-
584 éve, 1440. július 17-én koronázták királlyá I. Ulászlót Székesfehérváron
1440. július 17-én koronázták meg I. Ulászló királyt. Uralkodását beárnyékolta az országot megosztó polgárháború, amit a két hónappal korábban megkoronázott V. László hívei ellen vívott meglehetősen rövid uralkodása alatt.
2024.07.17. -
861 éve koronázták
Lászlóról a hazai hagyományból tudjuk: 1163. január 14-én, uralkodása hatodik hónapjának betöltése előtt hunyt el, ezért koronázását nem lehet 1162. július 15-e elé keltezni. Későbbre viszont nem érdemes, hiszen Bizáncból hat hét alatt meg lehetett szervezni a királyváltást. Ily módon ezt a napot jó okkal jelölhetjük meg II. László (ellen)király (1162–1163) koronázási idejének.
2024.07.15. -
Török kori emlékek
Székesfehérvár török kori emlékeit ismerhetjük meg azon az ismeretterjesztő sétán, melyet a Tourinform Iroda szervez június 29-én, szombaton 10.00 órától. A részvételhez előzetes regisztrációt kérnek.
2024.06.27. -
Szent László napja
I. László király Hunyadi Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt, számos népmonda hőse, akinek népszerűsége egyszerre volt töretlen a dinasztián, a főúri és főpapi eliten belül és a nép körében. Ha életét és utóéletét egyszerre tekintjük át, akkor ő volt az egyetlen királyunk, aki szentet avatott és szentté avattatott.
2024.06.27.
1956 - mi történt október 23-án Székesfehérváron?
![1956 - mi történt október 23-án Székesfehérváron?](/_upload/images/news/61629/56_kicsi1.jpg)
Fotók: Szent István Király Múzeum
Ezt megelőzően október 22-én az ország számos nagyobb városában, elsősorban az egyetemi városokban tartottak a diákok gyűléseket. A gyűléseken a résztvevők a szegedi egyetemen október 16-án (megalakult, illetőleg) újjáalakult Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségéhez (MEFESZ) mondták ki csatlakozásukat.
A székesfehérvári gyűlésen a középiskolás diákok az őket érintő kérdésekről tárgyaltak, főként a Demokratikus Ifjúsági Szövetség működését vitatták meg, elsődlegesen a DISZ helyi szervezetét, annak munkáját kritizálták.
A diákok követeléseiket pontokba foglalták, egyúttal elhatározták új diákszövetség alakítását. A nyilatkozat megszövegezésében közreműködő diákok közül csupán Orosz Lászlót, a József Attila Gimnázium IV. osztályos tanulójának nevét említik a források.
![1956 októbere Székesfehérváron](/_upload/images/medialibrary/3241/14.jpg)
A diákok gyűlésén az esti órákban a városi pártbizottságot Bánki János, a DISZ bizottságot Bán József és Dvorszki Ferenc képviselték. Ők a nyilatkozattal szemben nem foglaltak állást, sőt a megyei pártbizottságra a diákküldöttekkel együtt mentek el. A középiskolások gyűlésükről a megyei lap szerkesztőségét is értesítették, az összejövetelen Árokházi György, Bokor Rózsa és Röper Magdolna újságírók is jelen voltak.
A középiskolások követeléseiket a Fejér Megyei Néplapban kívánták megjelentetni, ezért este hét óra körül öt fős küldöttséget menesztettek a megyei pártbizottságra, hogy a lapban történő közléshez a szükséges engedélyt kieszközöljék. A megyei pártbizottság titkára, Sebes Imre valamennyi pont kinyomtatásához nem járult hozzá, végül megtagadta az engedély kiadását. A hosszas megbeszélés alatt a diákok értesítették a kollégiumokat és felvonulást szerveztek a pártbizottság épülete elé.
A mintegy 800-900 főre duzzadt tüntető tömeg a Városi Kultúrház színháztermében a mai Szent István Terembnen tartott tiltakozó nagygyűlést, amelyen elsőként a pontok megjelenését követelték.
A gyűlésen a pártbizottság néhány tagja (Bánki János, Hankó János, Sebes Imre) is részt vett, ennek ellenére az egyetemi ifjúság követeléseihez csatlakozó diákok pontjainak megjelentetésétől elzárkóztak, sőt a jelenlévőkre sértő nyilatkozatokat tettek. Az újság felelős kiadója Sebes Imre, a megyei pártbizottság első titkára volt, az ő engedélye volt szükséges a közlemények, nyilatkozatok megjelenéséhez. A gyűlést követően a diákok a Székesfehérvári Nyomda épületéhez mentek és ott követelték a kora délutáni órákban megszövegezett 12 pont kinyomtatását. A nyomda munkatársaihoz Bokor Rózsa vezetésével háromtagú küldöttség ment, de itt sem sikerült a nyilatkozat kinyomtatását elérniük.
A diákok tüntetése a késő esti órákban, körülbelül fél tizenkettőkor eredménytelenül ért véget, szétoszlottak.
A középiskolás diákok 5 pontos felhívása mintegy a hatalom tétovázásának jeleként október 24-én jelent meg a Fejér Megyei Néplapban. (A felhívást a későbbiek során külön röplapon is terjesztették. A közlemény bejelentette a Székesfehérvári Középiskolás Diákszövetség megalakulását, az új szervezet kivált a DISZ-ből. Megindokolták kiválásuk okait is. A DISZ-t elbürokratizálódott szervezetnek ítélték meg, amely nem támogatta a középiskolás diákok tanulását, kulturális és műveltségi ismereteinek követeléseit, a középiskolások sportéletét sem erkölcsileg, sem anyagilag. A Demokratikus Ifjúsági Szövetséggel szemben egy önkéntes szövetséget hoztak létre, amelynek szervezetei az iskolákban önállóan működnek, tagjai választanak vezetőséget. A felhívás politikai célkitűzéseiben szerepelt a szocializmus építésén túlmenően az is, hogy ,a munkásosztály vezetését és a párt eszméit és célkitűzéseit magunkévá tesszük. A felhívás üdvözölte a MEFESZ megalakulását, egyúttal csatlakozott a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Diákotthon Diákbizottságának követeléseihez is, amely március 15-e és október 6-a nemzeti ünneppé nyilvánítását és nem utolsósorban, a nemzet elleni hibák elkövetőinek felelősségre vonását követelte.
Forrás: „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.” - Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott
Szerzők: Csurgai Horváth József, Farkas Gábor és Komlósi József