Január 14-től, péntektől ismét megnyitja kapuit a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely. A KEMPP a téli rend szerint pénteki, szombati és vasárnapi napokon fogadja a látogatókat. Védettségi kártyát nem kérnek, azonban a maszk használata kötelező.
Vasárnap véget ért az idei szezon a Katonai Emlékparkban Pákozdon. „A hetedik te magad légy” című programmal ünnepélyes keretek között történt a zárás, ami a felderítők és az ejtőernyősök napja is volt egyben. Közreműködtek a Magyar Ejtőernyős-Felderítő Katonai Hagyományőrző Baráti kör tagjai.
A szabadkai delegáció tagjai tapasztalatcserére és szakmai kérdések megvitatására érkeztek Székesfehérvárra. A találkozó fókuszában a műemlék- és örökségvédelem, a településkép-megőrzés volt, de szóba került a kultúra is.
A Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület vendége volt kedden este Szabó Zoltán építészettörténész, aki évtizedes kutatásainak eredményeiről beszélt a Városháza Dísztermében. Szabó Zoltán még az Árpád-ház Program elindulása előtt kezdte kutatni a Bazilika építéstörténetét és a témában több kötete is megjelent már.
A járványhelyzet miatt megkésve, kedden ünnepelte huszonöt éves fennállását a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete. Az egykor 25 taggal megalapított társaság mára közel 170 fővel működik, aktív szerepet betöltve az ifjúság honvédelmi nevelésében, valamint a hazafiasság és hazaszeretet értékeinek továbbvitelében.
Az 1278. augusztus 26-án lezajlott morvamezei csatát vitték színpadra, azaz egy száz négyzetméteres sakktáblára a Székesfehérvári SzC I. István Technikum diákjai. Vasárnap ismét 19 órakor, a Nemzeti Emlékhelyen csap majd össze a világos és a sötét sereg, Matuz János dramaturgiája és rendezése alapján.
Az 1278. augusztus 26-án lezajlott morvamezei csatát viszik színpadra, azaz egy száz négyzetméteres sakktáblára a Székesfehérvári SzC I. István Technikum diákjai: augusztus 21–22-én, szombaton és vasárnap 19 órakor a Nemzeti Emlékhelyen csap össze a világos és a sötét sereg, Matuz János dramaturgiája és rendezése alapján. A három király csatáját 19 órától lehet megnézni.
A hagyományoknak megfelelően az Államalapítás ünnepén Szent István király emléke előtt tisztelgett Székesfehérvár a Nemzeti Emlékhelyen. Az Osszáriumnál dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben felhívta a figyelmet az államalapító király és a keresztény kultúrkör értékrendjére, a múlt, a vallás, a hagyományok megőrzésének fontosságára.
Szent István ünnepének reggelén koszorút helyezett el Szent István király sírjánál Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere. Szent István király 1038. augusztus 15-én halt meg és Székesfehérváron temették el, az általa építtetett bazilikában, melynek védőszentje Szűz Mária.
A Nemzeti Emlékhely-Középkori Romkert történetével, építési periódusaival, és az ott eltemetettek kilétével ismerkedhettek meg az érdeklődők Líbor Csilla régész-antropológus, a királyaink csontjait tartalmazó osszárium kurátora rendhagyó tárlatvezetésén, csütörtökön.