Itt a gyermek nevetni mer, OTTHON a szó, mit keresel - Díszközgyűlés a Szent István téren

Az ünnepi közgyűlés felvezetéseként újra láthattuk a Fehérvári királyok menetét, a történelmi óriásbábok és hagyományőrzők felvonulása a Városház térről érkezett a Szent István térre.

Díszközgyűlésünk kezdetén a Fehérvár fanfárt hallhattuk a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar előadásában, majd „Üdvözlégy Szent István Király!” címmel az Alba Regia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pulutyka csoportja és a Szedtevette zenekar előadásában láthattuk a Szent István király Szent Imre herceghez írt intelmeinek népzenei és néptáncos adaptációját. Az intelmek Matuz János előadásában hangzottak el, szólót énekelt Zsikó Zsuzsanna. A műsort Majoros Róbert, az Alba Regia Táncegyüttes művészeti vezetője szerkesztette.

Az ünnepi műsort követően dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott ünnepi beszédet, aki beszéde elején Kiss Gábor fiatal fehérvári író „ITTHON – Fehérvár” című verséből idézett: „Barátom, gyűlöleted dugd egy zsákba, és dobd a kukába! Ez nem az a hely, itt a gyermek nevetni mer, OTTHON a szó, mit keresel.”

Székesfehérvár polgármestere beszédében felhívta a figyelmet, hogy fontos visszaemlékezni sorsdöntő történelmi korokra, kiemelkedő személyekre és meghatározó tettekre, mivel „ha egy olyan nemzet tagjaként tekintünk önmagunkra, amely a történelem számos viharán küzdötte át magát sikerrel, amelynek nagyjai milliókat egyesítettek egy cél érdekében, amelynek tagjai a tudomány, a művészet vagy a sport terén értek el világra szóló eredményeket, erőt érezhetünk a legnagyobb tettekre is!”. Ellenben, ha „tehetetlennek, nagy elhatározásokra, tettekre alkalmatlannak, gyengének érezzük, tartjuk magunkat, akkor vélhetőleg nem is lesz komoly befolyásunk a dolgok alakulására.”

Mint fogalmazott - ahogy később még számos kora népünk történelmének - Szent István élete, az államalapítás, kárpát-medencei létünk megszilárdítása is ilyesfajta inspirációt adhat a jelen emberének – ahogy adott már sok-sok nemzedéknek. „Ma persze szerencsére nem a kardokat csiszoljuk, hanem az elméket és a tehetségeket. A természetet nem uralni akarjuk, hanem óvni azt, a fákat nem kivágjuk, hanem ültetjük. És teret adunk közösségek megszületésének és virágzásának.” –emelte ki a város polgármestere.

A ma történéseit értékelve dr. Cser-Palkovics András beszédében elmondta, Fehérvárnak a jelen teendőiből duplán ki kell vennie a részét, hiszen ez a város érdeke, de azért is, mert különleges múltunk, történelmi rangunk is ezt követeli.

„Különleges város tehát Székesfehérvár, ahol bátran erőt meríthetünk a mosolyból, a jókedvből és a kulturális pezsgésből. Különleges város, ahol sosem kerestük azt, ami megoszt minket. Ahol a közösség erejével segítettük át magunkat az akadályokon, mindig szem előtt tartva a minket egyesítő célokat. Különleges város, mert Székesfehérvár az otthonunk. Az otthonunk, ahol százezren vagyunk egy csapatban, közös múlttal, közös álmokkal, közös jövővel!” – hangzott el dr. Cser-Palkovics András polgármester beszédében.

Székesfehérvár polgármesterének beszéde után került sor a város kitüntetéseinek átadására. Ezzel kapcsolatban Cser-Palkovics András beszéde végén megjegyezte: „Merjünk dicsérni, merjünk egymásra mosolyogni! Talán minden másnál erősebb hajtómotor, ösztönző az, ha látjuk, hogy erőfeszítéseinket nem közömbös hallgatás, hanem elismerés fogadja.”

A Székesfehérvár Díszpolgára címet a székesfehérvári közösséget építő négy évtizedes szolgálata elismeréseként Milcsinszky Alajos címzetes kanonok, nyugalmazott plébános, a fogyatékkal élők életminőségének javításáért végzett munkája elismeréseként Ribi Péter, a Fehérvár Travel Kft. ügyvezetője vehette át. Posztumusz „Székesfehérvár Díszpolgára” kitüntető címet adományozott a közgyűlés Dr. Martyn Gizellának.

Milcsinszky Alajos Budapesten született, majd Székesfehérváron érettségizett 1950-ben. 1956-ban szentelte pappá Shvoy Lajos püspök. Önálló lelkipásztori beosztást plébánosként először Kápolnásnyéken nyert, majd 1977-től 40 esztendőn át szolgált Székesfehérvár különböző plébániáin. 1995-ig vezette a Ciszterci templomot, majd rövid ideig a Maroshegyi Egyházközséget, végül 1996-tól 2017-es nyugdíjazásáig Szárazrét plébánosa volt. Lelkipásztori feladatai mellett az egyházzene is fontos szerepet töltött be életében. 1999 és 2006 között a Ciszterci Szent István Gimnázium spirituális vezetője volt. Külön érdeme, hogy tette mindezt csendesen, higgadtan, szelíden, ugyanakkor krisztusi határozottsággal. Sosem engedett a külső nyomásnak, de mindig kereste és megtalálta a keresztény összhangot, a harmóniát, melyből a hívei gazdagon merítenek még ma is. Számos egyházi kitüntetése mellett húsz éve Székesfehérváron Pro Civitate-díjat vehetett át. A közösségek kovásza volt a plébániákon, minden korosztály számára hitelesen és jó hatással adta át a keresztény értékeket, közvetítette a keresztény kultúrát.

Ribi Péter Székesfehérváron született, matematikus mérnöki diplomát szerzett, ám csak rövid ideig dolgozott választott szakmájában. Szabadidejében szívesen utazott és foglalkozott idegenforgalommal, később erre alapozva hozta létre saját cégét,a Fehérvár Travel Utazási Irodát,melyet rendkívüli szorgalommal, kitartással, becsületes és értékteremtő szemlélettel épített fel lépésről lépésre. Az ország egyik legnagyobb utazásszervező irodája, mely büszkén viseli városunk nevét, minőségi élményekben és magas színvonalú ellátásban részesíti a kulturált, aktív kikapcsolódásra vágyókat szerte a világban. Személyiségét az elbizakodottság helyett a tisztaság, az emberbaráti szemlélet jellemzi. Kimagaslóan segíti Székesfehérvár közösségét a 2008-ban elindított alapítványán keresztül. Felelősséget vállal az oktatás, a sport, a kultúra, a szükségben élők támogatásáért, különösen a fogyatékkal élők életminőségének javításáért a városban és Fejér megyében. Hitvallását híven tükrözi alapítványának jelmondata: „Lemondani a feleslegről akkor, amikor másoknak a szükséges hiányzik: nem jótett, hanem kötelesség!” Életművének és munkájának elismeréseként Ribi Péter 2018-ban átvette Székesfehérvár legrangosabb civil elismerését, a Szent István Emlékérmet és Díjat.
Dr. Martyn Gizella (1936-2018) Pécsett született, ott végezte el az orvosi egyetemet, gyermekgyógyászatból, majd házi- és üzemorvostanból is szakvizsgázott. 1972-től praktizált Székesfehérváron, mindvégig ugyanazon a helyen, a Szekfű Gyula utcai felnőtt háziorvosi rendelőben. Kiemelkedő gyógyító munkájához hozzájárult rendkívül empatikus, türelmes személyisége, bármilyen problémával fordultak hozzá, ő mindig igyekezett segíteni, fogalommá vált a páciensei körében. Magas szintű, tapasztalatokkal teli szaktudása, és halk szavú, ugyanakkor erőt és hitet adó személyisége példakánt szolgált kollégái számára is. Hivatása magas színvonalú gyakorlása mellett aktív részese volt városunk kulturális, társadalmi közéletének, személye közösségi igazodási pont volt. Sok évtizedes tevékenységét több alkalommal is elismerték: 2007-ben Szent István-díjban, 2009-ben Pro Civitate-díjban, majd 2011-ben a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel elismerésben részesült. Dr. Martyn Gizella hippokratészi esküjének megtartása mellett egész életében emberként is kiemelkedően segítette a betegeket.

A díszközgyűlésen Pro Civitate díjat kapott Auth Ágnes karnagy, ének-zene tanár, Farkas Sándor mesteredző, Dr. Hagymásy László osztályvezető főorvos, Hirtling István színművész és Molnár Dezsőné tanár.

Auth Ágnes 1979-ben kezdett tanítani a Zentai úti Általános Iskolában. 15 év után, 1994-ben a Teleki Blanka Gimnáziumba került. Itt, a már működő vegyeskar mellett megalapította a lány- és a fiúkart. A kórusokkal rengeteg sikert ért el, jelentős értékkel gazdagítva Székesfehérvár zenei életét. Embersége, lelkesedése olyan hajtóerőt jelentett, hogy diákjai mindig szívesen vállalták a megmérettetésekre való felkészülést, amelyre nem volt elegendő heti egy óra. Az eredmények magukért beszélnek: a keszthelyi Helikonon 10 arany minősítés mellett négy fődíjat, négy Kodály Kórusversenyen négy aranyminősítést, az ezredfordulón rendezett linzi kórusolimpián egy arany és egy ezüst minősítést kaptak, valamint 26 „Év Kórusa” díjat nyertek el az évek során. Auth Ágnes az idei tanévvel zárta pedagógusi pályafutását, nyugdíjba vonult.

Farkas Sándor Zalaegerszegen született és itt kezdte meg edzői pályafutását. Később Pécsre, majd Székesfehérvárra került. A fehérvári sporttörténelembe akkor írta be örökre a nevét, amikor az ezredfordulón háromszor bajnoki aranyra, kétszer pedig kupagyőzelemre vezette az Albacomp férfi csapatát. A pálya szélén mindig mozgó, egy-egy bírói döntés ellen hevesen tiltakozó vagy éppen egy-egy bravúros akció végén örvendező alakja is mindenki számára emlékezetes. A kosárlabda sportág női vonalán vállalt munkát, majd tíz év után, 2015-ben tért vissza Székesfehérvárra. Az utánpótlás irányítását komoly kihívásként értékeli. Személyisége, szakmai munkája garancia arra, hogy néhány év múlva mind több saját nevelésű sportoló léphet pályára. Így nemcsak dicső múltja, hanem jövője is lesz a székesfehérvári kosárlabdának.

Dr. Hagymásy László főorvos kiemelt szakterületei a családközpontú szülészet, a meddőség, az incontinencia, a nőgyógyászati sebészet és a daganatsebészet. A szakmailag elismert főorvos a családközpontú szülés élharcosa. Vezetésével évek óta azon dolgoznak a kórházban, hogy minél családiasabb légkört alakítsanak ki mind a szülőszobákban, mind pedig a gyerekágyas osztályokon, ahol a kisbaba érkezése a család születését jelenti.

Hirtling István Jászay Mari-díjas színművész, érdemes művész a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1984-ben szerzett diplomát. Játszott a Radnóti, a Merlin, a Nemzeti és a Madách Színházban, majd Dunaújvárosban, Veszprémben majd nagyon sokak örömére Székesfehérváron, a Vörösmarty Színházban is. Színpadra lépett a Család ellen nincs orvosság, a Bizánc, a My Fair Lady, a Hamlet és A Fösvény című darabokban, illetve a nagyközönség láthatta III. Béla szerepében a 2017-es Koronázási Szertartásjátékban. Mindig büszke gyökereire, fehérvári származására. Tavaly a Katolikus Társadalmi Napok világi védnökeként így beszélt a városról: „Mit jelent nekem Székesfehérvár? Azt az örömöt, hogy látni egy várost, amely napról napra, hónapról hónapra, évről évre, a szemem láttára öltözik ünneplőbe. A kultúra diadalát látom ebben a városban.”

Molnár Dezsőné Csirke Erzsébet Somogy megyében született, 1952-ben férjével költözött Székesfehérvárra. 1955-től 20 évig a II. Rákóczi Ferenc, majd a Vasvári Pál, illetve a Németh László Általános Iskolákban dolgozott. A Rákóczi iskolában együtt tanított Áron Nagy Lajosnéval, szoros barátság alakult ki köztük, melynek köszönhetően megismerkedett Áron Nagy Lajossal és művészetével. A festő halála után szívén viselte, hogy a művész emléke ne menjen feledésbe. 1997-ben emlékkiállítást szervezett, és aktívan közreműködött a művész első albumának a megjelentetésében. A művész hagyatékának gondozója lett. Ezen feladatának a mai napig is becsülettel eleget tesz, elsősorban neki köszönhető, hogy Áron Nagy Lajos neve és életműve máig él a köztudatban, gazdagítva városunk kulturális életét.

Az ünnepi közgyűlésen „Tiszteletbeli Polgár” kitüntető címet vehetett át Juhász Roland labdarúgó és Janusz Ireneusz Wójcik, az Opolei Vajdaság kulturális tanácsadója.

Juhász Roland az MTK színeiben mutatkozott be az élvonalban, több mint 100 mérkőzés, magyar bajnoki cím, kupagyőzelmek után 2005-ben igazolt a belga rekordbajnok Anderlechthez, ahol négyszeres bajnok lett. Volt kupagyőztes, szuperkupa-győztes, csapatkapitány, valamint szerepelt a Bajnokok Ligájában is, ahol gólt fejelt a Milánnak. Összesen 207 meccs után távozott Belgiumból, és a Vidihez igazolt 2013-ban. 2013-ban, 2016-ban és 2017-ben bajnoki ezüstöt, 2015-ben Magyar Kupa ezüstöt szerzett, majd 2015-ben és 2018-ban pedig aranyérmet akasztottak a nyakába. Játékintelligenciája, sport iránti tisztelete, pályán belüli és kívüli magatartása miatt sok fiatal példaképe lehet.

Janusz Wójcik közel húsz éven át az Opolei Marsalli Hivatal Kulturális, Sport és Turisztikai Főosztályának vezetőjeként dolgozott, 2015 óta az Opolei Vajdaság kulturális tanácsadója. A magyar-lengyel kapcsolatokat, és azon belül Székesfehérvár lengyel kapcsolatait több mint tíz éve segíti. 2007 óta a Magyar – Lengyel Barátság Napi közös programok egyik koordinátora. Számára a magyar-lengyel barátság nem csak egy sokat idézett rigmus, de a hétköznapokban is megélt valóság. Munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy olyan közvetlen baráti kapcsolat alakulhatott ki Székesfehérvár, Fejér megye valamint Opole városa és régiója között, mely lehetővé tette a múltban és a jelenben is a változatos és számos szakterületre kiterjedő együttműködést. A Vörösmarty Társaság által szervezett nemzetközi költői és irodalmi programok rendszeres közreműködője, a székesfehérvári lengyel vonatkozású civil programok aktív részvevője. 2017-ben önálló költői estet is adott a székesfehérvári Városháza Dísztermében, jelenleg egy Székesfehérvár múltja és jelene ihlette verscikluson dolgozik. Költői és publicisztikai munkássága mellett, szívének talán mégis az a legkedvesebb munka, amelyet az ifjúság érdekében végezhet. Fiatalok tömegeivel ismertette és szerettette meg a magyar költészetet, kultúrát, és mindig kiemelten foglalkozik Székesfehérvár szerepével.

Az ünnepi közgyűlésen közös koszorúval tisztelegtek államalapító Szent István királyunk emléke előtt.

Magyarország Kormánya, Fejér megye és Székesfehérvár minden polgára nevében közös koszorúval tisztelgett államalapító Szent István királyunk emléke előtt Vargha Tamás államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Simon László kormánymegbízott, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, valamint Tessely Zoltán országgyűlési képviselő.