid uralkodása alatt.
2024.07.17. -
861 éve koronázták
Lászlóról a hazai hagyományból tudjuk: 1163. január 14-én, uralkodása hatodik hónapjának betöltése előtt hunyt el, ezért koronázását nem lehet 1162. július 15-e elé keltezni. Későbbre viszont nem érdemes, hiszen Bizáncból hat hét alatt meg lehetett szervezni a királyváltást. Ily módon ezt a napot jó okkal jelölhetjük meg II. László (ellen)király (1162–1163) koronázási idejének.
2024.07.15. -
Török kori emlékek
Székesfehérvár török kori emlékeit ismerhetjük meg azon az ismeretterjesztő sétán, melyet a Tourinform Iroda szervez június 29-én, szombaton 10.00 órától. A részvételhez előzetes regisztrációt kérnek.
2024.06.27. -
Szent László napja
I. László király Hunyadi Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt, számos népmonda hőse, akinek népszerűsége egyszerre volt töretlen a dinasztián, a főúri és főpapi eliten belül és a nép körében. Ha életét és utóéletét egyszerre tekintjük át, akkor ő volt az egyetlen királyunk, aki szentet avatott és szentté avattatott.
2024.06.27.
Árpád-házi királyokról és a korabeli Magyarország előkelőiről a Vörösmarty Mihály Könyvtárban
![Árpád-házi királyokról és a korabeli Magyarország előkelőiről a Vörösmarty Mihály Könyvtárban](/_upload/images/news/67980/bulla_nyito_ea_dsc_1186.jpg)
A könyvtárban hétfőn este egy olyan előadássorozat vette kezdetét, mely az Aranybulla Emlékév tudományos hátterét is segít megismerni. Az Aranybulla kibocsátása mellett azonban annak a nyolcszáz évvel ezelőtti világnak a megismerése is fontos számunkra, melyben Székesfehérvár szerepe megkérdőjelezhetetlen és meghatározó volt – mondta dr. Cser-Palkovics András polgármester.
A Vörösmarty Mihály Könyvtár Aranybulla Emlékévhez kapcsolódó programsorozatának első előadásának résztvevőit dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntötte.
Köszönetet mondott a könyvtárnak, hogy csatlakozott az Aranybulla Emlékévhez. Mint mondta, szeretnének minél több embert megszólítani az emlékévben, és ennek része az is, hogy megismerhető legyen a tudományos háttér, hiszen az Aranybulla egy különleges jogi okirat, és a világ jogtörténete szempontjából is egy meghatározó dokumentumról van szó.
![Font Márta történész előadása a Vörösmarty Könyvtárban](/_upload/images/medialibrary/67979/bulla_nyito_ea_dsc_1165.jpg)
Font Márta az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulóján arról is beszélt rendkívül érdekes előadásában, hogy a magyar királyok nem egymagukban irányították az országot. Volt királyi tanács vagy IV. Béla korában a leghűségesebb bárók köre. Róluk ugyan kevesebbet tudunk, de a mindennapok valóságához hozzátartoztak.
Szó esett arról is, hogy a dinasztikus házasságok nagyon fontosak voltak a korban, ugyanis a királyi hatalom erősségéhez nagyban hozzájárult, hogy külföldről hozták a feleségeiket, és nem a magyarországi „elitből” választották. Európából szinte mindenhonnan érkeztek királynék a korban, ami egy nagy kapcsolatrendszer is volt egyben. Ezeken a dinasztikus szálakon keresztül találták meg azokat a kötődéseket, amik támaszul vagy éppen segítségül szolgálhattak.
A királyi tanácsról is sok mindent megtudhatott a népes hallgatóság, mely valóban egy fontos intézmény volt már Szent István korában is. Szent királyunk intelmeinek hetedik fejezete is a tanács fontosságáról szól, azonban nagyon keveset tudunk arról, hogyan is működtette ezt az uralkodó. Annyi azonban bizonyos, hogy a király nevezte ki a tagjait, és amikor korabeli oklevelek jelentek meg, azokon feltüntették a jelenlévők listáját, azokat, akik hallották azt, ami elhangzott. A történész a királyi udvar pozícióiról és azok változásairól, az egyes tisztségek jogköreiről is beszélt, és áttekintést adott a 12. századi uralkodók közötti konfliktusokról is.
A Vörösmarty Mihály Könyvtár következő történelemtudományi programja Zsoldos Attila előadása lesz, mely az Anjou-korral foglalkozik majd. A történész, akadémikus, középkorkutató kutatási területe az Árpád- és Anjou-kori Magyarország politika- és társadalomtörténete. Az előadássorozat harmadik részeként pedig Mezey Barna jogtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora tart előadást az Aranybulláról. A könyvtár ezenkívül helyismereti tábort is szervez fiataloknak, Aranybulla-kvízt készít honlapján, és összegyűjtik az Aranybulla Emlékévben keletkező tartalmakat, ezeket archiválják és böngészhetővé teszik majd.