szentkorona

Idén is az ünnephez méltó keretek között emlékezik Székesfehérvár az állam- és városalapító szent királyra. Augusztus 13-a és 17-e között zajlik a Királyi Napok Folk Fesztivál,  augusztus 14-e és augusztus 16-a között három estén át idézhetjük fel a szertartásjátékok hangulatát a Bartók Béla téren, a Koronázási Ünnepi Játékok napjainak idején pedig újra középkori hangulat lesz a Belvárosban.

Szabados György történész írásával emlékezik II. (Vak) Béla (1131–1141) királyra a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. A király élete nagy részében gyámolításra szorult, uralkodóként azonban erős országot teremtett, királysága területét gyarapította, termékeny apaként pedig a dinasztia további életét biztosította az Álmos-ág trónfoglalásával.

Az Árpád-ház Program keretében végzett kutatásokra támaszkodva újult meg Engel Pál Magyarország középkori településtörténetéről húsz évvel ezelőtt - CD-ROM-on - kiadott adatbázisa. A Magyarország a középkor végén című digitális atlasz egy futtatóprogram letöltésével bárki számára elérhető.

Fény derülhet a Hunyadi-család származására; Corvin János horvátországi sírjának feltárásával Mátyás király csontjai is azonosíthatóvá válhatnak a székesfehérvári királysírban lévő csontok között - erről beszélt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Facebook-oldalán szerdán közzétett videóban.

IV. Béla magyar király (1235–1270) és Laszkarisz Mária meglehetősen hosszú, ötven évig tartó házasságát gazdag gyermekáldás kísérte. A házaspárnak nyolc leánya és két fia született. A lányok közül Jolánt és Konstanciát boldogként, Kingát és Margitot szentként tiszteli a katolikus egyház.

Laskai Osvát ferences szerzetes (†1511) prédikációgyűjteményében a 76. prédikációban állította az alábbit: „Az Úr ezeregyedik esztendejében István fejedelmet Székesfehérvárott mindenki örvendezésével megkoronázták (anno Domini millesimo primo Stephanus dux in civitate Albensi laetantibus cunctis coronatus est).”