Váczi Márk előadásával folytatódik a Vörösmarty Mihály Könyvtár Budai úti Tagkönyvtárának A kő marad sorozata. A történész a II. világháború székesfehérvári következményeiről mesél április 23-án, szerdán 17 órától.
1945 március 23-ára lezárultak a második világháborús harcok Székesfehérváron, és még aznap megalakult az Ideiglenes Városi Bizottság 21 taggal, amelynek elnökét április 20-án Székesfehérvár polgármesterévé választották. A Gáspár János polgármester vezette testület megkezdte a városi közigazgatás újjáépítését, kiépítette az újjáépítési közmunkaszolgálatot, valamint az iskolai oktatás is újraindulhatott.
Szombaton este közös mécsesgyújtással emlékeztek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945. március 22-én véget értek a II. világháború harcai Székesfehérváron. A fehérvári civil áldozatok száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, és 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést.
Koszorúzással emlékeztek szombaton a Rác utcai Mártírok emlékművénél arra a tizenkettő ártatlan fehérvári polgárra, akiket szovjet katonák gyilkoltak meg 1945. március 22-én. Az esemény gyászmisével zárult, amelyet Pavle Kaplan esperes celebrált.
80 évvel ezelőtt, 1945 március 22-e estéjén jelentette a 21. szovjet gárdalövészhadtest, hogy Székesfehérvárt végleg elfoglalták. Harmadszorra volt már súlyos harcok színhelye a város, ami mérhetetlen pusztítást okozott testben, lélekben, az épített és a zöld környezetben egyaránt. Családok, gyerekek, nők, anyák és apák, több mint négyezer fehérvári ember tragikus történetét írta bele a II. világháború a város történelmébe.
Koszorúzással emlékeznek szombaton délelőtt a Rác utcai Mártírok emlékművénél arra a tucatnyi fehérvári polgárra, akiket szovjet katonák gyilkoltak meg 1945. március 22-én. Az esemény gyászmisével zárul, amelyet Pavle Kaplan esperes celebrál.
Közösségi oldalán közzétett fotómontázsokkal emlékezik a Szent István Király Múzeum arra, hogy a héten 80 éve annak, hogy 1945. márciusában véget értek a második világháborús harcok Székesfehérváron. Romat Sándor, az Újkortörténeti Gyűjtemény munkatársa megemlékezik a Schlamadinger-ház történetéről, a Vörösmarty Színház épületének pusztulásáról és a Szent Sebestyén templom bombázásáról is.
A Városháza Díszterme adott otthont csütörtökön az 1944-45-ös magyar hadieseményeket elemző konferenciasorozat ötödik rendezvényének, amelyen elsősorban az 1945. március 6-án megindult Tavaszi ébredés hadműveletet és következményeit elemezték a történészek: ez a második világháború utolsó nagy német ellentámadása volt, ami gyökeresen kihatott Fejér vármegye történetére.
A „80 éve történt” című hatrészes konferenciasorozat ismét Székesfehérvárra ér. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltára, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség az 1944-1945. év magyar hadieseményeiről szóló sorozatot indított, ötödik konferenciájuk középpontjában 1945 márciusa szerepel.
- Hát megjöttél, fiam. - Igen, Édesapám. - Aztán szótlanul mentünk egymás mellett be a házba. Éreztem, hogy a bánat, a fájdalom házába jöttem. Istenem, most mennyi van ilyen! - Bejczy Gyula akkori fehérvári püspöki titkár naplójában így írta le azt, amikor nyolcvan éve, hazautazott szülőfalujába. 1945-ben ezekben a napokban nagyon sokan menekültek nyugat felé Székesfehérvárról.
Legutóbbi galériák
Hasonló galériák
Loaded: 0%
Progress: 0%
Remaining Time -0:00
This is a modal window.
Beginning of dialog window. Escape will cancel and close the window.