Látjuk a fákon, növényen, talajon is, hogy ki van száradva. Mit tehetünk ilyenkor mi a városban, illetve a Városgondnokság, amikor a közterületi növényállományt gondozza?
A szélsőséges időjárási viszonyokat kevésbé tolerálnak a növények. Két véglet van: vagy nagyon sok a csapadék, ami először jól jön, aztán utána ugye már a talaj sem tud vele mit kezdeni, a növények sem tudják hasznosítani a vizet, illetve van a másik oldal, mint amiben most is vagyunk, hogy nagyon régóta nem volt már számottevő csapadék, ami át tudta volna áztatni a talajzónát.
Az egynyáriak nagyon megsínylették a hőséget, és ez nem csak fehérvári viszonylatban mondható el.
Ahogy jártam az országot a Virágos Magyarország mozgalom zsűritagjaként az előző hónapban, mindenhol ezt tapasztaltam. Nem tudják azt a díszértéket adni a növények, mint amit kellene, még öntözés mellett sem. Perzseli őket a nap és sajnos nem nagyon viselik el ezt a magas hőmérsékletet sem. Véleményem szerint a nemesítésnek komoly kihívás lesz ez a jövőben, mert nyilván egynyári virágok vannak és lesznek is. A nemesítést pedig úgy kell irányítani, hogy ellenálló fajtákat lehessen kiültetni a közterületekre is.
Sajnos az idősebb már beállt fákon is lehet látni a változást, mert nyilván mind a nyolcvanezer közterületi fát nem lehet minden területen öntözni a városban. Már most augusztusban is lehet látni, hogy megkezdődött a korai lombhullás, aminek csak két hónap múlva kellene kezdődnie. A fa így tud védekezni. Gyorsan a levélből visszaszívja a tápanyagot a túlélés érdekében, ez az egyetlen védekezési lehetősége a kiszáradás ellen.
Ilyenkor is érdemes megöntözni, mert sok esetben nem elszárad ilyenkor a fa, jövő tavasszal újra ki fog hajtani?
Mindenképpen, hogyha tehetjük, akkor öntözzük és mehet az 50 liter víz/fa nyugodtan, ezt jól tudja hasznosítani. Nagy segítség ez neki, mert ugyan megkezdődött a lombhullás, de attól még a fának kell a körforgásához mindenképpen a víz.
Fehérváron 80 ezres a közterületi faállomány, ebből jó néhány ezer fa, az fiatal fa. Miket és hogyan öntöz a Városgondnokság idén nyáron? Gondolom, nagyüzem van öntözés terén…
Amilyen infrastruktúránk csak van, az öntözésre van beállítva. Az újonnan ültetett fákat az első, második, illetve a harmadik évbe öntözzük, tehát eddig szükséges normál esetben, hogy a fa önálló életet tudjon élni már mesterséges vízutánpótlás nélkül is a városban. Viszont lehet látni, hogy további öntözéses időszakra van szükség, már nem csak a fiatal fák esetében.
Mindenképp meghálálják az öntözést, mert ne felejtsük el, hogy egy épített környezetben vagyunk, nem erdőben, tehát teljesen más az alattunk lévő talaj és más a talajnak a vízgazdálkodása is.
Ebből adódóan is, ha tehetjük, akkor mindenképp öntözzük a környezetünkben lévő fákat folyamatosan.
Az idősebb fáknak a gyökérzónája mélyen van, azért jelenleg valószínűleg nincs átszáradva a talaj, mint két éve nyáron. Ilyenkor a fák a városban is igyekeznek segíteni egymást, hogy a nagyobb fa segíti a kisebbet egy kicsit a gyökéren keresztül, akár a vízfelvételben?
Vízfelvételben sajnos nem. Nyilván vannak közös kapcsolatok a gyökérzónában, de azok inkább gombakapcsolatok, vízfelvételben sajnos nincs ilyen segítség, mindegyik fa saját magáért harcol, tehát küzd a létezésért.
Hogy látja, hogyan áll, milyen állapotban van jelenleg a fiatal faállomány a városban?
Szerintem azért sokkal jobban, mint két éve nyáron, ami egy nagyon extrém nyár volt. Akkor azért meg voltunk ijedve, mert rengeteg idős fa is lombját vesztette idejekorán, és nem lehetett akkor eldönteni hónapokon keresztül, hogy most ők véglegesen kiszáradtak-e. Ugye két éve nyáron augusztus 20. körül volt a vízválasztó, emlékszem, akkor érkezett nagyobb mennyiségű csapadék, ami tulajdonképpen megmentette a fáinkat, és tavaly tavasszal nagyon szépen ki is hajtottak. Jelenleg valamivel jobb a helyzet, de szükség lenne tényleg nagyon a csapadék utánpótlásra.
Meddig bírják a fák így víz nélkül? Ezen gondolom a szakma is vitatkozik, vagy a szakma is most idomul, próbál alkalmazkodni az időjáráshoz, és különböző praktikákat alkalmazni, mert ilyet nem tapasztalt senki még ezidáig.
Nem tapasztaltunk még ilyet, éppen ezért egy hatalmas kihívás ez most a nemesítőknek. Gyorsan kell úgymond kikísérletezni, hogy melyek az ellenállóbb fajták, mert valószínűleg hasonlóak lesznek a nyarak. Az évelők viszonylag jól vizsgáznak a városban, bár az öntözés nélküli területeken ők is megsínylették a meleget. A cserjék, növényvédelem szempontjából mondhatjuk, hogy „elvannak”, tehát hogyha valami nem károsítja őket, akkor nem gyengülnek le. A fáknál van nagy kihívás, hogyha mélyebben átszárad a talaj, akkor azért ez hamar meglátszik rajtuk.
Többször tett felhívást a Városgondnokság, hogy aki teheti öntsön egy-egy vödör vizet a környezetében található fákra. Volt civil összefogás is a Palotavárosi tavaknál és még azt is megérhetjük, hogy a jövőben nagyon fontosak lesznek az öntözőkörök a városi környezetben...
Nagyon jó kezdeményezés volt, rendkívül sokat tettek a tópart környékén található fákért, amiért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. Két éve kezdte el először kérni a Városgondnokság, hogy aki teheti a környezetében lévő fákat öntözze és most már egész komoly megmozdulások vannak erre.
Az öntözési kapacitásunk nem kicsi, de végesek a lehetőségeink. A városgondnokságnál folyamatosan mennek a kollégák az öntözőautókkal és hordják a vizet a város különböző területeire.
A fiatal fás részeken, mint például alsóvárosi szabadidőparkban mi történik ilyenkor a fákkal? Itt viszonylag nagyobb fákat is ültettek és egyszer egy erdő lesz itt. Nem most lesz szép, hanem majd 10-15 év múlva kezd látszani igazán, viszont ahhoz most gondozni kell a fákat.
A fáknál öntözőzsákok vannak és heti két alkalommal vannak feltöltve. Ez egy 50/70 literes zsák, attól függ, hogy mekkora a fa, és körülbelül 2-3 nap alatt szivárog lassan ki a vízutánpótlás. Az alsóvárosi parkban pedig szánt szándékkal van meghagyva magasra a „fű”, és hogyha megnézzük lehet rajta látni, hogy nincs kiégve - mondhatjuk, hogy csúnya, meg gazos, de nagyon jó a talajnak. Így valamilyen szinten tudjuk úgymond hűteni, vagy kicsit nedvesebben tartani a talajt, ha nagyobbra meg van hagyva a növényzet. A fenntartási szempont itt az, hogy évi kétszeri kaszálás van mindössze. A főbb útvonalak mellett ott elhalad a fűnyíró traktor, egy kontúrsávot vág, hogy ne legyen zavaró ott a közlekedőknek, meg hogy egyértelmű legyen mindenkinek, hogy gondozott a terület. A magasra hagyott növények már levirágoztak, tehát hamarosan le lesz majd kaszálva, de eddig meg volt hagyva, többek között azért is, mert a rovaroknak ez egy kiváló élőhely.
Ehhez a területhez türelem kell, egyik napról a másikra nem nő erdő, jónéhány év, amíg szép lesz és a fák benövik.
Meg kell csak nézni a Petőfi Park déli részét, ami húsz éve egy füves terület volt, ahol már nyár elején kisárgült a fű és most, ahova fákat ültettett a város, gyönyörűek lettek és a Petőfi park ezen része már számottevően árnyékos.
Szépen megnőttek ezen a részen már a fák, és van a belvároshoz közeli terület, ahol 9-10 éve fejeződött be a második ütem, ott még növendékfák vannak, de úgy látom, hogy ők is jól érzik magukat ezen a helyszínen a rendszeres öntözés mellett.
Egy másik fontos dolog a városi környezetben, hogy egészen más hőterhelést kap egy olyan fa, ami szilárd burkolatú utak mellett van, itt egészen más a klíma mint a városon kívül…
Épített környezetben vagyunk, ami nem összekeverendő az erdővel, tehát itt a fának úgymond sokkal kisebbek a lehetőségei.
Kevesebb a rendelkezésre álló talaj, ott vannak a közelében a burkolatok, az épületeknek az alapzatai, úgyhogy teljesen más a szempont, tehát nekik sokkal küzdelmesebb úgymond a túlélés, mint egy erdei fának.
Lehet tudni, hogy a városi zöld faállománynak mi a tűréshatára? Elképzelhetőnek tartja azt, hogy ha egy olyan extrém időjárás lesz az elkövetkezendő 10-15 évben, hogy nyáron akár huzamosabb ideig 40 fok fölötti hőmérsékletünk lesz, akár több héten keresztül, akkor egyszerűen azt már nem viseli el a faállomány? És talán az európai civilizációnk történetében olyan történik a korábban a kontinentális éghajlathoz alkalmazkodott városok fáival, hogy elkezdenek kiszáradni már nagyobb példányok is?
Hát erre így nehéz válaszolni, de azt gondolom, hogy éppen ezért hozták létre az előző években a szakmában az utcafásítási jegyzéket. Ez egy ajánlott jegyzék a városi klímát tűrő fákról. És megint csak a nemesítésre hivatkozva elmondható, hogy a nagy faiskolák azért valamilyen szinten erre már készültek az előző években is, mert folyamatosan tesztelik a fákat különböző városokban, különböző területeken. Azokat ajánlják, amik bírják a klímánkat.
Milyen fajta fák ezek?
Fehérváron például, van a strand mögötti parkolónál egy fasor, az volt a legelső öntözőzsákos fasorunk. Itt „Tilie Tomentosa Sissi”, fajtát ültettünk, ami egy ezüsthárs fajta és 100%-os a városban az eredése. Ez egy mediterrán növény, tesztjelleggel ültettük, és nagyon jól beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ezeknél is lehetett látni ugyan, hogy amikor bejött a szárazság, egy picit lombhullásnak indult, - pedig ezeket a fákat már nem kéne öntözni, mert öt éve telepített fák. Viszont a kollégák megöntözték, és a fa egyből korrigálta magát, azonnal abbahagyta a lombhullást. Ez is jól mutatja, hogy mennyit is számít egy-egy öntözés.
Van kertészmérnök tapasztalata magánkertek kialakításában, és nem csak a városi zöld környezet fenntartásában. Ott például mit javasol, ha valaki kertet épít Fehérváron, milyen fákat ültessen. Felejtsük el azokat a fajta fákat, amiket korábban nagyapáink is ültettek, és próbáljunk meg úgy kialakítani a kertünket, hogy a fák kapcsán szakember tanácsát kérjük a fajtaválasztáshoz mert így lesz szép és fenntartható a magánkertünk a szélsőséges időjárási viszonyok között?
Igen, az a legjobb, ha van lehetőségünk szakember tanácsát kérni, mert egy adott kertben mindig a hely is, meg a funkció is meghatározza, hogy milyen habitusú fák ültethetők. A kertészeti árudákban is készséggel segítséget adnak ehhez a szakemberek.
A nyolcvanezres közterületi faállomány mellett Fehérváron a kertvárosi övezeteink is viszonylag nagyok, és nagyon szép nagy kertek vannak.
Ha megnézzük például a levegőből, akkor látszik, hogy nagyon szép, zöld kertvárosaink vannak.
Fontos megjegyezni, hogy itt általában öntözött területekről beszélünk, és ez is rendkívül sokat számít a városi klímánk szempontjából.
A faállomány mellett fontos dolog, hogy nem csak fák, hanem különböző fajta virágok vannak a városban. Most viszonylag nagyobb visszhangot kapott a közösségi médiában, hogy a Virágóránk „tönkrement”. Miért ment tönkre?
Sajnos nagyon sok „csapás” érte, valóban tönkrement a növények jó része. Azt azért tudni kell a Virágóráról, hogy öntözőrendszerrel van ellátva, tehát automata öntözőrendszer végzi a napi vízutánpótlást. Viszont ami egy hatalmas probléma volt, amit nem lehetett tervezni, hogy bekerült az ágyásba egy károsító csiga fajta, ami szinte teljességében egyik napról a másikra, tarra rágta a növényeket. Ilyenkor, mikor fellép egy ilyen növényvédelmi probléma - mindegy, hogy kórokozóról vagy kártevőről beszélünk - a növény legyengül. Tehát arra törekszik, hogy megújítsa magát. Aztán a legyengült növény megkapta ezt a forró levegőt és hiába volt öntözött a terület, sajnos megsínylette, és egy részük elpusztult. Nem volt más opció, mint az, hogy a növényeket ki kellett szedni, és új növényekkel beültetni a területet.
Koncepciót is váltanak a Virágóra kapcsán. Jövőre egy külső tervező fogja tervezni, és egy kis átalakítás is lesz majd.
Az a szempont, hogy pont a klímánkhoz igazítsuk a növényösszetételt, tehát ugyanúgy egynyáriak lesznek, viszont szigorúbban válogatottabbak és megnövekszik majd a virágfelület is.
Ahol jelenleg a madárbirses terület van a platánfa alatt, arra szépen ki fog bővülni a virágos ágyás színes egynyári növényekkel.
Az évelők hogyan bírják a kavicskertekben ezt a hőmérsékletet?
Azt látom, hogy a körforgalmakban, ami aztán végképp nem öntözött, és mindenféle aszfaltnak meg betonnak ki van téve, egy picit ugyan megégtek, viszont valamilyen szinten akarja magát kompenzálni és például a macskamenták most újra kezdenek virágozni. Ha egy növény nem érzi jól magát, akkor nem a virágzat lesz az első, amit majd nevelni szeretne, hanem próbál túlélni, de valószínű, hogy például ez egy olyan növény, aminek annyira nagy a tág tűrése, hogy még ebben az extrém időjárásban is újra virágot tud hajtani.
Nyár elején még intenzív virágzásban voltak az évelő növények a kavicságyásokban, mostanra ezek az ágyások is megsínylették a hőséget, de jól bírják az extrém időjárási körülményeket.
Nincs más lehetőség, alkalmazkodnia kell a városi kertészetnek, a városi zöldterület fenntartásnak a megváltozott klímához?
Igazából ez egy új dolog mindenkinek és a különböző városokkal együtt a szakemberek, kertészmérnökök, faápoló szakmérnökök megbeszéljük ezeket a helyzeteket, hol milyen jó tapasztalatok vannak és azt is, hogy mit is tehetünk egyes helyzetekben.
Egy másik nagyon-nagyon fontos dolog is történik mostanában a városi fáinkkal, ami sajnos egyre gyakrabban lesz Fehérváron. A háború után ültetett faállományunk láthatóan kezd megöregedni, és vannak olyan idős koros fáink is, amik a városi környezetben már nem maradhatnak, mert nem kockáztathatja senki, hogy bárkire vagy bármire is tonnás ágak zuhanjanak.
Azt tudom hangsúlyozni, hogy épített környezetben vagyunk, tehát lakóházak mellet, parkolók, járdák felett, és nyilván rendkívül fontos a faállomány, de a balesetveszély sokkal elsődlegesebb tényező, ezért időközönként, tehát ütemezve muszáj ezeket az úgymond nagyra nőtt fákat kordában tartani. Valamilyen szinten mondhatjuk azt, hogy ez folyamatos, viszont a nagyobb munkát természetesen ősszel, illetve téli fagymentes időszakban végezzük.
Kiemelt feladat a fiatal fák öntőzése a Zichy ligetben.
Nagyon koros fák vannak például a Zichy ligetben, ahol a veszélyes nagy ágak és a fiatalító beavatkozások mellett már évekkel ezelőtt elkezdtük az új fák ültetését.
A hosszú távú terv, hogy majd egyszer, ha eljön az ideje egyből nagyobb méretű koros fák fognak majd a régiek helyére kerülni. Ez egyszer elkerülhetetlen lesz, hiszen rendezvények vannak itt, rengeteg ember megfordul, és nem szabad kockáztatni a városban senkinek a testi épségét.
A melegről, szárazságról és növényekről beszélgettünk, de nem csak ezt hozza a klímaváltozás, hanem esetenként havi csapadékmennyiség lehullását fél óra alatt, amit egy városi csapadékvíz elvezető rendszer nem bír, tehát ilyen felhőszakadás esetén lesznek pocsolyák, kiöntések?
A másik fontos dolog a klímaváltozással kapcsolatban az extrém a hőmérséklet mellett, hogy ha esik, akkor nagyon sok esik, aminek az elején örülünk, aztán utána már nem örülünk annyira. Látjuk a híradókban, hogy egyes városokban autók is úszhatnak egy-egy extrém eső után Európában. Egy idő után sajnos a talaj sem tud a sok vízzel mit kezdeni, mert véges a befogadóképessége. Nyilván a növényzetnek sem tesz jót, hogy áll a vízben, mert hogyha ez hosszú távon bekövetkezik, akkor az akár fulladáshoz is vezethet. Tetszik vagy nem tetszik sajnos el kell fogadni, hogy a klímaváltozás megkezdődött, mert ezek az éghajlati tényezők már azt jelzik. Egyre fontosabb lesz a csapadékvíz hasznosítás, a jó fajtaválasztás helyi körülményekhez alkalmazkodva és minél több lombos fa ültetése a környezetünkben.
