A pénteki nyitórendezvénnyel kezdetét vette a VI. Emlékparki Nyár Pákozdon, Katonai Emlékpark-Nemzeti Emlékhelyen, ahol előbb a "Huszárgyerek, huszárgyerek…" című rajzpályázatra készített képekből nyílt válogatott kiállítás, majd a Kákics Zenekar „El kell menni katonának..." című műsorával indult a nyári eseménysorozat.
Tíz esztendős a Székesfehérvári Egyházmegye, Székesfehérvár Önkormányzata, valamint számos fehérvári és vidéki szervezet együttműködése, mely garantálja, hogy városunkban a látogatók minőségi kulturális élményekben részesülhessenek a Múzeumok éjszakáján. Az év legrövidebb éjszakáján, június 23-án, szombaton, Szent Iván éjjelén 27 helyszínen mintegy száz program várja a látogatókat Székesfehérváron. A Múzeumok Éjszakájának központi témája idén a család lesz.
Készen vannak a volt Köztársaság Mozi felújításának a tervei, melyben a méltó helyet kapnak a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb templomának a Nagyboldogasszony-bazilikának megmaradt kövei, de elkezdődött már a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületének felújítás előtti felmérése, ahol a „Királyok és szentek. Az Árpádok kora” kiállítás kap majd helyet. Több más elem mellett a program része az Aranybulla-emlékmű felújítása is 2022-re.
Június 15-én hatodik alkalommal kezdetét veszi az Emlékparki Nyár a Katonai Emlékparkban. Pénteken 18 órakor a "Huszárgyerek, huszárgyerek…" című rajzpályázatra készített képekből válogatott kiállítás nyílik, majd 19 órától a Kákics Zenekar koncertjével indul nyári eseménysorozat. Az ingyenes programok magukban foglalnak képzőművészeti kiállításokat, katonazenekarok világi művekből összeállított koncertjeiket, illetve irodalmi- és dalesteket.
Nemzetünk hadtörténelmének legismertebb és legmagyarabb fegyverneme, a huszárság volt a témája annak a gyermekrajzpályázatnak, melyet Kárpát-medence szerte immár hatodik alkalommal hirdettek meg. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete, a Katonai Emlékpark Pákozd - Nemzeti Emlékhely és a nagyváradi Tanoda Egyesület pályázatának fehérvári eredményhirdetését és kiállítás-megnyitóját pénteken a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban tartották, a június 4-i Nemzeti Összetartozás Napja jegyében.
A más nemzetek szabadságának és békéjének érdekében végzett munkájuk közben elesett hősökre emlékeztek és a jelenleg is szolgálatot teljesítő katonákat ünnepelték kedden, a Békefenntartók Napján, Pákozdon, a Katonai Emlékpark-Nemzeti Emlékhelyen. A rendezvényen Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke és Mihócza Zoltán, vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság megbízott parancsnoka adtak át elismeréseket.
A székesfehérvári királyi bazilika építéstörténetéről, az Ecclesia Beatae Mariae Virginis Albaeregalis sorozat keretében megjelent új kötetet mutatták be szerdán a Városháza Dísztermében. Szabó Zoltán építészettörténész műve több téves nézetet módosít, és új, kissé megdöbbentő megvilágításba helyezi a bazilika történetét.
1688-ban, 330 évvel ezelőtt május 19-én szabadult fel Székesfehérvár a 145 éves török uralom alól és kezdődött el Fehérvár barokk korszaka. A 330 évvel ezelőtti eseményekről pénteken emlékeztek meg a Nemzeti Emlékhelyen, ahol a Hermann László Zeneiskola tanárai és diákjai Balassi versekkel idézték fel a kor hangulatát.
Az Emlékhelyek napján, Székesfehérvár Nemzeti Emlékhelye is kinyitotta kapuit, hogy a történelem szerelmesei felfedezhessék a magyar királyok egykori koronázó templomának titkait, kincseit. Egyébként pedig igazi gyerekparadicsom volt szombaton az egész Romkert: a gyerekek beöltözhettek királylánynak, lovagnak, kardozhattak, nyomdázhattak és Szent Istvánnal illetve Gizellával lépkedhettek a hatalmas társasjátékon.
Hagyományőrző bemutatók, tárlat- és idegenvezetés, játékos ismeretterjesztő foglalkozások, óriás társasjáték – május 12-én, szombaton a Nemzeti Emlékhelyek Napján Székesfehérváron is kinyílik a Romkert kapuja, hogy minél többen megismerjék az egykori koronázótemplom történetét.