A hagyományokhoz hűen ismét megnyitja kapuit a Városháza a Székesfehérvári Királyi Napok idejére. A város legfontosabb épületének termeit és a koronázási jelvények másolatait augusztus 14-től 23-ig láthatják az érdeklődők.
Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt. Kétezer évvel ezelőtt már az "Árpádok" családja és rokonaik az Uráltól délre és nyugatra helyezkedtek el.
Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a Prohászka ligetben Szent László király napja alkalmából. A magyar lövészek védőszentjének, a legendás lovagkirálynak a szobra előtt Sándor Zsolt vezérőrnagy és Spányi Antal megyéspüspök mondtak ünnepi beszédet, hangsúlyozva a nagy előd jelenbeli példakép-szerepét.
1141. télutóján akadálytalanul, igen gyorsan ment végbe a királyváltás: három nappal II. (Vak) Béla király (1131–1141) halála után, február 16-án Székesfehérvárott már Géza fejére is tették a koronát. Apja szilárd trónt hagyott rá, de hozzá hasonlóan az ő idejét is rövidre szabta a sors, mindössze 32 évet élt.
540 éve, 1480. május 19-én hunyt el Jan Długosz lengyel történetíró. Tőle származik I. Ulászló székesfehérvári királyavatásának részletes leírása, amit szemtanúként örökített meg, valamint helyben szerzett saját értesülését dolgozva be munkájába feljegyezte, hogy Géza fejedelem nyughelye a székesfehérvári Szent Péter és Szent Pál-templomban volt.
Háromnegyed évezrede, 1270 május 3-án szállt sírba IV. Béla király. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Szabados György történész írásával emlékezik a király életművére.
A Vörösmarty Könyvtár Olvasótermébe várják az érdeklődőket február 25-én kedden 17 órára, ahol Magony Imre vezetésével „Társa az országnak” címmel írt könyvén keresztül pillanthatunk be a királynék fehérvári koronázásának titokzatos világába.
Látványos fényekkel kezdődtek 2019-ben a Székesfehérvári Királyi Napok, majd másnap együtt énekeltünk a fúvósokkal, néztük a fényjátékot a Bíróság épületén. Kiállítás nyílt IV. Béla életéről a múzeumban, róla, illetve koráról szólt a Koronázási Ünnepi Játékok és a szertartásjáték; Rúzsa Magdi koncertjén egy gombostűt sem lehetett leejteni; kimulattuk magunkat az Öreghegyen és táncosok hozták el a világot Fehérvárra.
Siklósi Gyula, a 2017-ben elhunyt nemzetközi hírű régészprofesszor születésének 70. évfordulóján avattak síremléket a Béla úti temetőben. Az emlékezők a síremléknél szóltak arról is, hogy a legújabb kutatások visszaigazolják azokat az eredményeket, amiket ő hagyott ránk, szellemiségéből pedig a jelenben is erőt meríthetnek azok, akinek hozzá hasonlóan "szent ügye" Székesfehérvár.
Augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a város papságával együtt celebrált szentmisét a Szentkorona hiteles másolatának és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében Spányi Antal, püspök a Szent Imre templomban. A szentmise után a főpásztor megáldotta az új kenyeret, mint a családi jólét és a jövő jelképét, majd Isten áldását kérte valamennyi magyar család kenyerére és életére.