-
Ezen a napon hunyt el 1437-ben Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.
2024.12.09. -
Mátyás kori bazilika digitálisan
A XV. századi Európa egyik legnagyobbjának számító templomát, a székesfehérvári koronázóbazilikát mutatja be az a szerda este megnyílt kiállítás, amely Szabó Zoltán építész több évtizedes munkáján alapul. A digitális technológia segítségével három dimenzióban elevenedik meg a hatalmas, középkori bazilika, amelyet a látogatók egy alkalmazás segítségével akár körbe is járhatnak.
2024.11.27. -
Világháborús harckocsik
Dr. Számvéber Norbert alezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója előadásával folytatódik a Székesfehérvár és Fejér vármegye 1944/45-ben című szabadegyetemi programsorozat. A Kodolányi János Egyetem Rákóczi utcai helyszínén november 28-án, csütörtökön 18 órakor kezdődő eseményen az 1944-45-ben Fejér vármegyében hadban álló harckocsikat ismerheti meg a hallgatóság.
2024.11.27. -
„Őrizd meg és emlékezz!”
A Székesfehérvári Zsidó Hitközség több mint egy évszázados történetét mutatja be az az állandó kiállítás, amely vasárnap délután nyílt meg a Székesfehérvári Zsidó Hitközség imatermében. Az „Őrizd meg és emlékezz!” a Holokauszt 80. évfordulójára készült el.
2024.11.17.
1956 - mi történt október 23-án Székesfehérváron?
Fotók: Szent István Király Múzeum
Ezt megelőzően október 22-én az ország számos nagyobb városában, elsősorban az egyetemi városokban tartottak a diákok gyűléseket. A gyűléseken a résztvevők a szegedi egyetemen október 16-án (megalakult, illetőleg) újjáalakult Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségéhez (MEFESZ) mondták ki csatlakozásukat.
A székesfehérvári gyűlésen a középiskolás diákok az őket érintő kérdésekről tárgyaltak, főként a Demokratikus Ifjúsági Szövetség működését vitatták meg, elsődlegesen a DISZ helyi szervezetét, annak munkáját kritizálták.
A diákok követeléseiket pontokba foglalták, egyúttal elhatározták új diákszövetség alakítását. A nyilatkozat megszövegezésében közreműködő diákok közül csupán Orosz Lászlót, a József Attila Gimnázium IV. osztályos tanulójának nevét említik a források.
A diákok gyűlésén az esti órákban a városi pártbizottságot Bánki János, a DISZ bizottságot Bán József és Dvorszki Ferenc képviselték. Ők a nyilatkozattal szemben nem foglaltak állást, sőt a megyei pártbizottságra a diákküldöttekkel együtt mentek el. A középiskolások gyűlésükről a megyei lap szerkesztőségét is értesítették, az összejövetelen Árokházi György, Bokor Rózsa és Röper Magdolna újságírók is jelen voltak.
A középiskolások követeléseiket a Fejér Megyei Néplapban kívánták megjelentetni, ezért este hét óra körül öt fős küldöttséget menesztettek a megyei pártbizottságra, hogy a lapban történő közléshez a szükséges engedélyt kieszközöljék. A megyei pártbizottság titkára, Sebes Imre valamennyi pont kinyomtatásához nem járult hozzá, végül megtagadta az engedély kiadását. A hosszas megbeszélés alatt a diákok értesítették a kollégiumokat és felvonulást szerveztek a pártbizottság épülete elé.
A mintegy 800-900 főre duzzadt tüntető tömeg a Városi Kultúrház színháztermében a mai Szent István Terembnen tartott tiltakozó nagygyűlést, amelyen elsőként a pontok megjelenését követelték.
A gyűlésen a pártbizottság néhány tagja (Bánki János, Hankó János, Sebes Imre) is részt vett, ennek ellenére az egyetemi ifjúság követeléseihez csatlakozó diákok pontjainak megjelentetésétől elzárkóztak, sőt a jelenlévőkre sértő nyilatkozatokat tettek. Az újság felelős kiadója Sebes Imre, a megyei pártbizottság első titkára volt, az ő engedélye volt szükséges a közlemények, nyilatkozatok megjelenéséhez. A gyűlést követően a diákok a Székesfehérvári Nyomda épületéhez mentek és ott követelték a kora délutáni órákban megszövegezett 12 pont kinyomtatását. A nyomda munkatársaihoz Bokor Rózsa vezetésével háromtagú küldöttség ment, de itt sem sikerült a nyilatkozat kinyomtatását elérniük.
A diákok tüntetése a késő esti órákban, körülbelül fél tizenkettőkor eredménytelenül ért véget, szétoszlottak.
A középiskolás diákok 5 pontos felhívása mintegy a hatalom tétovázásának jeleként október 24-én jelent meg a Fejér Megyei Néplapban. (A felhívást a későbbiek során külön röplapon is terjesztették. A közlemény bejelentette a Székesfehérvári Középiskolás Diákszövetség megalakulását, az új szervezet kivált a DISZ-ből. Megindokolták kiválásuk okait is. A DISZ-t elbürokratizálódott szervezetnek ítélték meg, amely nem támogatta a középiskolás diákok tanulását, kulturális és műveltségi ismereteinek követeléseit, a középiskolások sportéletét sem erkölcsileg, sem anyagilag. A Demokratikus Ifjúsági Szövetséggel szemben egy önkéntes szövetséget hoztak létre, amelynek szervezetei az iskolákban önállóan működnek, tagjai választanak vezetőséget. A felhívás politikai célkitűzéseiben szerepelt a szocializmus építésén túlmenően az is, hogy ,a munkásosztály vezetését és a párt eszméit és célkitűzéseit magunkévá tesszük. A felhívás üdvözölte a MEFESZ megalakulását, egyúttal csatlakozott a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Diákotthon Diákbizottságának követeléseihez is, amely március 15-e és október 6-a nemzeti ünneppé nyilvánítását és nem utolsósorban, a nemzet elleni hibák elkövetőinek felelősségre vonását követelte.
Forrás: „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.” - Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott
Szerzők: Csurgai Horváth József, Farkas Gábor és Komlósi József