-
„Őrizd meg és emlékezz!”
A Székesfehérvári Zsidó Hitközség több mint egy évszázados történetét mutatja be az az állandó kiállítás, amely vasárnap délután nyílt meg a Székesfehérvári Zsidó Hitközség imatermében. Az „Őrizd meg és emlékezz!” a Holokauszt 80. évfordulójára készült el.
2024.11.17. -
Őrizd meg és emlékezz!
Őrizd meg és emlékezz! címmel nyílik meg 2024. november 17-én, vasárnap a Székesfehérvári Zsidó Hitközség történetéről szóló kiállítás a Várkörút 19. szám alatt. A hitközség 1837 és 1956 közötti történetét feldolgozó tárlat a két fehérvári zsinagóga építéséről, azok lerombolásáról, a fehérvári zsidóság virágkoráról és az 1944-es deportálásról is megemlékezik.
2024.11.15. -
Az utolsó magyar születésű király
1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.
2024.11.11. -
Százéves a gyermekosztály
1924-ben nem más, mint a nagy mesemondó fia, dr. Benedek Elek hívta életre Székesfehérváron a szülészettel együtt a fekvőbeteg gyermekellátást. Azóta az újszülöttek és a gyermekek ellátása rengeteget változott, de az itt dolgozók elhivatottsága, gyermekszeretete állandó. A kerek születésnapot a kórház auditóriumában ünnepelték meg szerda délután.
2024.11.06.
1956 - mi történt október 23-án Székesfehérváron?
Fotók: Szent István Király Múzeum
Ezt megelőzően október 22-én az ország számos nagyobb városában, elsősorban az egyetemi városokban tartottak a diákok gyűléseket. A gyűléseken a résztvevők a szegedi egyetemen október 16-án (megalakult, illetőleg) újjáalakult Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségéhez (MEFESZ) mondták ki csatlakozásukat.
A székesfehérvári gyűlésen a középiskolás diákok az őket érintő kérdésekről tárgyaltak, főként a Demokratikus Ifjúsági Szövetség működését vitatták meg, elsődlegesen a DISZ helyi szervezetét, annak munkáját kritizálták.
A diákok követeléseiket pontokba foglalták, egyúttal elhatározták új diákszövetség alakítását. A nyilatkozat megszövegezésében közreműködő diákok közül csupán Orosz Lászlót, a József Attila Gimnázium IV. osztályos tanulójának nevét említik a források.
A diákok gyűlésén az esti órákban a városi pártbizottságot Bánki János, a DISZ bizottságot Bán József és Dvorszki Ferenc képviselték. Ők a nyilatkozattal szemben nem foglaltak állást, sőt a megyei pártbizottságra a diákküldöttekkel együtt mentek el. A középiskolások gyűlésükről a megyei lap szerkesztőségét is értesítették, az összejövetelen Árokházi György, Bokor Rózsa és Röper Magdolna újságírók is jelen voltak.
A középiskolások követeléseiket a Fejér Megyei Néplapban kívánták megjelentetni, ezért este hét óra körül öt fős küldöttséget menesztettek a megyei pártbizottságra, hogy a lapban történő közléshez a szükséges engedélyt kieszközöljék. A megyei pártbizottság titkára, Sebes Imre valamennyi pont kinyomtatásához nem járult hozzá, végül megtagadta az engedély kiadását. A hosszas megbeszélés alatt a diákok értesítették a kollégiumokat és felvonulást szerveztek a pártbizottság épülete elé.
A mintegy 800-900 főre duzzadt tüntető tömeg a Városi Kultúrház színháztermében a mai Szent István Terembnen tartott tiltakozó nagygyűlést, amelyen elsőként a pontok megjelenését követelték.
A gyűlésen a pártbizottság néhány tagja (Bánki János, Hankó János, Sebes Imre) is részt vett, ennek ellenére az egyetemi ifjúság követeléseihez csatlakozó diákok pontjainak megjelentetésétől elzárkóztak, sőt a jelenlévőkre sértő nyilatkozatokat tettek. Az újság felelős kiadója Sebes Imre, a megyei pártbizottság első titkára volt, az ő engedélye volt szükséges a közlemények, nyilatkozatok megjelenéséhez. A gyűlést követően a diákok a Székesfehérvári Nyomda épületéhez mentek és ott követelték a kora délutáni órákban megszövegezett 12 pont kinyomtatását. A nyomda munkatársaihoz Bokor Rózsa vezetésével háromtagú küldöttség ment, de itt sem sikerült a nyilatkozat kinyomtatását elérniük.
A diákok tüntetése a késő esti órákban, körülbelül fél tizenkettőkor eredménytelenül ért véget, szétoszlottak.
A középiskolás diákok 5 pontos felhívása mintegy a hatalom tétovázásának jeleként október 24-én jelent meg a Fejér Megyei Néplapban. (A felhívást a későbbiek során külön röplapon is terjesztették. A közlemény bejelentette a Székesfehérvári Középiskolás Diákszövetség megalakulását, az új szervezet kivált a DISZ-ből. Megindokolták kiválásuk okait is. A DISZ-t elbürokratizálódott szervezetnek ítélték meg, amely nem támogatta a középiskolás diákok tanulását, kulturális és műveltségi ismereteinek követeléseit, a középiskolások sportéletét sem erkölcsileg, sem anyagilag. A Demokratikus Ifjúsági Szövetséggel szemben egy önkéntes szövetséget hoztak létre, amelynek szervezetei az iskolákban önállóan működnek, tagjai választanak vezetőséget. A felhívás politikai célkitűzéseiben szerepelt a szocializmus építésén túlmenően az is, hogy ,a munkásosztály vezetését és a párt eszméit és célkitűzéseit magunkévá tesszük. A felhívás üdvözölte a MEFESZ megalakulását, egyúttal csatlakozott a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Diákotthon Diákbizottságának követeléseihez is, amely március 15-e és október 6-a nemzeti ünneppé nyilvánítását és nem utolsósorban, a nemzet elleni hibák elkövetőinek felelősségre vonását követelte.
Forrás: „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.” - Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott
Szerzők: Csurgai Horváth József, Farkas Gábor és Komlósi József